Történelmi lehetőség, vagy csak fake news Ukrajna felosztása?

#20.: Jaj, ez az állandó magyarázkodás, hogy a kisebb országok is lehetnek sikeresek meg gazdagok...

És én ezt vitattam? De azért induljunk már ki abból, hogy döntsük el: Magyarország mekkora? Ki dönti ezt el? Mi, magyarok? Vagy Clemenceau és bandája meg a szomszédaink?

Azért legyen már nekünk is beleszólásunk abba, hogy mekkora a hazánk!

A kis országok azután lettek sikeresek meg gazdagok, hogy kicsivé tették őket? És miért törvényszerű, hogy amelyik nagy, az sikertelen meg szegény?

És a szomszédaink miért nem értik akkor meg, hogy a területeink visszaszolgáltatása után is lehetnének sikeresek és gazdagok? Miért ragaszkodik Ukrajna annyira Kárpátaljánkhoz, ha utóbbi olyan reménytelen helyzetű?

Légyszíves magyarázd meg ezeket, mert különben azt kell gondoljam, ezzel az egész felvetéseddel csak a magyarságot akarják butítani, hogy önként és dalolva mondjon le arról, ami az övé.

22: Kárpátalját Sztálin Csehszlovákiától csatolta el, nem tőlünk. :) Mellesleg nem Ukrajna, hanem a Szovjetunió részére. :)

Miért nem Sztálin jogutódján, Putyinon kéred számon?

"Magyarország mekkora? Ki dönti ezt el? Mi, magyarok? Vagy Clemenceau és bandája meg a szomszédaink?

Azért legyen már nekünk is beleszólásunk abba, hogy mekkora a hazánk!"

Jelenidőről beszélsz egy több mint 100 évvel korábbi esemény kapcsán. A válasz tehát: senki.

Ma már nem divat határokat huzigálni. Hadd tegyem hozzá, Németország sem nyújt be követelést Franciaország felé Elzász-Lotharingia iránt, sem Ausztria nem teszi ezt Olaszország irányába Tirol iránt. Sem pedig Spanyolország felé Galícia miatt Portugália.

Moldova sem egyesül Romániával, és Ciprus sem Görögországgal.

Ahol történt is nemzetközileg elfogadott autonómia, mint a koszovói albánok esetén, ott is csak azzal a feltétellel, hogy nem egyesülnek Albániával, ma már Európában konszenzusos megegyezés az, hogy nem bővülnek az országok egymás területének rovására, mert ez volt minden háborúskodás alapja. És ebben teremtett most negatív precedenst Putyin.

Lehet itt NATO-zni, meg Afganisztánzoni, Irakozni, de tudtommal egyik esetben sem csatolt semmilyen területet sem magához egyetlen NATO-ország sem.

Azt pedig hadd ne kelljen részleteznem, hogy sem a kurd civilek ezreit vegyifegyverekkel legyilkoló Szaddám esetén - aki nem volt hajlandó beengedni az ENSz-ellenőröket, hogy tényleg leszerelte-e a vegyi fegyvereket (amit mindig elfelejtenek ilyenkor hozzátenni, hogy ez az egész nem onnan indult, hogy Bush ráfogta, hogy Szaddámnak tömegpusztító fegyverei vannak, nosza, menjünk, rohanjuk le), sem pedig a tálibok uralta Afganisztán esetén (ahol mióta a nemzetközi koalíció kivonult, azóta nyilvános korbácsolások, hidzsáb, szegregáció, és saría van jelen) nem ugyanaz a helyzet állt fent, mint most, hogy Putyin egyszerűen önhatalmúlag, erőszakot alkalmazva elvett és Oroszországhoz csatolt egy területet egy szuverén állam területéből.

Szerintem, aki csak nem végletesen csőlátással, és mindenáron párhuzamot vonni akarva közelíti meg ezt a dolgot, szándékos relativizálni akarva, az ezt világosan látja.

