Amerika hogyan lábalt ki a saját maga okozta válságból, és Európa miért nem? Miért nem tudják megoldani a problémát ennyi év óta sem?

Persze, mert arról ritkán beszélnek, hogy mennyi a szegény, hány millió ember gatyásodott le SZABÁLYOSAN.

Az Amerikai álom illúzióját nem érdeke megszüntetni azoknak, akik eddig is fentartották. Te csak táplálkozz a tévéből, mert az a tuti!

Az USA-t nem érintette úgy a válság ,mint Európát.

Bár itt az erős államokat , pl:Németországot nem érintette olyan nagyon.

Az USA-ban mesterségesen le van szállítva a benzin ára , az autók 8 hengertől kezdődnek , sok helyre nincs is járda építve , 1-2 államot leszámítva tömegközlekedés nuku.

Az USA-t egy a fogyasztás,fogyasztói társadalom , főleg az autóipar tartja fent.

Arra nevelik az embereket , hogy minél többet vásároljon , fogyasszon és pazaroljon.

Ez a gazdaságuknak nagyon jó.

Nem lábalt ki senki. Nem is fog. Egy rendszer a csőd után alapjaiban kell hogy megújuljon. Egy ideig szinten tartható. Mint most az usába, de aztán rosszabb lesz.

Erre készülnek most fel is. Ez a rendszer alapjaiban rossz és fenntarthatatlan. A rendszernek alapjaiban része az összeomlás. Ez az egész egy vicc.

A mostani társadalom intézmények rendszere. A politikai intézményektől, vallási és jogi intézményeken át. A társadalmi osztályok, családi értékek, s a szakmai specializálódás intézményéig. Nyilvánvaló, hogy ezek a tradicionális struktúrák alapjaiban hatnak ránk. Formálva világszemléletünket, és nézeteinket.

Még sincs egy sem amelyet annyira félreértelmeznénk, mint a monetáris rendszert.

Hogy hogyan jött létre a pénz, milyen szabályok szerint működik, és hogy mennyire befolyásolja társadalmunkat, ennek a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában. Akár tudatában vagyunk, akár nem. Az össze intézmény és így a társadalom alapja a pénz. Sajnos az átlagember, a gazdasági kérdésekre értetlenül tekint. Tény hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a leg társadalomellenesebb struktúrákat, amivel valaha az ember szembenézett.

Egy példa. A kormánynak pénzre van szüksége. Így felhívja a központi bankot, és kér 10 milliárdot. A központi bank válaszol. Persze veszünk akkor 10 milliárd értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, ellátja valamilyen hivatalos felirattal, és azt elnevezi államkötvénynek. Ezután 10 milliárd dollár forint vagy euro értéket rendel ezekhez a kötvényekhez. És elküldi a központi banknak. Válaszul a közpinti bank szintén egy csomó papírt nyomtat, amelyet bankjegynek nevez el. És szintén 10 milliárd dollár, forint, vagy euró értéket rendel hozzájuk. A bank a papírt az államkötvényekre cseréli. Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárdot és letétbe helyezi valamelyik bakban. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárddal megnövelve az adott ország pénzkészletét. És íme, 10 milliárd új pénz keletkezett. A tranzakció a valóságban elektronikusan történik, papír felhasználása nélkül. Pl. az amerikai dollár 3%- létezik valós bankjegy formájában. A többi számítógépen van. Az állampapírok, valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a központi bank megveszi őket a semmiből előállított pénzből. A kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a központi banknak. Egyszerűen fogalmazva. A pénz adósságból keletkezett. Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték hogyan keletkezhet adósságból illetve kötelezettségből megérthető lesz a példa további részéből.

A csere megtörténik, a 10 milliárd a bankszámlán van. A 10 milliárddal egyenértékű betét azonnal a bank tartaléka lesz, ahogy minden más betét is.

