Nagy csapás lenne a világnak, ha a klímaváltozást tagadó Trump nyerné az elnökválasztást az USA-ban, aki aztán leállítaná a környezetvédelmi intézkedéseket? 2024-ben hogy tarthatunk még mindig itt?

Pl. Herman Daly leírja, hogy miért elavult az a közgazdasági gondolkodásmód, ami jelenleg is még a világot uralja.

[link]

További szerzők, akik a pénz és fenntarthatóság összefüggését vizsgálják

[link]

11: Magyarországon nem lesz gond a megsülés. Kellemes mediterrán klímára állunk át, lehet majd déli gyümölcsöket terjeszteni. Akiknek aggódniuk kell, azok a délebbi országok.

Most is simán kibírtam klíma és szellőztetés(!) nélkül a 30 fokot egész júliusban. Ha megyek valahová, sosem viszek vizet magammal a legnagyobb hőségriadókban sem.

„A klímaváltozás hidrológiai ciklusra gyakorolt fő hatása nagy valószínűséggel az lesz, hogy víz körforgása felgyorsul. […] Ennek egyik látlelete a szélsőségek előfordulási valószínűségének növekedése. […] nem tudják megmagyarázni, vajon mi az oka annak, hogy a százéves, azaz százévenként statisztikailag egyszer, de bármikor előforduló árvíz újabban miért szinte húsz évenként fordul elő. […]

Nem lesz könnyű az »egyenes-csatorna-műtárgy-vasbeton-szerkezet« klasszikus építőmérnöki paradigmából a soft engineering területére átevickélnünk, ahol a természetközeli megoldások látnak el olyan funkciókat, melyeket eleddig csak műtárgyakkal véltünk elérhetőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség műtárgyakra. Nyilvánvalóan több víztározásra van szükség a víz-, az élelmiszer- és az energiabiztonság eléréséhez.”

Szőllősi-Nagy András: A klímaváltozás hidrológiai hatásai: több víz, több aszály – mit tehetünk? In. Klímaváltozás és Magyarország, szerk.: Szathmáry Eörs, Budapest, Osiris, 2020

[link]

"Ily adatok mellett a legkisebb hydrostatikai ismeretek elegendők arra, hogy belássuk, miszerint a Tisza kanyargásai miatt áradattá torlódván fel a víztömeg, minél fentebbre hágott annak felszíne, annál magasabb vízoszlop nyomása hajtotta az alsó talaj kavics, homok és lősz rétegei közt a Tiszától távol vidékek felé is a föld alatti nedvességet, s így az árvíz magasságával arányos távolságban lett a csaknem mindenütt egyenlő magasságú Alföld beitatva, melyet aztán e talaj hajszálcsövességénél fogva az ár elapadása után is megtartott. [...]

Annak, ki a vízkevesbedés rontó hatását tagadja — tagadni kell a faültetés s csatornázás javító képességét is, — s megizgatni az ezekbe vetett hitet, s csökkenteni az irántok nyilvánúló buzgalmat.

Ám tegye, a ki nyugodt lélekkel bírja tenni ezt. De ne feledje, hogy a baj, melyet a még nálunk rettegni nem tanúit szóval jelelnek: clima-változás ép olyan, mint a többi természeti bajok, mennél előbb halad, gyógyítani annál nehezebb, s ne feledje, hogy hol ez erőre kapva nem lehet már feltartani rohanó kerekét, ott pusztító csapásival egyaránt elseper népet s hazát."

Dapsy László: A Tiszaszabályozás befolyása a magyar talajra

Természettudományi Közlöny 1869. 3.

16:Azért amit az 1800-as években írtak értelmes emberek, ne keverjük már össze a mai karbonadót követelő, műanyag cuccokat betiltó, idióta demonstrációkat tartó klímamozgalommal és lobbival.

Teljesen igaza van abban, hogy a folyókat szabályozni kell, a vízgazdálkodással törődni kell, ARRA érdemes figyelmet, erőforrást fordítani.

De ez NEM azt jelenti, hogy preventív jelleggel kellene csökkentenünk az ipari tevékenységünket, változtatni az életmódunkon, felfogásunkon.

18: OK, de mi az alternatíva, legyen inkább árvíz? Inkább öntözni kéne, Izraelben működik, az ókori Babilonban is működött, itt is működhetne.

De felőlem lehet árvíz, csak akkor ne engem sorozzon be a katasztrófavédelem, hanem oldja meg az állam.