Ha a nyugat Abháziát nem ismeri el, mondván, hogy az Grúziáé, akkor Koszovót miért ismeri el?

Elmondom.

Grúzia Amerika szövetségese.

Szerbia Oroszország szövetségese.

A világ nagy része (NATO) Amerika mellett van és Oroszország ellen.

Hogy szívassák Oroszországot, elismerték Koszovót, de hogy Grúzia maradjon Oroszország ellensége, nem ismerik el Abháziát.

Koszovót a NATO szállta meg, Abháziát Oroszország.

Mindkét nép egy háborúban vívta ki a függetlenséget, nagyhatalmi támogatással. Tehát nincs különbség.

A nemzetközi jogban a határokat egyoldalúan nem lehet módosítani, de Koszovó megszállása után a nyugatiak úgy látták hosszú távon az egyoldalú függetlenség hozhat csak békét a Balkánon. Ezzel megsértették a nemzetközi jogot, de azt mondták, hogy Koszovó "kivételes eset", többet soha nem fordulhat elő. Az oroszok is megismételték 2009-ben ezt Grúziában, így már nem olyan kivételes.

Mivel azonban Szerbia Oroszország szövetségese, Koszovó pedig Amerikáé, Németországé, így nem ismerik el egymás hódításait.

Azonban mivel kiengedték a szellemet a palackból, ha egy ország kivívja a függetlenséget, utána már nem hajlandó lemondani róla, így hosszú távon valószínű mindhárom ország jogilag is elnyeri a függetlenséget.

Koszovó esetében a nagyhatalmak megfeledkeztek az északi szerbekről, azt hitték majd belenyugszanak az elcsatolásba, de a szerbek nem ilyen békés nemzet. Valószínű majd elcserélik a területet a presevoi albánokra, így talán hosszú távon megbékél a két nép egymással.

Abháziának és Dél-Oszétiának kisebb a nemzetközi elismertsége, viszont egyedül Oroszországtól függnek, mely nem valószínű, hogy visszavonja döntését. Grúzia pedig belenyugszik majd a veszteségbe.

4. ilyen állam Észak-Ciprus. Ezt Törökország hozta létre és mivel Ciprus már beletörődött a veszteségbe és lemondott a területről, Észak-Ciprus egy új török állam lesz. Csak ugye ebben az esetben is erőszakos hódításról van szó és ha ezt elismeri a nemzetközösség az másokat is további hódításra ösztönözhet.

Igazából ezek olyan konfliktusok, hogy nem létezik jó megoldás.

"

A szerb-albán konfliktusban a szerbek voltak a hunyók, ők kezdték el százezerszámra kikergetni az albánokat (akkor saját állampolgáraikat) Koszovóból. Abháziában az abházok követték el az etnikai tisztogatást, a 80-as években ott még 45%-nyi grúz élt, most más nem nagyon maradt. Az etnikai tisztogatást meg nem szeretik támogatni, azért van még egyben a totál életképtelen Bosznia is."

A szerbek nem maguktól kezdték el a albánok bántalmazását, annak előzménye az UCK által elkövetett szerbek elleni merényletek voltak. Az albánok már a 80-as évek elején független Koszovóban gondolkodtak és mindent elkövettek, hogy ezt megvalósítsák. Az etnikai tisztogatásoktól sem riadtak vissza, elűzték Koszovóból a szerbeket, cigányokat, hogy egy homogén albán államot hozzanak létre.

Ugyan ilyen etnikai tisztogatások történtek Abháziában, Karabahban és Boszniában is. A daytoni békeszerződéssel a nagyhatalmak lényegében jóváhagyták az etnikai tisztogatást és két entitásra osztották Boszniát, egy szerb államra és egy bonyák-horvát államra.