Ha mondjuk a kötelező tertalékráta 10 százalék, akkor az azt jelenti hogy a 10 milliárd 10 százaléka 1 milliárd tartalékként a banknál marad. Míg a 9 milliárd dollár alapját képezi további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd a 10 milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollár kölcsönalap a semmiből jön létre a már meglévő 10 milliárdon felül. A számlán marad 10 milliárd azonban a bank további 9 milliárdot tovább kölcsönöz, az az 19 milliárd lesz forgalomban, így növekszik meg a pénzellátás. Természetesen a bankok nem fizetik ki a beáramló kölcsönöket, ha így tennének, akkor a fentiek nem következnének be. Amikor a bank kölcsönad, kölcsönszerződét köt. Fizetési ígérvényt adnak ki a pénz a kölcsönző fél számláján való jóváírásáért cserébe. Más szavakkal, 19 milliárd jöhet létre a semmiből, pusztán azért, mert igény van a kölcsönre, és mert van 10 milliárd fedezetként.

Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba.

Amikor bemegyünk a bankba, és hitelt kérünk pl. 10 millió forintról. Mi történik valójában?

Ami igazából történik, annyi, hogy kérsz tíz millió forintot. Ők pedig begépelnek tíz millió forintot a számládra. Ez minden, amit tesznek. Nem vernek semennyi érmét, nem nyomtatnak bankjegyeket. Hiszen nincs a bankoknak semennyi nemesféme sehol. Csak ráraknak 10 milliót a számládra. Egy számítógép képernyőjén keresztül. De te attól a perctől kezdve, elkezdesz kamatot fizetni arra a pénzre. Ami soha nem is létezett, nem létezik, és soha nem is fog létezni. A bankok kilencszer több pénzt helyezhetnek ki hitelre. Mint amennyi tartalékuk van nekik a páncéltermükbe.

Tehát ha letétbe helyezel 10 millió forintot egy bankban. Akkor a bank félre tesz mondjuk 10%-ot (a százalék országonként eltérő). Az-az 9 millió forintot. A pénzed maradék részét kiadja hitelre. Azután mondjuk, egy másik személy bejön a bankba. És felvesz 9 millió forintot. A bank akkor kölcsön adja az összeget, az eredeti letétedből (a tiedből). Vagyis ez a pénz, többé már nincs ott a bankban. A kölcsön vevő azután kifizeti például a lakását. Erre a volt lakás tulaj bemegy egy másik bankba és beadja a 9 millió forintot. Ami ugyanannak a központi banknak a része. Így ezt a 9 millió forintot új letétként kezelik. És a folyamat újra kezdődik. A pénzt újra letétbe helyezik, és újra kihelyezik hitelre. Amíg az eredeti 10 millió forint letétből. 100 millió, vagy milliárd nem lesz. Például így tesznek milliárdokra szert a bankok, nem létező, fedezetlen számítógépes összegekből. Tehát a bank rendszer így állít elő milliárdokat 10 millió forintból. Ez az úgynevezett kötelező tartalék ráta. Ebben a rendszerben, a bankárok pénzt csinálhatnak a semmiből. Miközben a piramis alján lévőknek, keményen kell dolgozniuk azért, hogy azt a pénzt előteremtsék. Ez alkotta meg a szolgaság modern formáját. Ahol a társadalomban tömegek dolgoznak azért. Hogy ki fizessék a tartozásukat a bankoknak. Ezáltal elkerülhetetlenül, adós rabszolgákká vált, a piramis alsó része. Az emberek.

A betét, pénzteremtés, kikölcsönzés ciklus gyakorlatilag a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd hozható létre a 10 milliárdon felül. Más szavakkal minden letétbe helyezett betét, 9x annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Így jön létre pénz, a résztartalékra épülő banki rendszerben.

