Az észak-koreai embereket tényleg így átmosták, vagy csak nem mernek fellázadni? Esetleg fele-fele? A többi ország miért nem segít nekik, vagy ők teljesen meg vannak elégedve?

Vannak, akik kiváltságosak, ők a rendszer támaszai. Vannak, akik egyszerű, műveletlen parasztok, bennük nem is nagyon fogalmazódik meg a rendszerváltás igénye. Vannak, akik a rendszer őszinte hívei. Elképzelhető, hogy a kiváltságosok kasztjában vagy a vezető rétegben sokan vannak, akik már nem hisznek a rendszerben, de ők sem akarnak változást, mert félnek a pozíciójuk elvesztésétől vagy a megtorlástól.

Általában ha sikerül a lakosság egy jelentős kisebbségét (mondjuk 10-20%-ot) megszervezni, akkor azzal sakkban lehet tartani a többséget. Az emberek harmada-fele úgyis apolitikus, nem akar "balhét". Tehát ha a Párt vagy a hadsereg szilárdan kézben tartja a lakosság 10-20%-át, akkor az 50%-nyi "csak békesség legyen" jelszavú többséggel együtt fenn tudja tartani a rendszert.

Ez a rendszer értelemszerűen akkor tudna megbukni, ha a hadsereg úgy döntene, hogy megbuktatja a párt uralmát. Az országban két nagy hatalmi központ van, a párt és a hadsereg. Tehát nem monolit tömb. Nem véletlen, hogy igazából Kim Dzsong Il számára a hadsereg vezetésében elfoglalt pozíciók a legfontosabbak, nem a párttisztségek. A tényleges hatalmat az örökli, aki a védelmi bizottság elnöke lesz. Ha Kim Dzsong-il halála után más érdekcsoport kapja a VB elnökséget és más a párt vezetését, akkor hatalmi harc kezdődhet.

Az észak-koreai rendszer nem valami merev és változatlan, sziklaszilárd tömb, hanem folyamatos, lassú változásban van. Az uralmat úgy lehet fenntartani, ha mindenkit, aki kicsit is tehetséges (ezért veszélyes), felemelnek a kiváltságosok közé (kooptálják). Emellett azt is el kell intézni, hogy állandóan legyenek kis engedmények és kisebb javulás az életszínvonalban. Ezért a rendszer folyamatosan nyit kifelé és reformál. Ha túl gyorsan csinálja, belebukik, ha túl lassan csinálja, abba is belebukik. Ezért kívülről nézve mindig az történik, hogy reformok történnek, aztán visszaveszik őket, majd megint reformok stb.

A rendszer azért tud viszonylag stabil lenni ma még, mert Kim Dzsong-Ilnek hatalmas tekintélye van, ugyanis ő Kim Il Szung fia. Kim Il Szungot félistenként tisztelik, és az ő tekintélyének egy részét örökölte Kim Dzsong Il. Ugyanis a koreai kultúrában nagyon nagy a család fontossága.

Valószínűleg Kim Dzsong-Il halála után a rendszer át fog alakulni, kb. úgy, mint Kína a 80-as években.

ma 16:23

Észak-Koreában különösen nem mutat sokat egy strand, mivel a tengerpartot meg se lehet közelíteni (kerítéssel el van zárva).

"Az észak-koreaiak abban a tudatban nőttek fel hogy az ő országukon kívül még rosszabb az élet mint naluk. Szinte biztos hogy ha néhányan kijutnanak onnan, nagyon meglepődnének azon hogy mennyivel jobb a nyugati élet.

A válasz írója 72%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 15:19"

Édesanyukád válaszait másolgasd át, oké?

14:39-es 76%-os vagyok (a 3. válaszoló).

Köszönöm a válaszokat! Az utolsó kérdésre is tudnátok válaszolni? (Hogy a "külföld" miért nem avatkozik bele)

Minek avatkozna?Senkinek nem fűződik hozzá gazdasági érdeke!

"Az utolsó kérdésre is tudnátok válaszolni? (Hogy a "külföld" miért nem avatkozik bele)"

Mi köze van ennek a külföldhöz?