A horvátok hogyan viszonyulnak a magyarokhoz történelmi szempontból?

"De csak azt lehet ellenünk uszítani akiknek alapból van valami problémája velünk."

Csupán annyi volt a bajuk, mint akkor a románoknak. Mindkettő mellettünk állt volna, ha nem előbb kapják meg a császári ajánlatot a polgárosodás felé...

Csupán annyi volt a bajuk, mint akkor a románoknak. Mindkettő mellettünk állt volna, ha nem előbb kapják meg a császári ajánlatot a polgárosodás felé...

Tény hogy a horvátok álltak még velünk a legjobban, viszont nekik is voltak problémáik, hisz meg vesztegetni nem lehetett volna őket. A magyar vezetés pedig tervbe se vette a jogaik bövitését, sőt asszimilációra törekedett (ez inkább románokra volt érvényes, mert a horvátok elég nagy tömbben éltek) .

Nos, először is egy kis történelem: a történelmi Horvátország három részből állt:

-Dalmácia: ez nagyjából a tengerparti rész,

-Horvátország: ez kicsit beljebb volt, a Szávától délre, a Tengermellék,

-Szlavónia: a Dráva és a Száva közötti rész, de a felsőbb folyásainál, Zágrábtól északra.

A szűkebb Horvátországnak volt fejedelme, később királya is. Szlavóniát Szent István foglalja el, de nem rakja hozzá a Magyarországhoz, csak csatolja hozzá, és ez hercegségként működött, általában a trónörökös gyakorolta a hatalmat. Horvátországot Szent László és Könyves Kálmán hódítja meg, utóbbi már 1097-ben elfoglalja az országot, de nem szállja meg, nem koronáztatja meg magát, csak 1102-ben.

Ez azért fontos, mert emiatt az öt év szünet miatt nem lehet megszállt országnak tekinteni Horvátországot, de perszonálunió sem volt, a kettő között kell elhelyezni a dolgot, társkirályság jött létre, Horvátország (Horvátország, Dalmácia, Szlavónia) Magyarország kapcsolt részei lettek.

Fontos szerepet játszottak a horvátok a magyar történelemben, elég, ha csak Zrínyire, vagy II. Rákóczi Ferencre gondolunk (akinek édesanyja Zrínyi Ilona, a költő (IV.) Zrínyi Miklós testvérének, Péternek a lánya).

Elég sokáig minden probléma nélkül zajlott az együttélés, a vitát kiváltó kérdések a 18-19. században jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak:

-a nyelv kérdés: amikor a magyar országgyűlés a latin helyett a magyar nyelvet akarta hivatalos nyelvvé tenni

-Szlavónia kérdése: Mária Terézia új megyéket hoz létre (Pozsega, Szerém, Verőcze), ezeket Szlavóniának kezdik el nevezni, az új, német ajkú horvátországi nemesség pedig az addigi Szlavóniára is használja a Horvátország elnevezést. Ez a magyar rendeknek nem tetszett

-Fiume(Rijeka) kérdése: szintén Mária Terézia kevert; előbb Magyarországhoz csatolja a Fiumét, majd a Horvát Királyi Helytartótanács alá helyezi, amelyet később megszüntet.

Ezek mellé még jött az Illír-mozgalom, 1848, Trianon stb.

Hogy hogyan is viszonyulnak? Szent László alapította Zágrábot, ott a később elpusztult Szent István-dómot, szóval a neki a fővárosukat is köszönhetik. Könyves Kálmán, mint első közös uralkodó meg nagy tiszteletnek örvend, Tengerfehérvárott (Biograd na moru), ahol koronázták, ott szintén méltón megőrizték ennek emlékezetét.

Elég vegyes lehet a képük rólunk, de szerintem összességében pozitív, és már a Jellasics szobor sem Pest felé áll :)

Kamu válasza :

Hát igen, tényleg megfordították a szobrot. Most nem észak felé, hanem dél felé csapkod a kardjával Jellasics.

Hiába no, Magyarországgal megbékéltek(főleg a fegyverszállítások után),Szerbiával még nem annyira.

Ez így van. Jellasics pedig hősként indult, utána mint horvát bán, a császári udvar befolyása alatt nem tudta azt tenni, amit nemzetéért szeretett volna, de így is a legnagyobbak között tartják számon.

Ahogy nagy költőnek tartják Zrínyi Pétert is, aki bátyja, Miklós verseit fordította :) De az is művészet.