Felmerül a kérdés, valójában mi a d értéket az újonnan lértejövő pénznek. A válasz, a meglévő pénz mennyiség. Valójába az új pénz lop a már meglévő pénz értékéből. A teljes pénzmennyiség növekszik, függetlenül a termékek és szolgáltatások iránti kereslettől. És a kereslet kínálat egyensúly alakulásával az árak emelkednek, csökkentve minden egyes összeg (forint, dollár, vagy euró) vásárló értékét. Ezt nevezik inflációnak, ami egy rejtett adó. A résztartalékra épülő banki rendszer, alapjaiban magába foglalja az inflációt. A pénzkibocsátás növelési, az áruk és a termelés bővülése nélkül. Mindig, leértékeli a pénzt! pl. az usa-bn 1913-ban 1 dollár annyit ér, mint 2007-ben 21 dollár. Ez 96% leértékelődét jelent, mióta a résztartalékra épülő banki rendszer létezik.

Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdasági öngólnak látszik. Várjunk egy kicsit. Az abszurditás valójában gyenge szó a pénzügyi rendszer leírására. A jelenlegi pénzügyi rendszerben. Az adósság pénz, és a pénz adósság. Ahol a pénz van, ott adósság van. Ahol adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva. Minden egyes forint a zsebedben valaki másnak az adóssága. Mivel ebben a rendszerben, az egyetlen dolog, amivel pénz jöhet létre, az az adósság. Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát, akkor beleértve az államot is. Akkor egyetlen fillér sem lenne forgalomban. Egyetlen egyszer történt ez meg az usa-ban amikor ki lett egyenlítve az államadósság. 1835-ben volt. Amikor Jackson elnő bezárta a Federal Resrve elődjét. Akkor kijelentette. „ Az arcpirító erőfeszítés, amivel a bank a jelen kormányt próbálja irányítani. Előzetes figyelmeztetés legyen mindenkinek, hogy ne dőljenek be a csalásnak. Amit ezen intézmény állandósítása, és egy másik hasonló létrehozása jelentene.” Sajnos nem maradt fent sokáig ez az üzenet. És létrejött a WORLD Bank, IMF, Bank of American. És az FED amelyet már 1913-ban létrehoztak. Amíg ezen intézmények léteznek az állandó adósság. És a résztartalékra épülő banki rendszer.

Egy példa.

Hozzunk létre egy Monopoly játékot, aminek része vagy. Ahol van egy személy, aki folyton csak pénzt nyomtat (bank). Magamnak adom. Ezáltal lecsökkentem a te pénzed értékét. Minél többet nyomtat az az egy személy, ő annál jobban jár. Nem számít, mennyire dolgozol keményen vagy, hogy mennyire vagy sikeres. A vége mindig úgyis az, hogy az a személy. Ingyen megvehet. Hogy lehet az, hogy ha te, vagy én ingyen nyomtatunk pénzt, azt hamisításnak hívják. De ha bankok teszik ezt, akkor ez a pénz állomány növelése. Hogyan szerezték a bankok ezt a hatalmat. 1910-ben a Rockafellers család Morgansék és a Rothschilds család. Más privát bakárok képviselői, összegyűltek titokban. Hogy megszerkesszék azt a törvényjavaslatot. Amely később megalapozta a szövetségi tartalék rendszerét. A bankár kartelek összekapcsolódtak mind azon országok kormányaival, ahol bankjuk volt. És teljes hatalmat kaptak a nemzetek pénz kibocsátása fölött. Ezt a jogot pedig a politikusaink adták oda. Cserébe azért, hogy részesedjenek a haszonból. És mit tesznek a bankárok a politikusainknak ezekért cserébe. Megígérik, hogy pénzt hoznak létre a semmiből. Hiszen nekik megvannak rá a jogi hatalmuk, hogy bármikor pénzt hozzanak létra. Amikor a kormánynak szüksége van rá. 2008-óta a feljegyzett történelem. Legnagyobb pénz hamisításának vagyunk tanúi. A pénzügyi bűvészmutatvány elrejti az árat, elrejti a felelőst. S minket, meghagy adós rabszolgának. Akik azért dolgozunk, hogy kifizessük a számláikat. Abban az évben, amikor az USA-ban Federal Reserve megalapult. Az egyesült államok adó hatósága is létrejött. Bevezették a személyi jövedelemadót, hogy neked és nekem kelljen a politikusok adóságát és azok kamatait visszafizetni a bankároknak. Van tehát egy magán bank pl. a Federal Reserve, ami az állami kincstár megbízásából nyomtat bankjegyeket. Az amerikai jegybank szerepét betöltő fed, egy adóság alapú rendszerben nyomtatja a pénzt. Ez hiányt idéz elő, ami a bennfentesek egy csoportját hozza létre, akiknek közetlen hozzáférésük van a gazdasági statisztikákhoz. Erről az átlagembereknek fogalmuk sincs. Tehát létezik egy kis csoportnyi bankár, akik értik, hogy a pénz hogyan működteti a gazdaságot. Ez megadja a lehetőséget a számukra, hogy úgy nyomjanak pénzt, hogy ők védve maradjanak. Miközben mindenki mást szépen megfejnek. Tehát van egy rendszerünk, ami nagyon dinamikus. És folyamatos egyensúlyra törekszik. De belül a magjára egy bélféreg van rátekeredve (Federal Bank). A bélféreg úgy működik, hogy kemikáliát fecskendez a bélrendszerbe, ezáltal azt kívánja, ami neki jó. Neked viszont rossz. Tehát van egy élősködő a szervezetben, ami manipulatív. Felhizlalja magát a szervezetből táplálkozva (Nagy bankok). Bélféreg gazdaságban élünk. Ahol a pénzes elit a féreg. És rajtunk élősködik. És nem szeretik, ha leleplezik a titkaikat. A pénz nagy része, nagyon kevesek kezébe került. És ez a gond.

