A kommunizmusban mindenki egyenlő?

Nem erről van szó! Függetlenül mindenféle kommunizmustól és más izmustól, itt egyszerű sanda keverésről van szó.

Az egyenlőség nem azt jelenti, hogy te és én ugyanolyan házban lakunk, ugyanannyi a jövedelmünk, ugyanazt a kaját szeretjük, ugyanoda akarunk menni nyaralni, ugyanolyan kedvesek vagyunk a kollégáinkkal, ugyanannyi testvérünk van, és így tovább. De sokan így értik az egyenlőséget. Azok is, akik mondják, azok is, akik hallgatják.

Ilyen egyenlőség sohasem lesz, mert az emberek különbözők. Ilyen egyenlőség csak gépekkel lehetséges. Ilyen egyenlőségben mindenki átkozottul rosszul érezné magát.

Az egyenlőség a jogban van. Nem attól függ, kapsz e jó ügyvédet, hogy több pénzed van, hanem azért kell ugyanolyan jót kapnod, mert ember vagy. Abba az iskolába járhatsz, amelyiket választod, és amelyik az egyéniségednek megfelel. Ha van korlátozás, kizárólag amiatt lehet, mert téves helyre jelentkeztél. Például a középiskola helyett az egyetemre. Ha beteg leszel, ugyanahhoz az ellátáshoz van jogod, mint bárki másnak. Ha miniszter akarsz lenni, csak a miniszterség követelményeinek kell megfelelned, nem az ismerős követelményeinek. Ha dolgozni akarsz valahol, kizárólag az dönt, értesz-e hozzá, jobb vagy e a másiknál, és oda akarsz-e menni. Nem a vezér dönt, ő csak az előbbieket vizsgálja előre írott szabályok szerint. És még sok hasonló jogod lehet. Ha mindent megteszel azért, hogy azt elnyerjed.

De például nincs jogod ekkor ingyenélni, ha egyébként képes vagy a munkára.