A szerbek és a horvátok egy nyelvet beszélnek?

2: a cseh és szlovák között kb. 95 %-nyi hasonlóság van. Simán egy nyelv, bár ezt sosem fogják elismerni - csak két nyelvjárás.

A szerbbel és a horváttal ugyanez a helyzet.

Ugyanazt a nyelvet beszélik a szerbek és a horvátok, de kulturálisan különböznek, és történelmileg is saját államisággal bírnak.

A szlovák az viszont cseh, akármennyire is erőlködnek, hogy ők külön nép, meg nyelv.

Az összes délszláv nyelv, a szlovéntól a bolgárig, egy nagy nyelvi csoportot alkot, csak vannak külön dialektusok, amik nem feltétlenül esnek egybe a politikai határokkal. Arra a kérdésre, hogy a szerb és a horvát ugyanaz-e a nyelv vagy se, szinte semmilyen szempontból nem lehet egyértelmű választ adni, mert szerepet játszik a szociolingvisztika, a politika és persze a nacionalizmussal tulfűtött érzelmek is.

A horvát és a szerb nyelv ugyan kölcsönösen szinte gond nélkül érthető, de ez csak a sztenderd nyelvváltozatra érvényes, mivel mindkettő (a bosnyákkal és a nontenegróival egyetemben) a sto nyelvjáráson (štokavsko narječje) alapul. Viszont Horvátország lakosságának jelentős része nem ezt beszéli elsőként, hanem a kaj és a ča nyelvjárást (nem akarok dobálózni a számokkal, de olyan 30-35% biztos). Szerbia déli-délkeleti részén ugyanúgy nem a sto az elsődleges, hanem a torlaki (torlačko narječje). A kaj nyelvjárást ma Horvátország északnyugati részén, a Muraközben, a szlovén határsáv tágabb környékén beszélik, sok szempontból inkább a szlovén nyelvhez áll közelebb, mint a sztenderd horváthoz, míg a ča nyelvjárás a tengerpartra és a szigetekre jellemző, ez is úgyszintén jócskán eltér a sztenderd horváttól. A torlaki dialektus ugyanúgy jócskán másabb mint a sztenderd szerb, inkább a bolgár-macedón tulajdonságokat mutatja, az ún. Balkan Sprachbund erős tulajdonságait viseli.

Tehát a horvátok és a szerbek csak a sztenderd nyelvvel értik meg egymást, míg ha pl. egy varaždini vagy csáktornyai horvát és leskovaci vagy vranjei szerb a saját nyelvjárásán beszél, akkor már biztos nem annyira.

Még kiegészíteném azzal, hogy ezek a nyelvjárások ugyanúgy az egykori szerbhorvát nyelv részét képezték (a kaj és a ča ma a horvátét, a torlaki a szerbét). Innen is látszik hogy nem lehet annyira leegyszerűsíteni, hogy "értik egymást, ezért egy nyelv".

Amúgy meg elég bonyolult dolog, hogy miért lett a štokavski a sztenderd a horvát esetében, de gondolom Bosznia miatt. Mivel ahogy olvastam, a horvátok régen a kajkavskit beszélték Szlavóniában, Dalmáciában pedig a čakavskit, de a 17. században Boszniából sokan vándoroltak át oda a törökök elől, és azok szorították ki onnan, mert a štokavskit beszélték. Aztán amikor a 19. század derekán megjelent a jugoszláv egység fogalma, már messze ez volt a legelterjedtebb nyelvjárás, ezért Ljudevit Gaj horvát nyelvész is azt szorgalmazta hogy ezen a nyelvjáráson alapuljon a létrejövő közös államban a horvátok és a szerbek nyelve.