"Az rabszolga igazán, ki azt hiszi szabad, holott nem az." Goethe

Következő 1

1)

A modern rabszolgaság a munka birtoklása, s ezzel a gondoskodás a dolgozókról. Ezért az európai terv az, hogy a tőke fogja a munkaerőt az irányítása alá vonni, azzal, hogy ellenőrzi a béreket. Ezt a pénz feletti uralommal lehet elérni.

A világban. Ma több a rabszolgaság, mint valaha. A fizikai rabszolgaságban az embereket el kell szállásolni, etetni kell, itatni. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukról gondosoknak. A pénz adósságból keletkezik. És mit tesznek az emberek, ha adósságuk van, vagy pénzre van szükségük. Elmennek dolgozni. Bárhová, ahová éppen tudnak. Hogy kifizessék. De ha a pénz, adósság útján jön létre, hogyan lehet a társadalom valaha is adósságmentes. SEHOGY! És éppen ez a lényeg.

A vagyon elveszése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezett a fennmaradásáért. Az állandó adósság és infláció a pénzügyi rendszerben. Valamint az az elkerülhetetlen hiány, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre ( pl. svájci frank) az ami életben tartja a bér rabszolgaságot. Amiben milliók tapossák a mókuskereket. Fenntartva egy olyan birodalmat. Melyből csak a csúcson lévő elit profitál valójában (nagy cégek multik, és a hozzájuk tartozó bankok). Vajon a multi miért is multi? Azért mert agresszív „üzleti” politikát folytat. Maximalizálni a profitit, társadalmi és környezeti problémáktól függetlenül. Hogy kinek is dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz mindig bankoknak születik, és oda is megy visz. Ez tény. Bankszámláról utalják az összegeket bankszámlákra. A világ pénzmennyisége csupán 4% létezik fizikai vakóságban. A fennmaradó 96% számítógépen van jelen. A bankok az igazi mesterek, az őket támogató kormányokkal (Magyar példa: mszp, a 2008-as válság idején. A bankoknak segítenek a hitelkárosultakon nem. usa példa, republikánus párt. Bush kormányzása alatt. Ugyan az mint magyarországon. A bankok megsegítve. Milliók hajléktalanok lettek.) és cégekkel együtt. Ez az egyik legjobb csalás, amit valaha társadalmi manipulációra kitaláltak. Nagyon okosak. Sajnos kevesen látják át a dolgot. Pedig pofon egyszerű. És egyértelmű az egész.

