Hitler mennyit tudott az atombombáról?

Jaja, biztos kaptak, én is láttam a TV-ben, akkor biztos úgy is volt.

Mégegyszer, a németeknél már az urándúsítás is megragadt az elméleti szinten, szó sem volt semmiféle piszkos bombákról, vagy több tonnányi dúsított uránról (komolyan, ilyeneket hogyan lehet már elhinni...)

Egy kis adalék: [link]

Volt bőven uránjuk, a csehektől szerezték be. Megvolt a tudásuk, hiszen a legnagyobb koponyák tőlük származtak, az amcsi atomprogramot is lényegében az emigrált német tudósok vitték a vállukon. Bizonyítottan több tucat tudósuk dolgozott a projekten, vagyis "szürkeállományban" nem maradtak el az amcsiktól. Volt ipari háttér, de nyilván nem olyan volumenű mint a manhattan-program, ezért, vagy már eleve hibás elképzelés miatt más utat választottak az atomfegyver elkészítéséhez mint az amcsik. Ők egy alacsony dúsítási szintű uránnal akartak atombombát készíteni, úgy képzelték el a detonációt, mint egy megszaladt atomreaktor felrobbanását. Ellentétben az USA bombával, ahol nagy dúsítású 80% feletti kb 80kg urán kellett, nekik elég volt a pár százalék dúsítás, amit kémiai módszerekkel meg tudtak csinálni. Az ilyen alacsony dúsításnál, viszont a bombában több tonna urán kell, gyakorlatilag egy moderálás nélküli atomreaktort kellett csinálniuk. Az USA bomba azért volt nehéz, mert a bomba köpenyének kellett összetartani a kis mennyiségű dúsított hasadóanyagot hogy minél tovább tartson a láncreakció, a náci bombában meg eleve az uránnak kellett nagyon soknak lenni, hogy a geometria miatt beinduljon egyáltalán valamiféle korlátozott maghasadás az eleve kevés U235-ben. A német vonal azért volt téves, mert eleve csak pár száz tonna, max 1-2 kilotonna robbanóerő hozható ki egy ilyen sok tonnás bombából, míg az amcsik egyből 20 kT-val indítottak, és később mint láttuk, kétezerszeresére tudták növelni a hatékonyságot. Ma már egy 120kg-os tömegű robbanófejből kihoznak 200 kT-át.

13-as: a cikkben egyetlen egy értelmezhető forrás szerepel, Rainer Karlsch gazdaságtörténész (innen már lehet sejteni, hogy itt kontárkodás történt) "Hitlers Bombe" c. műve. A könyv mindösszesen három forrásra támaszkodik: egy 1941-es német szabadalomra ami egy plutóniumbombára hasonlít (de Karlsch állítása szerint amúgy a németek egy urániumbombát próbáltak építeni...), egy korabeli atomprogramra utaló ételjegyre (aminek az eredete amúgy elég kérdéses), illetve egy állítólag atomrobbantás helyszínéről származó sugárzásra utaló földmintákra. Na, ezen három forrás közül igazából az utóbbi lehetne a legerősebb bizonyíték, viszont a könyv kiadása után 1 évvel egy másik kutatócsoport megvizsgálta a földmintákat, és arra jutottak, hogy konkrétan SEMMIFÉLE arra utaló jel nincsen, hogy azon a helyszínen valaha is atomrobbanás lett volna. Michael Schaaf német atomfizikus "a fizikához egyáltalán nem értő kontárnak" nevezte Karlschot, és szerinte Karlsch a csernobili atomerőmű meghibásodásának következtében széthordott radioaktív por háttérsugárzását nézte be, ami arra utal, hogy Karlsch még arra sem vette a fáradtságot, hogy megvizsgáljon egy kontrollmintát... Schaaf továbbá azt is részletezte, hogy azok a módszerek, amelyeket Karlsch leír a könyvében, nem alkalmasak sem az urándúsításra (még laboratóriumi szinten sem, nemhogy iparin), sem arra, hogy az uránércben található uránból atomfegyvert tudjanak gyártani.

"Volt bőven uránjuk, a csehektől szerezték be"

Erre külön ki szeretnék térni, mert a cseh uránérc a '40-es évek, sőt, még a korai '50-es évek technológiájával sem volt használható atomfegyverek létrehozására, mert az akkori technológia a cseh uránérc 2-3%-os urántartalmával semmit nem tudott kezdeni. Ma már ez teljesen normálisnak számít, és simán meg lehet oldani gazdaságosan, de az akkori technológiával az 20-25% alatti urántartalmú ércből nem lehetett elégséges mennyiségű U235-öt kinyerni. Az amerikaiak kongói, 60-70%-os uránérccel dolgoztak, és még abból is évekig tartott, mire elégséges mennyiségű U235-öt ki tudtak nyerni.