Az ilyen támadásoknak mi értelme van?

Afganisztán történelme:

1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.

1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.

1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.

1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.

1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.

1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.

1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.

1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.

1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.

1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.

1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghtent.

1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.

1842: Shuját meggyilkolják.

1842 decemben: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.

1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.

1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.

1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.

1879: A briteket lemészárolják Kabulban.

1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.

1881: A lázadókat lemészárolják.

1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.

1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.

1912: Lázadás, polgárháború.

1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.

1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.

1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.

1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.

1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.

1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.

1939: Felkelés.

1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.

1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.

1975: Daud kiirtja ellenfeleit.

1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.

1979: Megölik az USA nagykövetét.

1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.

1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.

1979: Szovjet invázió kezdete.

1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.

1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.

1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.

1996: A Talibán elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. Bin Laden ideköltözik.

1998: Kivégzik az iráni nagykövetet

1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.

2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét.

2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...

1. Az ilyen támadásnak mi értelme van?

2. Az ilyen támadásoknak mi értelmük van?