A pénzügyi rendszer valójában egy láthatatlan háborút folytat a társadalom ellen. Az adósság egy fegyver. Mellyel nemzeteket hódítanak meg (pl. Magyarország, Románia, Görögország, sorolhatnám még de nincs értelme….) és tartanak rabszolgaságban, saját gazdaságuk tönkretételével. És a kamat ez elsődleges muníció. Amíg a többség elsétál a tények mellett. A bankok a cégekkel és a kormányokkal karöltve folyamatosan mesterkednek és tökéletesítik taktikáikat. Lásd (mszp és fidesz). Folyamatosan segítik a gazdasági háború taktikát. Új hadiszállásokat hozva létre, mint annó létrejövő világbank, vagy a nemzetközi valuta alap. Létrehozva egy újfajta katonát, a gazdasági bérgyilkost. Egy nemzetett két féleképpen lehet befolyásolni, karddal vagy adóssággal.

Sokféleképpen dolgoztak. A leggyakoribb az volt. Ha találtak egy országot. Az őket fizető cégeknek fontos nyersanyaggal, természeti kinccsel. Akkor hatalmas kölcsönt hoztak nekik össze a világbankkal, vagy más társszervezeteikkel ( a világbank társszervezete a nemzetközi valutalap, bank of america, bank of kína stb stb) A pénz valójában soha nem az országnak megy. Hanem a gazdasági bérgyilkosokat fizető cégeknek, hogy infrastruktúrát fejlesszenek. Erőműveket, ipari parkokat, kikötőket létesítsenek. Olyan dolgokat, amelyekből csak nagyon kevesen profitálnak igazán. Monopolhelyzetben lévő multinacionális vállalatok. Pl. IBM, United Fruit, Monsanto. Az ő cégeik mellett természetesen. A lakosok azonban nem részesülnek a profitból. Mégis ők is és alakosok is az adósságtól fognak függeni azért, mert a letelepedő vállalatoknak olcsó munkaerőre van szüksége. Olyan nagy adósságok révén, melyet lehetetlen visszafizetni. És éppen ez a lényeg, soha nem is fogják tudni visszafizetni. Így egy bizonyos ponton pl. John visszamegy az adott országba és azt mondja. Figyeljetek, sok pénzt vesztettetek. Nem tudjátok az adósságot fizetni. Ezért adjátok el az olajmezőiteket (pl. irak). Jó olcsón a mi cégeinknek pl. shel, bp stb. Engedjetek katonai bázist létesíteni, küldjetek katonai csapatokat oda, ahova mi akarjuk, mondjuk irakba,( az utóbbi egy magyar példa) vagy szavazzatok mellettünk a következő ensz gyűlésen. Vagy privatizáljuk el a víz és villamos szolgáltatásaikat, az utóbbi is egy magyar példa e-on. Vagy pedig a távközlést Magyar telekomból lett westel aztán T-mobile, ugyan ez a pnannonnal… Vagy a szennyvíz rendszerüket. Ezek eladva lesznek multinacionális cégeknek. Az egész gombamód szaporodik. Mint a dohos fában a penész.

Annyira tipikus, ahogyan az IMF és a WorldBank működik. Adósságba taszítanak egy országot, olyan nagyba, amelyet soha nem tudnak majd visszafizetni. Aztán felajánlják az adósság refinanszírozását. Természetesen még több kamatot fizettetve. És persze a valamit valamiért elv alapján bizonyos feltételeket szabnak meg. Pl. engedelmes kormányzást követelnek (fidesz, mszp) cserébe. Ami alapvetően azt jelenti, hogy el kell adniuk az erőforrásaikat, termőföldjeiket, víz és mezőgazdaságukat. Bele értve a szociális rendszert, közműveket, oktatást, egészségügyet. Néha az igazságszolgáltatást idegen vállalatoknak, az az, ez egy többszörös csapda. Vagy éppen azt, amijük van és értékes, vagy a későbbiekben hasznot lehet belőlük húzni. Ez nem csal magyarországra érvényes, hanem sok más szegény vagy szegényedő országra egyaránt. Senkinek nem tűnik fel, hogy csak és kizárólag szegény vagy szegényedő országokban létesülnek összeszerelő csarnokok, telepednek le multik. Ezek mind az olcsó munkaerőre jönnek.

