Hogy viszonyulnak a szlovákok a magyarokhoz napjainkban?

12:27

Én azon, hogy "ugyanaz a kultúránk" hasonló néptáncot meg ilyeneket értettem, mivel egy országban éltünk 1000 évig, persze hogy hatottunk rájuk. Ez még nem lopás.

Az efféle dolgokat kéne kiemelni, hogy van bennünk KÖZÖS.

Pl nem értem, azok akik Nagy-Mo. feltámadását szeretnék, de közben meg szlotákoznak, hogy képzelik ezt? Hogy visszakapnánk a területeket, aztán csak bámulnánk, hogy hopp, mi vagyunk kevesebben? A nemzetiségeken meg keresztülnéznénk?

Persze az megint más, hogy ha a kettőskeresztet valami "szláv/nagymorva keresztnek" vélik, ha ezért van benne a címerükben, az már lenyúlás.

ma 12:06

> eddig akárhol találkoztam szlovák hétköznapi emberrel, mindig kedvesek voltak.

Megértem, hogy önvédelemből csak szépet mondtok, de vigyázzatok arra, hogy hol a határ az udvariasság és a gerinctelenség között.

Én egyszer voltam Szlovákiában, a komáromi Jókai szobornál kértem meg egy járókeltőt, fényképezne le a feleségemmel a szobor előtt. Alig tudtam megmenteni a drága gépemet, mert ki akarta verni a kezemből. Látva a szitut, egy arra járó helybeli magyar család ajánlkozott a fényképezésre, utána figyelmeztetett: jó lesz vigyázni, ne provokáljam a szlovákokat azzal, hogy magyarul kérek valamit. Ez egy helybeli idős házaspár tanács volt, akik oda valósiak voltak.

Úgy hogy szép dolog itt udvariaskodni, meg békítgetni és simítgatni a dolgokat: tény, hogy a szlovákok végig ellenségesek voltak velünk szemben (pedig még népzenét is adtunk nekik).

11:44

Egyet értek. Azt viszont hozzátenném, hogy a határhoz közel nem rózsás a helyzet, de ahogy beljebb haladunk az ellentét eltűnik. Pl szlovákia közepén, vagy a túlsó oldalán egyáltalán nem foglalkoznak a magyarokkal, ha odamész észre sem vesznek, tapasztalatból mondom, ott nem kell tartanod semmit, csak a határhoz közel.