Fehéroroszországban miért oroszul beszélnek?

Szerintem nem olyan mint a palóc. Pont ezért írtam a példát fentebb, hogy nem lehet a magyarral összehasonlítani mert más. A belarusz az egy újabb nyelv ami elég szegényes szókinccsel rendelkezett, pont ezért kezdtek maguknak szavakat gyártani, majd később az oroszból átvenni. Míg a magyar annyira gazdag önmagában is a jövevényszavak nélkül, hogy a nyelvújításnál is jócskán le tudtak belőle faragni sajnos.

Mo-n fordítva van min ott: a palóc, székely, csángó stb sokkal gazdagabb magyar nyelvjárás (kiejtés szempontjából is) mint a pesti magyar, míg Fehéroroszországban a 'városi' orosz az gazdagabb mint a vidéki szegényesebb belarusz nyelv..

Ezek a szláv nyelvek amúgy is mind csak egy-egy dialektusai voltak az ószláv nyelvnek amik később külön nyelvekké fejlődtek. Tehát nem olyan mintha magyar akarna függetlenedni a némettől, inkább olyan mintha a székelyek akarnának függetlenedni a magyarságtól, ha abból indulnánk ki hogy pl Székelyföld Mo-n van. Persze a szláv nyelvek eléggé eltérnek egymástól, egészen az első évezredig csak egy ószláv nyelv volt, és ennek a dialektusai fejlődtek önálló nyelvekké nagyon gyorsan - pár száz év alatt vagy akár más nyelvekkel vegyülve.

Most így belegondolva, ez egészen elképesztő gyorsaság. Legalábbis a magyarhoz meg a régi nyelvekhez képest amik alig változtak, míg az ószláv nyelv csak i. e. 2. évezredtől létezik.

Előző, bocs nem fogalmaztam elég terjedelmesen és nem értettél meg. Pontosítok: Nem azt mondom, hogy a fehérorosz olyan mint a palóc. Azt mondom, úgy ítélik meg mint nálunk a pestiek a palócot.

Az az ószláv pedig nem volt egy egységesen beszélt nyelv az összes szláv törzs által. A szláv nyelvek is úgy távolodtak egymástól, ahogy a törzsek szálláshelye. Ráadásul vannak szláv népek amik csak nyelvileg szlávok (bolgár, szerb, ...) Egységes szláv nyelv csak az egyházi szláv volt, amit sokan ószlávnak tartanak, pedig ez csak egy ezeréves régies formában fenmaradt keleti délszláv nyelv, ami a szláv nyelvek közül elsőnek volt úgymond kodifikálva (a biblia fordítás által és liturgikus szövegek által). A szláv nyelvek irodalmiasítása és kodifikálás viszonylag későn történt meg, az oroszal kezdeve, a csehen és lengyelen átt az utolsókig - szlovák, fehérorosz, és az utolsó a ruszin. De a ruszin, hiába csak pár éve kodifikált és ma sem beszélik egységesen az irodalmit (más a lemkó, bojkó, hucul, rusznák,...) nem azt jelenti, hogy csak most találták ki. Ezt beszélték Rákóczi kurucjaiként, ezt beszélték a XIV. században is amikor a havasokon bejöttek (vagy más teória szerint amikor Árpádal jöttek átt a Kárpátokon).

Más kérdés a nyelvek gazdagsága, a szókincse. Ezek a szláv nyelvek nem bővelkedtek ebben, a ruszin például hemzseg a német, lengyel és magyar átvételektől, de ezekben a szavakban észre lehet venni az időt amikor átkerültek. Rengeteg német szó katonai kötődésű a monarchia idejéből, sok a gazdasági és közéleti magyar és sok az újabb közigazgatási cseh szó.

De a réginek mondható orszban is sok a német szó, amit alig változtatak meg, csak a kiejthetőség miatt (mint nálunk is). Ez a látszólagos szószegénység abban gyökerezik, hogy egyszerűen e népek életvitele miatt és környezetük miatt nem volt e szavakra a közelmúltig szükség. És amikor szükség lett rá, átvették, ami egyszerűbb mint újat alkotni. Az újak alkotása is sorra kerül (lásd a mi nyelvújításunk korát) amikor addig fejlődik a kodifikált nyel, hogy erre igény támad.

De megértettelek, csak úgy gondoltam hogy a válaszom még kiegészítésre szorul szóval magamat akartam pontosítani a kettő viszonyáról. Természetesen tudom, hogy tudod hogy a palóc nem olyan mint a fehérorosz. De köszi a kifejtésed, hasznos volt. Érdekesek a szláv nyelvek, majd jobban is elmélyülök bennük.

Én úgy tudom ez a protoszláv eredetileg egységes volt (és csak később lett több változat, dialektus, vagy más nyelvekkel kevert változatok).

Az egyházi szláv nyelvnek is alakulni kellett valamiből, én protoszláv alatt nem az 1. évezredi szlávot értem, hanem jóval korábbi még 'egységesebb' szláv nyelvet.

(Avval nem értek egyet hogy a mi nyelvújításunkra ilyen mértékben szükség lett volna; avval nincs gond ha átveszünk szavakat, de a nyelvújítás során sok kezdeményezést inkább lehet butításnak hívni mint megreformálásnak. Pl nagyon sok régi szót eltöröltek, a komikus az, hogy sokat ezek közül az eltörölt szavak közül a mai napig használunk, amik ugye a szótárban sincsenek benne mert a nyelvújítástól számítva nem léteznek - szerintük.)

Hát igen, ez törvényszerű. Ha egy nép olyan álam keretein belül él amelynek hegemón nyelve, vagy mondjuk államnyelve más nyelvcsaládból való, akkor ezer évig is fenmarad, sőt szaporodik. Ha viszont rokon nyelvű nemzet államában él, akkor aszimilálódik a többséghez. Példa a ruszin. Amíg Magyarország része voltak, évszázadokat éltek túl és szaporodtak, fejlődtek (néhány ezerről százezerre), mikor Csehszlovákia (Szlovákia) része lettek, számuk néhány évtized alatt ötödrészre csökkent. Így van ez az ukrán fenhatóság alattiaknál is.

Az idegen környezet megmaradásra ösztönöz, a rokon környezet beolvaszt.