Van Magyarországon olyan, aki támogatná egy bizonyos szinteken egységesebb Európai Unió gondolatát?

Ursulával?

Elég bajokat okozott így is.

A közös külpolitika igazán csak akkor ér valamit, ha van mellé közös hadsereg is. Ez a kettő elengedhetetlen, ha az EU egy erős birodalom akar lenni, ami hasonló erőt képvisel, mint az USA vagy Kína.

Ennek ellenére én inkább a tagállamok szuverenitásának, függetlenségének megőrzését támogatom a külpolitikában, hadseregben, hadvezetésben. Minden tagállam maga dönthessen, hogy milyen külkapcsolatokat alakít ki, milyen hadsereget épít, tart-e sorkatonaságot, sorozást, akar-e nukleáris fegyvereket a területén, mikor milyen feltételekkel lép be egy háborúba. Ezeket ne Brüsszelben döntsék el.

A közös pénzt, közös monetáris politikát támogatom. Nem feltétlen tartom szükségesnek, hogy a fizetőeszközről, pénzmennyiségről, kamatpolitikáról Budapesten döntsenek nemzeti hatáskörben.

#2

Ezzel a ne Brüsszelből döntsék el logikával az a baj, hogy úgy hangzik, mintha ott nem lennének magyarok és a fejünk felett döntenének, miközben pont arról van szó, hogy Brüsszel is mi vagyunk.

Illetve ha ez egy valid érv, akkor ez valid érv országon belül és mondhatja azt egy győri, pécsi vagy szegedi, hogy ne Budapestről döntsék el, hanem majd ők helyben eldöntik.

"mikor milyen feltételekkel lép be egy háborúba"

Mondjuk erről részben már lemondtunk a NATO tagságunk miatt.

Nem. Az EU az EGK utódjaként jött létre és gazdasági együttműködés volt a lényege, nem ideologizálás.

3. Van egy kis különbség, mikor egy országról beszélünk és mikor egy egész kontinensről. A győri és a pécsi ugyan úgy magyarnak vallja magát, mint a budapesti. Egy a nyelvük, egy a kultúrájuk, egy oktatási rendszerben vettek részt, azonos a jogrendszerük, egy nemzethez tartoznak. (És egy a valutájuk is.)

Na most kapásból egy franciának más az érdeke, mint egy németnek, vagy egy görögnek. Nem egyezik a nyelvük, a kultúrájuk, az államapparátus, a történelmük és sorolhatnám. Nagyjából a hasonlatot a körtét az almával esete.

Határozottan nem támogatom. Látjuk, hogy több ország is megkapta az eurót, de ettől még nem lett jobb nekik (görögök, olaszok).Ellenben ott tartunk, hogy németek talicskázták be hajóval az illegális migránsokat az olaszokhoz és most egy olasz vezetőt akarnak ezért leültetni, mert mi az, hogy az olaszok eldöntik, hogy az ő területükön ki lehet. Ezért nem kell központosítás. Mert a központból döntenék el, hogy itt mi legyen és persze mindenkinek maga felé hajlik a keze.

#4

Csak ilyen szintű dolgokat kontinens szinten el lehet mondani. Mert a francia és magyar is európainak vallja magát, ahogy a győri és pécsi magyarnak.

Ezer évvel ezelőtt pont nyugatról exportálta Szent István a vallásunkat, kultúránkat, mivel neki is pont az volt a célja, hogy kulturálisan ehhez a közeghez tartozzunk.

A jogrendszer különbsége több szempontból is mindegy, mert ez igaz egy lazább unióra is, ott is egyeztetni kell, illetve a valóságban is vannak példák, pl. az amerikai államoknak államonként is kifejezetten eltérő szabályozásaik lehetnek.

És kapásból más az érdeke, országon belül is, egy nyugdíjasnak, mint egy frissen diplomázottnak. Vagy mint egy vidékinek egy fővárosihoz képest.

Az érdekek országon belül is eltérnek, ehhez nem kell nemzeteket nézni. Viszont ahogy országon belül is el lehet adni, hogy egy erős ország kell, úgy ez kontinensre is igaz, mert egy EU képes tárgyalni egy Kínával egyenlő feltételekről, viszont egy Mo. nem, mert gazdaságilag sehol nincs hozzá képest.

Szóval pont azért mivel kultúránk, gondolkodásunk, érdekünk egyezik az EU többi országával, így pont jogos lenne egy mélyebb szintű együttműködés.

"Mert a központból döntenék el, hogy itt mi legyen és persze mindenkinek maga felé hajlik a keze."

Még egyszer, ez országon belül is igaz. A pécsi és győrit is zavarja, hogy bp-i központból döntenek.

Egyébként erre van létező példa is, ami nagyon szarul megy az az, hogy kérvényezni kell, ha egy szülő azt szeretné, ha a gyereke 1 évvel később kezdené az iskolát és ezt a bp-i központból döntik el, nem pedig helyben.

Pont az a lényege a különböző döntési szinteknek, hogy mindig azon a szinten kellene dönteni, amelyiken a leglogikusabb, legjobb döntést lehet hozni. Ennek megfelelően egy külpolitika sokkal logikusabban kerülhetne EU-s szintre, mert akkor egy egységes EU képes lenne tárgyalni egy Amerikával vagy Kínával, mert gazdaságilag azonos szinten lennének.

Ezzel szemben az oktatás - legalábbis egy részét - felesleges EU-s szintre emelni, mert nem fogják tudni, hogy magyar nyelv és irodalom órát hogyan érdemes tanítani. (Persze ezzel szemben matek vagy nyelv óra lehetne EU-s szintű tervek mentén.)

Nem, ugyanis az EU és elődje nem elsősorban politikai formáció, hanem gazdasági együttműködés!

Az ugyebár világos, hogy pl Barroso esetén még igaz volt ez, Junckerrel kezdődött, Ursulával kiteljesedett az, amit globalizációnak, politikai zsarolásnak, korrupt, idegen érdekeket kiszolgáló bagázsnak nevezünk, ideértve a külpolitikát, migrációt, Soros szervezeteket,

es jogosan.

Ez az út járhatatlan az EU számára, 1-2 éven belül kínos derül mindenki számára.