Következő 2

2)

Ezekkel az eszközökkel valódi birodalom lett felépítve. Nagyon kifinomult eszközökkel. Minden múltbeli birodalom a katonaságon alapult (ezért szűnt be érdekes módon a honvédség). És mindenki tudta, hogy hódítanak. Az angolok tudták, a franciák tudták, a németek tudták, az usa tudta. Milyen érdekes, hogy csak a gazdag országok tudták. Mindig volt valami ürügy, mint a civilizáció terjesztése, a vallás terjesztése. Mindig tudták, hogy hódítanak. Az emberek többsége nem tudja. A gazdag országokban nincsenek tisztába azzal, hogy egy titkos birodalom javaiból él. Melyek más országokra rátelepedve szívják el a pénzt. De mindig csak annyit, hogy menjen csődbe. És fizető képes is maradjon. Ezáltal gyakorlatilag állandósítható a rendszer. Gondolom, aki végig olvassa, és tud szöveget értelmezni. Az felteszi magának a kérdést. Ha ez egy birodalom, ki a császár? A gazdag országok és úgy általában az országok elnökei nyílván nem császárok. A császárokat nem választják, nincs limitált uralkodási idejük. És senkinek nem tartoznak elszámolással. Az elnökök és a politikusok ezeknek nem felelnek meg. De van egy császársággal egy szintű uralkodók. Melyek nem mások, mint a cégbirodalmak. „Multik” A cégbirodalom egyének csoporja( pl. IMF, CIA, World Bank, JP morgan chase, Exon, Jabil, IBM. World Trade Organization, GE, Exon, Halliburton. Most jogon felmerül a kérédés. Ezekről eddig nagyrészt nem is hallottam? A országban nincs is ilyen? De van. Csak az ők tuajdonában, céghálózat része ként. Gyakran megtalálható két konkurens márka, pl autógyár, egy azon multi tulajdonában pl. GeneralMotors. Vagy két féle Ketchup gyár, Univer. Bármelyiket is választod, őket választod. ) akik a legnagyobb cégeket vezetik. Ők tényleg császárként viselkednek. Ők irányítják a kereskedelmi médiát, akár közvetlen, akár reklámokon keresztül. Ők irányítják a legtöbb politikust. Mert ők fizetik a kampányokat magyar példa ( pl. bajnai, mol) Akár cégeken keresztül, akár személyesen. Őket nem megválasztják, nincsen limitált idejük, senkinek nem tartoznak elszámolással. A cégbirodalom tetején lévőknél soha nem tudod megmondani. Hogy éppen micsoda. Hogy az illető a cégnek, vagy a kormánynak dolgozik. Mert állandón mozgásban vannak. S akit, amelyik politikus nem az ők szabályaik szerint fütyül. Azt a lehető leghamarabb megpróbálják nevetség tárgyává tenni, akár a médián keresztül. Vagy egyszerűen felszólalásaik nem kerülnek be a médiába. Vagy lejáratni valamilyen módon a világ előtt. Ezáltal háborús helyzetet szítva nemzetek között. A kormányok programjai alapvetően a cégbirodalomnak készülnek. Melyet a cégek a kormány elé tesznek, és a végén kormányprogram lesz. Ez egy rettentő kapcsolat. Maximalizálni kell a profitit a társadalmi és környezeti károktól függetlenül.

pl. gazdasági bérgyilkos John Perkins

Következő 3)