Mit gondoltok az arabokról?

Éltem együtt Budapesten néhány évig egy egyiptomi orvossal. Arab volt, színleg muzulmán is, de nem igazi hithű. Normális, szerethető férfi volt. Dolgos, gyermekszerető, kedves és okos. Jó emlékeim vannak vele kapcsolatban.

Az sem igaz, hogy lenézte volna a nőket. Sőt a tisztességes nőket, az anyákat nagyon is becsülte. Csak az "ő" hastáncosnőikről és a "mi" prostijainkról beszélt ronda stílusban.

Ha ugyanaz lett volna az elképzelésünk a jövőnkről, akkor szívesen maradtam volna vele...

A barátai között pedig ugyanolyan arányban voltak ellenszenves és szimpatikus figurák, mint a magyarok között. Velem mindegyikük tisztelettel bánt és sokat segítettek is.

Minen népnek vannak jó es rossz egyedei.

Nem akarok megbántani senkit, csak ez a párhuzam jut eszembe: Nekem a homókkal nincs semmi bajom, azt csinál otthon a négy fal között, amit akar. De amikor csoportosan végigvonulnak a városon, gusztustalankodnak és azt hiszik, hogy a lelke mélyén mindenki velük érez - nos, akkor hányigerem lesz.

Az arabok is csak csoportban ellenszenvesek (számomra). A probléma az, hogy az EU-ban már annyian vannak, hogy csoport-viselkedésük van már akkor is, ha az adott helyen épp véletlenül egyedul vannak. Maguk mögött érzik az egész "kehilá"-t

Ahol sokan vannak(Nyugat Európában), ott nem tudnak beilleszkedni.

Ahol kevesen (nálunk), ott a legtöbb ilyen világcsavargó cserediákként érkezik, beképzelt és tapló. Illetve vannak a seftelők, azokat nem ismerem.

A nagyon kevés aki ténylegesen itt él évtizedek óta, pl dokiként, az keresztény lett(nagyjából) és egész jól beilleszkedett.

"Te meg azért utálod az arabokat, mert a Jobbik szereti őket...micsoda ördögi kör."

Semmi bajom az arabokkal, mint ahogyan a zsidókkal sem. Az embereket nem a származásuk, hanem emberi tartásuk és viselkedésük alapján ítélem meg. Meglepődtél, mi?

Mondok két dolgot.

Mit tennél, ha macska lennél, egy kicsiny szobában az egyik sarokban ülnél, szemben veled egy gorilla, indul feléd.

Egy társasházban lakott egy arab család. Késő este összejött a család 20-30 tagja dumálni, mert náluk így szokás. Néha kiköptek az erkélyen, adott körülmények között nem okoz problémát (pl Kina). A házban igen, mert többen szó szerint találva érezték magukat. Szóvá tette a közös képviselő. Másnap az ott lakó arab testvére az udvaron kést nyomott az oldalába azzal, hogy a torkán jobban mutatna. A képviselő azt mondta, ez is egy megoldás, de ő tud néhány mást is, ha van kedve beszélgetni. A válasz meglepő volt, az arab kíváncsi lett. Később, amikor a család visszaköltözött a hazájába, egyedül a képviselőhöz mentek elköszönni a testvérrel együtt. Ajándékot is vittek (nem a kést). - Nem kell elhinni, attól még megtörtént.