Gyöngyösi Márton kijelentésén, majd a HÖOK listázásán sokan kiakadtak, mondván, hogy "nem szép dolog más embereket bármilyen módon listázni". Ezen is ki lesznek akadva a magyar "liberálisok"?

Kérdező, még senki nem állította azt, hogy Izraelben ez oké, Magyarországon meg felháborító. Ismétlem, senki nem mondott ilyet.

Kivel vitatkozol? :D

Ez kezd tényleg nagyon vicces lenni, igyál egy sört és higgadj le, nem bántott senki, sehol sincs ellenség ;)

Rendben, akkor megpróbálom megfogalmazni, amit egy páran már igyekeztünk szuggerálni:

Nem, nem lesznek kiakadva, mert nem hallanak róla, nem vezető hír, mert messze van, nem érint minket, tehát SENKIT NEM ÉRDEKEL.

Ha hallani fognak róla, el fogják ítélni, de nem lesznek kiakadva annyira, mint ha itt történne, pusztán azért, mert közvetlenebbül érint minket, ami itt történik, ezért húsbavágóbb, nagyobb a hírértéke.

Izraelt pont olyan országnak tartják, mint a többit, ha Indiában lenne ilyen, a reakció hasonló lenne.

Nem kivételezés, hanem a józan ész diktálja ezt.

Kérdezõ, szerintem meg Te vagy képmutató és hazug, pontosabban a kérdésed és hogy miért tartomannak, azt megpróbálom érdemben elmagyarfázni.

Gyöngyösi, mint parlamenti képviselõ ( törvényhozó ) olyan listát akart társairól, amit a törvény kifejezetten tilt. ( Lásd a NAIH elnökének állásfogglalása: csak az nyilvános, hogy van-e más állampolgársága, hogy melyik országé, az nem. )

Vagyis a törvényhozás egy tagja törvénysértés elkövetését követelte.

Elég nyilvánvaló, hogy ez felháborít minden törvénytisztelõ állampolgárt, ha liberális, ha konzervatív.

A HÖOK, pontosabban, ha jól tudom, az ELTE BTK HÖKnek egy politikai párthoz kötõdõ tagjai diáktársaik politikai nézeteirõl és különbözõ védett adataikról vezettek listát. Ez megintcsassak törvénysértõ, az intézmény rektora szerint bûncselekmény gyanuját veti fel, ezért tett rendõrségi feljelentést.

Ezzel szemben a cikkbeli eset: tanárok rövid jellemzéseket jegyeztek fel tanítványaikról. Talán nem tudod, de az osztályfõnököknek mindenhol a világon munkaköri kötelességük minden évben jellemzést készíteni az osztályukba járó diákokról.

Ebben az esetben az volt a elytelen, hogy természetesen a példaként felsorolt feljegyzések semmiesetre sem tekinthetõk szakszerû jellemzésnek és amikor a diákok kezébe került, õk joggal találták sértõnek, abban ez esetben is, ha a feljegyzések tartalma igaz.

DE:

A cikkben az is benne van, hogy az illetõ tanárokat kötelezték, hogy egyenként beszéljék meg a diákokkal és kérjenek tõlük bocsánatot. ( Van valamelyes képem az izraeli emberekrõl, tanárokol is, így biztosra veszem, hogy ez meg is fog történni. Kivi lennék, ha Magyarországon történne iylesmi, vajon elképzelhetõ lenne-e, hogy egy tanár bocsánatot kér egy 17 éves tanítványától? )

Remélem, sikerült levenni, mennyire nem ugyanaz ez az eset, mint Gyöngyösi, vagy a HÖK esete.

Azért tartom a kérdésedet képmutatónak és hazugnak, mert nem hiszem el, hogy mindezt nélkülem ne tudtad volna.

Nem kifogás, hogy nem tanítottak latinul, ezért nem tudod: "si duo faciunt idem, non est idem." - Ha ketten teszik ugyanazt, nem ugyanaz - ezt magyarul akkor is tudnod kellene. ( 2000 éves bölcsesség. )

Alljon meg a menet!!!! Fogalmatok sincs, hogy mi tortent!

Kepzeljetek el, hogy egy iskola - mondjuk Szolnokon - iskolai kirandulast tervez. Egyetlen busszal mennek, ezert a helyek szama korlatozott. A tanari testulet ugy dont, hogy azokat a gyerekeket, akiknek a MAGATARTASA problemas -pld szamitani lehet arra, hogy randalirozni fognak, isznak, belekotnek valakibe - azokat nem viszik el.

Ezert veszik a jelentkezok listajat, es az egyes tanarok, akik ismerik az adott gyereket javaslatot tesznek: vigyuk / ne vigyuk. Es ezt indokoljak is. A testulet uleserol hangfelvetel keszul - a tanarok TUDTAVAL - es az kiszivarog a diakok koze. Erre azok a diakok es szuleik, akikrol nem jo velemenyt mondtak, botranyt csapnak. Ezt egy ujsagiro megirja.

ERROL VOLT SZO.

Namost ezt osszehasonlitani azzal, hogy egy magyar parlamenti kepviselo a zsidok osszeirasat veti fel - enyhen szolva is tulzas.