Melyik Európa legősibb élő önálló beszélt nyelve?

Tök vicces, amikor egyesek az angolban található latin jövevényszavakkal dobálóznak és szólják le az angolt, miközben szerintük Európa legősibb nyelve a magyar, amelyben az almától a sublerig sok ezer török, szláv, germán stb. jövevényszó van.

Az angol is másként "makogott" 1500 éve, mint ma. Elég hasonlóan egyébként ahhoz, mint ahogyan most a frízek beszélnek. Mi is másként makognánk, ha nem itt élnénk és nem irtották volna ki a magyarság jelentős részét az elmúlt ezer évben többször is...

Az interneten böngészve egyre nehezebb értelmes történelmi forrást találni, mert egyre több az ilyen kérdező és hozzá hasonló okoskodó, aki tudományosan igazolt tények helyett nacionalista hévvel próbálja mindenáron igazolni, hogy a magyarok a világ legősibb népe, meg tőlünk származik minden, Jézustól a nadrágig.

Nyilván bennem, bennünk van a hiba, akik az igazságra kíváncsiak, még akkor is, ha az ránk nézve a fenti mítoszhoz képest kevésbé hízelgő. Lehet hazaárulózni és lepontozni!

"Hogy lenne már a kelta a római rokona?"

Nézzünk néhány alapszót írül (gall szótáram sajnos nincs, de az írek legalább nem voltak római befolyás alatt), és latinul:

máthair-mater-anya

athair-pater-apa

trí-tres-három (gallul tritios)

sé-sex-hat (gallul suexos)

deich-decem-tíz (gallul decametos)

fear-vir-férfi

Mondjuk nem különösen csak a latin rokonai a kelta nyelvek, hanem a többi indoeurópai nyelvnek is.

[link]

11-es.

Nem vagy hazaáruló, csak nem vagy jártas a tárgyi régészetben, formakincsekben. Vess össze szkíta, hun, avar övcsatokat a honfoglaló magyarokéval és tedd ugyanezt a többi velük párhuzamosan élő népével. Ezek nem véletlen alakuló dolgok, hanem hatások (együttélés) és kontinuitás. Ez a mai globális világban, ahol 20000 km egy kattintás, már feldolgozhatatlan.

Számomra a tárgyi, kézzel fogható dolgok sokkal fontosabbak mint a nyelv, amire gyakran vagy nincs forrás vagy csak belemagyarázás.

#11. Azért sok olyan szó van, aminek szlávságára elég kevés a bizonyíték.

Nem ismerjük másrészt az érintett népek (hun-bolgár-avar-kazár) népek nyelvét sem. A nyelvészek mind a négyet a török nyelvek egy külön ágába sorolják (ogur ág), aminek utolsó élő tagja az északi csuvas-török nyelv, ahonnan a legtöbb ótörök szavaink származnak. Bár - mivel nincsen egy nyelvemlékünk se onnan - ezért csak feltételezés.

Másik dolog pedig az, hogy azoknak a vegetáló-eszkimó életmódjukról híres finnugor népeknek hihetetlen mértékben meg kellett ahhoz nőniük, hogy ennyi alapszó megmaradjon a nyelvünkben... Nyelvünk nagy része még mindig nyitott könyv, sőt még maga a finnugor nyelvrokonság is.

Ugyanis egy történelmi-nyelvészeti csoda, hogy legközelebbi feltételezett rokonaink a szamojédek alatt élő manysik és hantik.

"vegetáló-eszkimó életmódjukról híres finnugor népeknek"

Szép dolog ha az embernek véleménye van, még szebb ha az tényeken alapszik :) Kétezer év alatt nem csak a magyarokkal történtek dolgok, az Urál-vidéken is volt egy mongol és egy orosz hódítás többek között. A hantik is szebb vidéken éltek korábban, a mondáikban lovak is szerepelnek, pedig a mostani lakhelyükön már nemélnek meg. A többi uráli finnugor is elég messze volt a benned élő képtől, virágzó mezőgazdasági kultúrájuk volt és az Orosz Birodalom csak több véres háború után tudta leigázni őket a 18. századra, akkor amikor a tatárokkal már rég boldogult.

Csodálatos megállapítás ez annak fényében, hogy az ázsiai finnugorokról nem készült egy történelmi feljegyzés sem...

Ellenben készült az európai finn törzsekről elég régről (Tacitus, Germania, 46), ami pont, hogy az ellenkezőjét vallja: szegény, a germánoknál is vadabb népek, erdőlakók, nincs fegyvereik, se lovuk, épp össze tudnak néhány nyilat eszkábálni.

Ellentétben a magyarság maradékait az Urálnál jóval lejjebb, a Volga-menti Magna Hungaria-nál találja meg Iulianus, s ír róla II. Pius, XXII. János pápa pedig a Kaukázusnál maradt magyarságról ír.