Ha elvileg az ukrán is csak egy orosz népcsoport, kb mint a magyaroknál a székelyek vagy a palócok, akkor miért nem akarnak az Orosz Föderációhoz tartozni?

1. Az ukránok nem egy orosz népcsoport, csak nyelvrokonok, mint minden szláv nép egymással. Ők közeli nyelvrokonok, mert keleti szláv nyelv mind a kettő.

Magyarországiaknak nehéz elmagyarázni ezt, mert a magyarnak nincsenek ennyire közeli nyelvrokonai, mivel a legközelebbiektől is 1000 éve elszakadtunk földrajzilag.

Erdélyiként ezt máshogy értem meg, mivel a románt tudva gyakorlatilag megértem az olaszt és a latint írott formában vagy nagyon lassan, tagoltan beszélt formában. A szláv nyelvek még közelebbi rokonok: a cseh és a szlovák kölcsönösen érthető például. De a horvát, a szerb, a montenegrói és a bosnyák még közelebbi rokonok - sokkal közelebbiek mint az ukrán és az orosz, mégsem egy nép.

Vagy ott van Írország: az írek 90%-a angol anyanyelvű, de mégse angolok ők, hanem írek.

2. A 19. századig a székelyek is külön nemzetnek tartották magukat.

A híres Unio Trium Natiorum (Három Nemzet Egysége) elv, ami az Erdélyi Fejedelemség alapköve volt a magyar, a székely és a szász NEMZET szövetségét e utalt.

A magyar nemzeti öntudatot a reformáció terjesztette el a Székelyföldön: a 19. századi és 20. század eleji népszámlálások ezt érdekesen tükrözik: a református és unitárius székelység többsége közvetlenül a magyart jelölte meg nemzetiségeként, a katolikus székelység a székelyt.

Annak, hogy ma közvetlenül magyarnak valljuk magunkat, nem székelynek, politikai oka van: Ceaușescu leválasztotta a magyarokról a csángókat, akiket korábban a magyarokhoz számoltak hozzá.

Ez a precedens megijesztette a székelységet és az értelmiség arra buzdított, hogy mindenki közvetlenül magyarnak vallja inkább magát, nehogy a székelyeket is leválasszák küllön nemzetként, mint ahogy a csángókkal tették, aztán a virtuálisan megfeleződött magyarság lélekszámához mérten magyar intézményeket zárassanak be, vagy megszüntessék a magyar oktatást a Székelyföldön is (ahogy a Csángóföldön meg is tették!), mondván, hogy ott nem is magyarok élnek!

Ezért, bár végülis mind a mai napig a magyarokhoz adják hozzá a székelyek számát, biztos, ami biztos alapon nem székelynek valljuk magunkat inkább, hanem magyarnak.

A németek pl nem tartanak ettől, mert őket sosem érte olyan trauma mint minket, a csángók leválasztásával. A németek 90%-a nem németnek, hanem szásznak, svábnak vagy cipszernek vallja magát (de ezeket is hozzáadják a németek össz-lélekszámához).

Mindezzel együtt a székelység rengetegszer került fegyveres konfliktusba a magyar királyokkal és az erdélyi fejedelmekkel is. Mátyás király ellen pl. Ștefan cel Mare moldvai fejedelem oldalán vonult a lázadó székelység hadba, mert megnyirbálta a szabadságjogaikat (a szászok is ugyanígy és ugyanezért gyűlölték az amúgy erdélyi magyar Mátyás királyt!).

Ugyanemiatt vonultak hadba az őseink Báthori István erdélyi vajda és János Zsigmond fejedelem ellen is!

Mihai Viteazu havasalföldi vajda pedig csak székely segítséggel tudta elfoglalni Erdélyt - cserében visszaállította a magyar fejedelmek által elvett szabadságjogainkat!

“1492-ben a székelyek II. Ulászlóhoz intézett levelükben így panaszkodtak Báthory István erdélyi vajdára és székely ispánra: „És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építtetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson. ” A király 1493. január 19-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.

A várat János Zsigmond fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így – a háromszéki, szimbolikus nevű Székelybánja várral kiegészítve – több évtizeden át a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált.

Amikor Mihai Viteazul havasalföldi vajda Erdélybe betört, a székelyek azzal a feltétellel álltak mellé, hogy visszakapják régi szabadságjogaikat, és az ellenük emelt két várat, a székelyudvarhelyi Székelytámadt várat és a Várhegyen emelt Székelybánja várat lerombolhatják. Ennek megfelelően a várakat 1599-ben le is rombolták.”

Szóval még ennyire közeli rokonnépek közt is mint a magyar és a székely, nagyonis kirobbanhat fegyveres konfliktus, ha az egyik túlzottan elnyomja a másikat!

Utólag nem nagy büszkeség, hogy az őseink sokszor román seregekkel harcoltak magyar vajdák, fejedelmek és királyok ellen - de a szabadságjogaikért tették, az autonómiájuk megőrzéséért!

Az ukránok is ugyanazért teszik, hiába rokon nép az orosz!

Arról nem beszélve, hogy az ukránoknak nagyon fájdalmas tapasztalataik vannak - kétszer is tartoztak ők oroszországhoz: a cári és a szovjet rendszerben is!

Az orosz “testvérek” olyan népirtást végeztek köztük, BÉKEIDŐBEN (!), hogy 7 millió ukrán belehalt (de még a szándékosan hamisítók ruszki áltörténészek szerint is legalább 3 millió!) és kitört a kannibalizmus!

Olvass utána: [link]

Lehet, hogy a Holodomor után már nincs nagy kedvük Moszkva uralmához…