Hogyan működik a Kínai állam?

1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett a tervgazdaság piacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos kollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a szocialista piacgazdaság.

Ez a gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ hatodik gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 1100 $ jut egy kínai lakosra. A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8 – 11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. 2006-ra Kína vált a világ 4. legnagyobb gazdaságává, megelőzve Nagy-Britanniát.

Kína deviza tartaléka 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban.

Szóval a kormány tartósan alacsonyan tartja a devizát, ami nagy exportot jelent illetve nemzetközi szinten szegénységet. Szóval nem véletlenül 11 forint a kenyér Kínában és olcsók a műanyag vackok.

Hát a "szomszédsági bizottság"-ot már kevés helyen híják össze. Ez ott a szomszédokból, azokból is leginkább a pártkáderekből álló döntőbírósság volt. Az családi és magán élet teljes területén. Hogy-hogy beszélsz az aszonyal, hogy mikor kelsz és fekszelig és tovább.

Cenzúra meg az interneten is erős tűzfalakkal.

A sokszor a rendszert bomlasztó nyugati újságírók meg sokat raboskodtak, ha Kínába beteszik a lábuk.