Miért mondják többen, hogy a mai Oroszország egyáltalán nem a Szovjetunió szellemi örököse? Egyáltalán hogyhogy népszerűbb az ország a politikai jobb, mint a baloldal körében?

10. Fú de intelligensnek hiszed magad, de egyáltalán nem vagy képben a történelemmel. Szerinted a bolsevikok hogy győztek? Tudod egyáltalán kik azok? Elmondom neked hogy egy széleskörű népi támogatás nélkül nem jött volna létre a szovjetunió. Az hogy az elnyomó cári rendszerből egy szintén elnyomó, de a munkásosztálynak eleinte kedvező Sztálinista rendszer lett, már egy külön történet. A kommunizmus rettentően sokat ártott a világnak és ha nem lett volna, talán hidegháború sem lett volna. Viszont rohadtúl másról beszélsz mint ami a lényeg. Itt a lényeg az volt hogy a Szovjetuniónak volt egy "exportképes" eszméje, ami alapján létrejött a legtöbb rezsim a keleti blokkban. Vagyis nem szigetelődött el a teljes világtól. Szovjet mintára jött létre a Kínai Népköztársaság is vagy Észak-Korea és még sorolhatnám. Ezek partner országai lettek a Szovjetuniónak. A kommunista eszmét és a már "bevált" mintát könnyedén terjeszthették propaganda formájában például Kínában, vagy a Varsói Szerződés országaiban. A kommunizmus egy hanyatló gazdasággal párosult, de egy megfelelő ideológiára egy teljes propagandagépezetet lehet felhúzni. Gondoljunk a fasizmusra és a demokratikusan megválasztott Hitlerre. Mindenki tisztában volt Hitler nagyvonalú céljaival, hiszen le is írta, de ennek ellenére mégis megválasztották. Szerintem elég nagy párhuzam van a fasizmus és a kommunizmus között.

Bárhogy is nézzük, a Szovjetuniónak volt egy bevált ideológiai exportja, mégha az egy bukásra ítélt eszme is volt. Ez megerősítette a helyét a világban. A mai Oroszországnak nincs ilyen és nem is lesz. Jobb is.

#11

Bukásra ítélt, ahogy írod is, de valószínűleg ma is vannak követői, ugyanis sokaknak lehet vonzó eszme. Írásod kiegészíteném annyival, a világháború után a szovjet állam a győztes szerepében is pózolhatott, mivel diadalmaskodott ideológiai -és katonai- ellenfele, a náci Németország fölött és szuperhatalomként tartották számon. Így ez további löket volt számára és tetszik vagy sem, Európa általa elfoglalt és megszállt felében a SZU oszthatta a lapokat.

# 13

Melyik 14 országot ?

A Cári Oroszországban nem volt, amivel szimpatizálhattak a népek, a nemzet, és a jóvilág az akkoriban kimerült az uralkodócsaládban, a nemességben, a katonatisztekben, és az Ohranában.

A Szovjetunióban a Cári Oroszországhoz képesti előre lépéssel, és jóléttel lelkesítették az embereket, ez volt az "ideológiájuk", ami az egyszerű embereknek tetszett, hogy végre nem korgott a gyomruk, meg bevezették az elektromosságot, és iparosodtak, ellenben "a világ proletárjai egyesüljetek" c. nóta nem érdekelte az átlag moszkvait vagy harkovit vagy donyeckit.

[link]

Jut eszembe is a következő történet:

Magyar vadászpilóták mentek kiképzésre a Szovjetunióba, aznap épp kimenőt kaptak, ismerkedtek a helyiekkel, az egyik öregasszony kérdezte, maguk honnan valók, a magyar pilóta felel, hogy Vengri, és erre az öregasszony értetlenkedik, hogy Nyegri, nyegri, ő a világéletében még soha nem látott fehér négereket :D

A Szovjetunióban eredetileg az volt az eszme, hogy az orosz patriotizmust el kell törölni, Lenin így állt hozzá, ez megnyilvánult a tagköztársaságosdiban, mármint az európai részen. Az utána következők belátták, hogy ez az országuk vesztét okozná, ezért volt, aki az orosz nacionalizmust nyomatta, mint Sztálin, kombinálva az egyéni szadizmusával, más meg csak oroszosítást tolt, mint Hruscsov, és Brezsnyev, de attól még virágzottak a vadhajtások, mint a szélsőséges ukrán nacionalizmus is.

