Ha egykoron Putyin lett volna hatalmon a Szovjetunióban, ő is kivonult volna Afganisztánból?
Nehéz pontosan megjósolni, hogy Vlagyimir Putyin milyen döntést hozott volna a szovjet–afgán háború kapcsán, hiszen a geopolitikai helyzet, az ország gazdasági és politikai állapota, valamint Putyin saját hatalmi stratégiája is más volt, mint Mihail Gorbacsov idején. Ugyanakkor, ha Putyin politikai stílusát és világnézetét vesszük figyelembe, valószínű, hogy egészen más stratégiát követett volna.
Miért valószínű, hogy Putyin másképp döntött volna?
Hatalmi politika és presztízs: Putyin politikai karrierje során erősen támaszkodott a nacionalista retorikára és az orosz nagyhatalmi státusz hangsúlyozására. Valószínű, hogy a háború folytatása mellett döntött volna, mivel a kivonulás egyfajta vereségként vagy gyengeségként értelmezhető.
Stabilitás és kontroll: Putyin külpolitikájában gyakran hangsúlyozza az Oroszország közvetlen szomszédságában lévő országok feletti ellenőrzés fontosságát. Afganisztán ugyan nem közvetlen szomszéd, de a térség instabilitása kihívást jelentett volna számára. Elképzelhető, hogy inkább egy hosszabb távú katonai jelenlétet tartott volna fent, hogy biztosítsa a szovjet befolyást.
Elrettentés és erődemonstráció: Putyin gyakran az erő politikájával próbálja elrettenteni az ellenséges erőket (lásd: ukrajnai konfliktus). Afganisztán esetében is előfordulhatott volna, hogy intenzívebb katonai erő alkalmazásával próbálta volna visszafordítani a háború menetét, még akkor is, ha ez hosszabb távon költséges.
Miért dönthetett volna mégis a kivonulás mellett?
Költségek és gazdasági nyomás: Ha a Szovjetunió gazdasági helyzete tovább romlott volna, és egyértelművé válik, hogy a háború fenntarthatatlan, Putyin is kénytelen lett volna kompromisszumot kötni, bár valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetett volna arra, hogy a kivonulást győzelemként vagy taktikai lépésként kommunikálja.
Pragmatikus oldal: Putyin nem teljesen idegenkedik a pragmatikus döntésektől, ha azok hosszú távon előnyösek Oroszország számára. Ha úgy látta volna, hogy a háború aláássa a belső stabilitást vagy gyengíti a nemzetközi pozíciókat, mérlegelhette volna a kivonulást.
Összességében Putyin inkább egy olyan stratégiát választott volna, amely az erőt és a presztízst hangsúlyozza, még akkor is, ha ez hosszabb háborús elköteleződést jelentett volna. A kérdés persze spekulatív, hiszen Putyin döntései erősen függenek a konkrét helyzettől és a belső politikai dinamikáktól. (by ChatGPT, szerintem ő bölcsebb mint a gyk-sok jó része)
Abban az időben Afganisztán még közvetlen szomszéd volt.
Lehet, hogy ez a mocskos KGB-s állat nem vonult volna ki, de Gorbacsov sem jókedvében tette. Talán tovább erőlteti, és akkor még gyorsabban és még csúnyábban bukik meg a Szovjetunió.
Az afgán haborút ott b szták el hogy nem írtották ki a népesség 96%-t.
Háborúban nincs olyan hogy most ne mert gyerek mert nő.......
Ezek mind idővel ártanak és barátokat vittek magukkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!