És nem. Nem feltétlenül sikertelenebb a nagyobbá lett területű ország. De az _biztos_, hogy Európa egyik legszegényebb régiójától nem válik erősebbé Magyarország, mert nincs rá racionális érved, hogy a km2-en kívül mi egyebe növekedne az országnak (a mélyszegénységben élők számán kívül).

Emellett azt sem hallottam még levezetni, hogy miben lenne előnyös egy sokmilliós lélekszámú nemzeti kisebbség Magyarországnak. Ha ezekre tudsz racionális érvekkel válaszolni, meghallgatlak.

Teszem hozzá, ezt a mindenki minket bánt és bántott legendát is ideje volna felszámolni, a baszkoknak, katalánoknak máig országuk sincs. Ahogyan a kurdoknak sincs. De mondhatnám példának, hogy jelenleg is több azeri él Iránban kisebbségként(!), mint ahányan magában az anyaországban, Azerbajdzsánban laknak. Ahogyan azt is, hogy mind a lengyeleknek, mind a románoknak nagyobb nemzeti kisebbsége él Ukrajnában, mint Magyarországnak - de egyiknél sincs területi követelés, sőt, támogatják Ukrajna védekezését Oroszországgal szemben, mert felfogják, hogy itt nem Ukrajnáról van szó, és képesek távabb perspektívában látni a dolgot. Az agresszorokat, az erő nyelvén való politizálást vágjuk el Ukrajnában. Emberéleteket megóvva a jövőbeni, emiatt esetlegesen meginduló újabb háborúktól.

Kell nekünk, hogy Észak-Korea lerohanja Dél-Koreát? A mostani gazdasági nehézségek semmik ahhoz képest, amiket akkor élnénk át, ha Kína megtámadná Tajvant. Veszélyes kapukat nyitna ki, ha Putyinnak a szarvát most nem töri le a nemzetközi támogatás. Felhívás lenne keringőre a világ összes ilyen futóbolondja számára. Ti sem éreznétek jól magatokat egy olyan világban. Nem az lenne a legnagyobb gondotok, hogy olyan falu, ahol magyarok már 100 éve sem éltek, hova tartozik, ebben a pótcselekvésben keresve a büszkeségeteket.

Valahogy a jóléti államok nem péniszméregetésben keresik az identiátuskat. Nem látom magam előtt, hogy a kényelemben élő osztrák azt gondolná, "de jó lenne, ha megint fél Európára kiterjedne az országunk".

Magyaroszág katonai ereje a NATO. A világ legerősebb védelmi szövetsége. Magyarország gazdásági ereje az EU. A világ egyik vezető gazdasági szereplője.

Ezektől távolodunk most el egyre inkább, és ismét a vezetes oldal térfelén táncol a magyar politika, Iránnal, Szíriával és Észak-Koreával egy színpadon.

Még Montenegró, még Albánia is kiállt a közös ügy mellett Ukrajna megtámadását illetően, és támogatást adtak bele. Ha csak egy sisakot, akkor annyit. Csodálkozunk, hogy Magyarországra ellenségesen tekintenek Ukrajnában? Mindent megtett a magyar külpolitika ezért. Lengyelországban valahogy nem látnak veszélyforrást Kijevben.

Meg is lett az eredménye. A lengyel kisebbség megkülönböztetett jogokat kapott - a magyar külpolitikának történelmi lehetősége lett volna most alkupozíciót teremteni, és elősegíteni a kisebbségek jogainak érvényesítését. Elcseszte. Nem biztos, hogy az a legnagyobb hazaszerető, aki a leghangosabb ordibálásokkal rázza az öklét.

A kocsmapult mellett politizálókat meg lehet ezzel venni. De ez csak nemzetárulás a gyakorlatban, olcsó szavazatszerzésért, látszólagos érdekvédelemben, valójában éppen a kisebbségeken csattintva az ostort a hazai szavazatok áráért.