Megmentheti az EU-t a széteséstől, ha hatásköröket ad vissza a tagállamoknak vagy az csak felgyorsítaná a folyamatot?

Szerintem is jobb lett volna, ha marad gazdasági unió.

Emiatt, hogy politikai unió is, csak vita van meg bürokrácia.

Ez a centralizálás olyan erőltetett.

Szerintem, legyen egy laza de elégedett gazdasági unió.

Az EU semmi más, mint a közös hatáskörök, ha ez csökken, az nem gyorsítja a szétesést,az maga a szétesés.

"Brüsszel hatalmáról" beszélni pedig nonszensz, hiszen a tagállamok képviselői ülnek minden Uniós szervben, ezért nagyon álszent dolog otthon politikai tőkét kovácsolni abból, hogy lényegében a saját külföldi döntéseim ellen beszélek, amit én magam is megszavaztam.

(A másik kellően álszent dolog az, amikor pl. nálunk is előfordult, hogy saját vívmányaként adta el egy politikai erő egy Uniós jogszabály 100%-os átültetését, mintha ők találták volna ki... miközben persze szidták az Eu-t folyamatosan...)

adná az isten hogy esne már szét az EU...

itt meg annyi láma van amennyit a vadasparkban nem látni..

"A politikai unió láthatóan nem jött be."

Az EU nem politikai unió, ezt hol hallottad? Az EU-n belüli Eurózóna monetáris unió, és az alakult meg a Maastrichti szerződéssel. Az, hogy vissza lehet-e venni hatásköröket kérdéses, az elvileg egy minden tagállam hozzájárulásával történő szerződésmódosítással történhetne. A dolgok viszont egyelőre nem ebbe az irányba haladnak, kíváncsi vagyok mi lesz Merkel újraválasztása után (ami sanszos).

Az ostoba elvakult kijelentéseket nem számítva, alapvető félreértés van az Eu működésében.

Nem azért gyenge (és gyengül) az Eu, mert Brüsszel elképzelhetetlenül bürokratikus (mert tényleg az!), hanem azért bürokratikus, mert ez az Eu különben szétesik.

Amikor az első hat állam létrehozta a szervezetet, azok nagyjából azonos színvonalúak, hasonló hagyományokkal rendelkezők voltak, érdekeik nem nagyon tértek el. Aránylag könnyű volt konszenzusra jutni, és működési szabályokat létrehozni. A szervezet létrejöttekor kimondta, hogy vannak fontos dolgok, amelyeket kizárólag egységes állásponttal lehet törvénybe iktatni. Ebből nem lehet engedni, különben nincs értelme szervezetet alkotni, hiszen akkor az ellenkezőt mindig hatalommal némítanák el. Ez tilos, ez az értelme az egésznek!!! Tehát minden szabályt, az Eu alkotmányát is úgy kell törvénybe iktatni, hogy mindenki megszavazza (nem a többség, nem kétharmad és hasonlók, mindenki! különben érvénytelen!). Aztán jöttek a sokkal gyengébb országok, mi is. Óriási volt a nyomás a befogadásra. Nem lehetett nem befogadni. De az eltérő gazdaságok és eltérő szemléletek elkezdték megakadályozni a közös álláspont kialakítását. Ha kettőnek abban kell megegyezni, hogy szőlőt, vagy barackot vegyenek (egyik ezt, másik azt szereti), mert csak az egyiket lehet, némi vita után megállapodnak és vásárolnak. Megy tovább az élet. De ha az egyik utálja a gyümölcsöt, vagy csak a szilvát szereti, a probléma szinte feloldhatatlan. Pedig meg kell egyezni.

Hát ilyen okok miatt tartott majdnem 5 évig, míg összeizzadtak egy alkotmányt. Ezért nem éves, hanem hét éves költségvetés van. Egy év alatt ennyi ellentét nem tud megegyezni. A kompromisszum az lett, egyezzünk meg másfél év alatt, de egyszerre hét évre. Ezt hajlandó volt mindenki elfogadni, lett belőle törvény.

Az Eu bürokrácia abban áll, hogy - mivel törvénynél a mindenki beleegyezése szent és sérthetetlen - hiába derül ki, hogy valami nem jó, évekbe telhet, míg mindenki számára elfogadható megoldás születik. Ennek a problémának az a feloldása, hogy (nagyjából) egyformák legyenek a gazdaságok. Ekkor egyszerűen nem keletkezik olyan probléma, amit ne lehetne aránylag rövid idő alatt tisztázni (kicsik az ellentétek, hiszen nem nagyon térnek el a lehetőségek). Csakhogy egy görög másképpen él és dolgozik, mint egy német. A német nem akar olyan életet, mint a görögé, a görög meg olyant, mint a németé (nem is lehet, mert a kopár és erősen tagolt görög vidéken nem lehet sem olyan mezőgazdaság, sem olyan ipar). Pedig most a görögökre nehezedő nyomás éppen ezt akarja, a görögök meg nem akarják. Tessék jó megoldást mondani. Hasonlók szinte minden keleti és nyugati tagállam esetén elmondhatók. A színvonalkülönbség nem csökken. Ráadásul például a németeknek ez egyszerre jó és rossz. Jó, amikor az ő termékeiket veszik mindenhol, és nem másét, rossz, amikor támogatást kell fizetniük. Lehet eltüntetni a támogatást, de akkor nem mindenki tőlük vásárol. Tessék ezt megértetni minden némettel. Nálunk meg azt, hogy nem szabadságharcot kell vívni (ami önmagában értelmetlen, mert csak szélmalmok vannak a támadáshoz), hanem azokat a bizonyos kompromisszumokat megtalálni, hogy gyorsabban haladhassunk.

Az Eu nem fog szétesni, mert arra mindenki ráfázik. Körülbelül ennyi, amit minden államfő elhisz. De megjavulni is csak akkor fog, ha mindenki az irányban ténykedik, hogy csökkenjen az olló nyílása. Vagy legalábbis, hogy ezt mindenki értse meg.

Lehet gondolkodni, vagy tovább hátráltatni. Csak az utóbbiak ne csodálkozzanak, ha rosszul járnak. Ők akarták.