Németország tartományaiban vannak elszakadási vagy másként szeparatista törekvések?

Ahogy az # 1 írta.

Bajorországban létezett függetlenségi mozgalom 1945-től az 1950-es évekig, de gyorsan kimúlt.

Az megvan, hogy Ausztria csak azért független, mert Bismarck a Habsburgokat ki akarta zárni a német egységből (mondjuk előtte is a Habsburgoké volt, és jelentősége a Szent Birodalom megszűnése után még nagyobb lett).

Ezután jött a kiegyezés, a vesztes háború után nem engedték, hogy Német-Ausztria Németország része legyen, de ez megtörtént az Anschluss-szal amikor is Hitlert ünnepelték.

A II. vh után pedig úgy vonultak ki a szövetségesek (de főként a ruszkik) hogy Ausztria egy független, semleges ország lesz úgy h soha nem csatlakozik Németországhoz.

Bajorország viszont szerves része volt a II. birodalomnak, az Észak-Német szövetség után csatlakozott ez és sváb föld is.

# 3

Így nem igaz, amit írtál.

1.) Bismarck soha nem akarta a német lakosságú Ausztria csatlakozását a német egységhez, Bismarck a kisnémet, osztrákok nélküli német egység híve volt. Bismarck minden áron fenn akarta tartani a Habsburg Monarchiát, mint az általa létrehozott egységes Németország stratégiai szövetségesét.

2.) A többi európai nagyhatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország) azonnal hadat üzent volna Poroszországnak, ha 1866-ban az osztrák-porosz háborúban megkíséreli megsemmisíteni, vagy az német lakosságú területek elvsatolásával komolyan meggyengíteni a Habsburg Monarchiát.

# 3

Az 1871-ben létrehozott egységes Németország egy szövetségi állam volt, amelyben az egyes tagállamok elképesztően széles önállóságot élveztek.

A Bajor Királyságnak, a Szász Királyságnak és a Württembergi Kiralyságnak peldául külön, saját, önálló hadseregei voltak 1871-1918 között a Német Birodalmon belül.

Nem "Svábföld" csatlakozott 1871-ben a német egységhez, hanem azon a dél-német területen két állam, a Württembergi Királyság és a Badeni Nagyhercegség. Ezek is megtartották saját uralkodóikat és kormányaikat 1918-ig a Német Birodalmon belül.