Miért van a szlovákoknak kisebbségi komplexusa? (ill. miért CSAK a szlovákoknak. )

A szlovákok kissebbségi komplexusa már régen nem igaz. Az érvényes volt Csehszlovákia megalakulása után, amikor azt mondták hogy a tótok félnek hogy egyszer vissza kellesz adni amit elraboltak, hogy tudják azt hogy bitangulm szerezték országukat és ilyesmi. Ma már ez nincs. A sok évtizedes agymosás és erősen nemzeti soviniszta nevelés az iskolákban, a nyílt és rejtett propaganda a médiákban , az irodalomban, filmben, elhitette a mai nemzedékel, hogy ők dicső Svatopluk unokái és a Nagymorva birodalom folytatói. Félnek a magyarokról, de azért mert beléjük nevelték azt hogy a magyartól félni kell még ha kezet nyújt is, mert annak idején elraboltuk őseiktől az országot és ilyesmi. A mai szlovákok megvannak győződve igazukról és nagyságukról, arról hogy ők a szelíd jóságos galamblelkű nemzet (Slota a főgalamb), mindenre ők tanítottak minket, de mi olyan hálátlan gonoszok vagyunk, hogy nem akarunk az ő nyelvükön beszélni és beolvadni, de mindenféle telhetetlen követelésünk van. Szlovák könyvben, filmben a negatív figurának mindig magyar neve van, magyar szavakat is használ és magyarul káromkodik. Magyar figura ha nem gonosz, akkor a vígjátékokban az akin nevetni kell, magyar a buta, a magyar szereplő nem tud szlovákul és nevetséges a kiejtése, rosszul ragoz, szóval a film bolondja. Ilyen rejtet propagandának megvan a tudattalan formázó szerepe. A szlovákok hiszik hogy a mai határok mindig is azok voltak, csak Horthyék megsértették. Mítoszokon és ferdítéseken nőnek fel.

Ha Magyarországon olyan nemzeti propaganda folyna mint Szlovákiában, Magyarországott bélyegeznék a legnácib legfasisztább országnak (bár így is azt mondja a világ ballib sajtója).