1956-ban miért nem segített egy kapitalista ország sem Magyarországnak?

Egyik vélemény sem igaz. Srm Izraelnek, sem Szueznek nem volt hozzá köze. Szuezzel csak utólag mentegeti magát Amerika.

A háború után a győztes hatalmak megkötötték a Jaltai Egyezményt, és ebben felosztották, hogy a vesztes országok kinek a fennhatósága alá tartozzanak. Magyarországot a Szovjetnek "ítélték."

56-ban hidegháború volt a SZU és Amerika között.

Ha a nyugati hatalmak beavatkoztak volna, megszegve a Jaltai Egyezményt, az könnyen kirobbanthatott volna egy III. Világháborút.

Ezt nem kockáztatta meg senki, szerencsére.

11'es

"A háború után a győztes hatalmak megkötötték a Jaltai Egyezményt, és ebben felosztották, hogy a vesztes országok kinek a fennhatósága alá tartozzanak. Magyarországot a Szovjetnek "ítélték."

Ez igy nem teljesen pontos! Ugyanis pl lengyelorszagot is felosztottak pedig nem volt vesztes nemzet ahogy a Csehek, Szlovakok sem igazan. Egesz Europa fel lett osztva, a Szovjeteknek olyan szomszedokra volt szukseguk akik az O befolyasuk alatt volt ezzel is mintegy eloretolt vedelemmel szamoltak. Sajnos Magyarorszag ha gyoztes lett volna is igy jart volna. Ha akkor a Szovjetek elengedik a magyarok kezet es kiengedik oket a communista iga alol, valoszinuleg 90%, hogy a tobbi szocialista orszag is rogton fellazadt volna, azert annak mar lehet a nyugatiak sem orultek volna ha hataraik menten folyamatos forradalmak es verontasok lettek volna ami barmikor atterjedhet hozzajuk.

A Jaltai Egyezmény az akkori erőviszonyok következménye volt. Több ellentétes körülmény játszott közre. Nem volt mindenről pontos információ, például a hadban állók tényleges lehetőségeiről se. Mindenki a saját érdekeit nézte. Nem beszéltek róla nyíltan, de a hadszínterek alakulása mutatja azt az általános vélekedést, hogy a háború utáni egyezmények aszerint alakulnak, ki mekkora területet foglal el. A Nyugat ezért akart támadni az Adrián át is, csak nem tudott. Tehát Magyarország sorsa akkor megpecsételődött, mikor '45 tavaszán a frontok Németország közepén találkoztak.

És valóban rendkívül veszélyes lett volna a magyar eseményekbe beleavatkozni. De azt is látni kell, hogy ebben egy országon belül sem azonos az álláspont. Az oroszok még talán be is tartják a "valamennyire történő" kivonulást, ha nem jelentjük be a VSZ-ből való kilépésünket (ezzel a "kapitalista határ" eléri a Szovjetuniót - kapitalistának az akkori Nyugat számított). A nyugati hatalmak vezetői között is voltak, akik a beavatkozás hívei voltak, ezért mondhatta a Szabad Európa rádió, hogy "jövünk". És kétségtelen, hogy a józanabb politikusoknak igen jól jött a szuezi válság, amiről szintén nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy mi volt a gyújtópont. Nem felejthetjük, hogy ott is SZU kontra Nyugat volt, hiszen a nasszeri Egyiptom szintén szovjet szövetséges.

A mai szemmel, megismerve az akkori különféle dokumentumokat, vezetői véleményeket, persze könnyű bármit is mondani. De akkor dönteni csak az akkori információk alapján lehetett. Ez jött ki belőle. Nem ritka, hogy a hév olyasmit cselekedtet, ami egyébként nem racionális. Ahogy a molotov koktél kontra tankhadsereg is egyértelmű eredményt sugall. Sőt, következményeket is. De ki az, aki akkor ezzel foglalkozott?