Brezsnyevvel párhuzamosan volt a Szovjetuniónak szélsőségesen ukrán nacionalista pártfőtitkára is, Petro Seleszt, ő addig kiskirálykodhatott, amíg Leonyid Brezsnyev pozíciói meg nem szilárdultak, azután nacionalista elhajlás miatt leváltották.

1991-ben sokak, még az ukrajnaiak is hajlandóak voltak újraszerződni, államszövetségre lépni az oroszokkal, csak az Augusztusi Puccs meghiúsította. Azonban 1991 augusztusa ellenére normalizálódtak az orosz - ukrán kapcsolatok, ennek eredményeképp Ukrajna fele orosz indentitású, másik fele meg ukrán identitású lett. És természetesen vannak olyanok is, akiknek mindegy, hogy ukrán, vagy orosz zászló lobog a városházán, nyelvi akadályok nincsenek, ők csak békében, biztonságban, és jólétben szeretnének élni.

A mai Oroszországban a politikai hatalmat gyakorló kis kör próbálja csúcsra járatni a cári korszakot az imperalizmusa miatt, az orosz nacionalizmust, és a szovjet korszakot az iparosítás, és nagyhatalmi státusza miatt. Három dologból próbálják a nekik tetszőket kiválasztani, és összegyúrni.

Putyin hol a nagyszámú hallgatósághoz egyszerűsítve, és finomítva, hol meg teljesen nyíltan kritizálja a Szovjetuniót, és nyíltan nacionalista szónoklatokkal él.

Véleményem szerint Putyin túl van értékelve, helyette lehetne bárki, vagyis Medvegyev, Patrusev, vagy akár Zsirinovszkij, bár ő nem lehetne, mert elhunyt COVID fertőzésben, akkor is ilyen lenne az orosz politika állása.

# 15

A Baltikum a középkori önállóságuk leáldozása után mindig vitatott terület volt Lengyelország, Oroszország, és Németország között.

A szláv országokat nem értem, gondolom Ukrajnára, és Fehéroroszországra gondolsz.

Fehéroroszországgal az a baj, hogy az akkora volt természeti alapállapotában, mint Luganszk + Donyeck oblasztyok együttvéve, vagyis 50,000 km2, max 60,000 km2. És van-e értelme kettő oblasztyból egy miniállamot kreálni ?

[link]

Mert az amerikaiak így látták ezt 1922-ben.

Ukrajna jó nagy része orosz területekből lett legózva, pl. Odesszát Nagy Katalin alapította, a többi dél-ukrajnai várost meg Patyomkin herceg, tehát orosz városoknak indultak, és mégis Ukrajnában találták magukat.

A Kaukázus az orosz és török ütközőzóna. A törököknek is vannak csatlósnépeik, mint az azeriak, akik nem riadnak vissza a háborús bűnöktől, nemhogy a népirtástól sem ...

Ázsiában ott meg lehet választani Oroszország, és az aktuális ázsiai nagyhatalom közül. Nagyon régen Japán volt az ellentétes ázsiai nagyhatalom, az leáldozott, és helyükre Kína lett. Mind Japán, mind Kína expanzív, sőt agresszor politikával bírnak, politikusfüggő, hogy nyílt háborúval próbálkoztak, vagy aknamunkával próbálnak terjeszkedni.

Gyakorlatban az orosz függőség ellenére mindmáig léteznek kazahok, türkmének, kirgizek, jakutok, addig Kína az hogy bánik az ujgurokkal, és a belső-mongóliaiakkal, és mi lenne, ha valami csoda folytán Kínához kerülne Mongólia további része, Burjátföld, Tuvaföld, és Kazahsztán is ?