Hol voltak a palesztinok akkor, amikor a Nyugati Part Jordániához tartozott, Gáza meg Egyiptomhoz? Akkor nem volt megszállás?

"En nem vonom ketsegbe, hogy ma letezik palesztin nep. De hogy - mondjuk - az 1960-as evek elott letezett volna, az nem igaz. Te az onallo allamisagta hivatkozol. Hat eloszor is a zsidoknak volt (es VAN) onallo allamuk, (Izrael es Judea kiralysagai). De jo, fogadjuk el, hogy a palesztinoknal pont ez nem jott ossze. Dehat ha van nep, akkor nyilvan van tortenelem. Mondj nekem palesztin tortenelmi esemenyeket es szemelyeket mondjuk a kozepkorbol, az 1800-as evekbol. Az sem jott ossze? Akkor talan mondj nekem ezekbol a korokbol irokat, koltoket, zeneszerzoket. Kultura sem jott ossze? Akkor talan mondj nekem ezekbol a korokbol tudosokat, mernokoket, feltalalokat. Hm, az sem jott ossze? Jo, akkor mondj nekem ezekbol a korokbol olyan idegen (pld europai, amerikai, vagy akar arab) irasokat, amelyekben a palesztin nep (nem a zsidok!!!) megjelenik, megemlittetik."

Nem kötözködésből, de mondj egy szlovák királyt. Ez ugyan olyan szinten van. Egyszerűen azért, mert ők csehek. De valamiért úgy néz ki nekik joguk van saját államhoz. Akkor az ott élő araboknak miért nincs?

"Nem kötözködésből, de mondj egy szlovák királyt. Ez ugyan olyan szinten van. Egyszerűen azért, mert ők csehek. De valamiért úgy néz ki nekik joguk van saját államhoz. Akkor az ott élő araboknak miért nincs?

"

Egy szoval sem mondtam, hogy nincs. De a zsidoknak is van.

Ugy mellesleg en nem ismerem sem a szloven sem a szlovak tortenelmet, de azt hiszem van nemi irodalmuk, nyelvuk, meg az biztos, hogy letezesuk a sajat irodalmukon KIVUL is megjelenik (pld a magyar irodalomban is).

Ezzel szemben pld Gardonyi Gezarol enyhen szolva nem lehet azt allitani, hogy zsidobarat lett volna. Az Egri Csillagok irasakor NAGYON MELYEN tanulmanyozta a torok tortenelmet (es ugye akkor Palesztina a Torok Portahoz tartozott). Ha letezett volna palesztin nep, (amely a teruleti viszaly miatt szukseg-szeruen szemben allt volna a zsidokkal) biztos, hogy megemlitette volna oket valahogy. Ezzel szemben CSAK Mekkat es Medinat emliti, mint szent varosokat, Jeruzsalemet nem. (Ami az utolso idoben hirtelen a muzulmanok szent varosa lett)

"Szvatopluk tulajdonképp szlovák királynak mondható."

Szvatopluk tulajdonképpen morva király volt, ami egy ma már nem létező nép.

Tudom, hogy minden hasonlat sántít, de reméltem, hogy az értődik ki belőle, amit szerettem volna. Úgy tűnik nem így történt. Aki csak a saját igazát "bizonyító" részét ollózta ki, és nagyvonalúan túllépett a "cáfoló" részeken, annak nincs mit mondanom.

DE-

13:04!

A PFSZ vezető nyilatkozatának szükségességét nem, tényszerűségét vitatnám. Ebből a szempontból jobban hinnék az etnikai kérdésekkel foglalkozó Közel-Kelet tudósoknak, valamint a kérdéssel foglakozó nagyhatalmaknak. Ők azért elég markánsan megkülönböztetik ezeket a népeket, miközben kétségtelen, hogy mondjuk a magyar és spanyol néppel vont párhuzamom talán kissé erőltetett. A határok meghúzása kicsit bonyolultabb, nem akartam a részletekbe bocsátkozni, de utaltam a nagyhatalmi érdekekre, abból kiolvasható a hasonló véleményem.

Kérdező! Az 1967-es háborúban Izrael nem visszavert erőket, hanem lerohanta a fél Közel-Keletet. A 67-es határokat a "nyugat" nem ismeri el, csak kényszerűen tudomásul veszi. A Camp Davi-i békeszerződés éppen e lerohanás következtében elfoglalt Sinai félsziget visszaszolgáltatása árán következhetett be. A 47-es, és más arab határokról pedig senki nem kérdezte az arabokat, a zsidóknak is csak akkora befolyásuk volt rá, amennyire konkrét embereik voltak a nyugati kormánykörökhöz közel (szinte nulla mértékben). Tehát "maguknak" semmit nem köszönhetnek.

13:53! Abba most nem mennék bele, hogy mikortól számít valami államiságnak. Csak tényleg utalásként és nem vitaalapnak: az 1700-as években nem létezett német állam. Ettől még azon a vidéken kicsit régebben éltek germánok.

Ami pedig a történelem eseményeit, mint hivatkozást illeti, nyilván azért soroltad fel, mert tömegével tudsz mondani mondjuk az 1700-as évekből szlovák, vagy szlovén költőket, tudósokat, stb. Pedig abban mindketten egyetértünk, hogy akkor azon a vidéken éltek szlovákok, szlovének. Valami hasonló, csak bonyolultabb a helyzet a palesztinokkal, amelyekről viszont 2000 éve vannak írásos emlékek.

Nem az a lényeg, hogy ki tud ilyen olyan királyt, tudóst, vagy zeneszerzőt mondani. Az államiság bizonyos szervezettséget jelent az adott népcsoportra vonatkozóan, amelynek különféle okoknál fogva szokott nyoma lenni. De egy teljes leigázottság alatt élő népcsoportban nehéz államiságról beszélni (arra a népcsoportra), és ez független attól, maga az etnikum létezik-e. Ráadásul a történelem folyamán sok minden meglehetősen változik, ezért nem tartom értelmesnek azon vitázni, melyik nép hány híres embert tud felmutatni. Az pedig, hogy egy író valamiről nem beszél, nem a létezés cáfolata.

Egy népet akkor szoktak észrevenni, ha olyasmit tesz, ami a többi népet érinti. Mivel a török uralom alatt ilyenről szó sem lehetett (bosnyákokról is csak nagyon kevesen tudtak annak idején, pedig létezésüket soha senki nem vitatta - csak nem beszéltek róluk), ezért nincs említés róluk. Igazából a II. világháború után az angol birodalomrendszer kezdett felbomlani, így a Közel-Kelet csak ekkortájt kezdett érdekes és megoldandó feladat lenni. És ekkor már angol részről is volt szó palesztin népről. Én pedig nem vonom kétségbe az angolok ítélőképességét.