Oroszország megtámadhatta volna Ukrajnát törvényes módon?

Nincs ilyen, hogy a megtámadott országot előtte figyelmeztetni kell és diplomáciai úton át kell adni a hadüzenetet, csak utána szabad támadni.

A nemzetközi jog szerint csak két módon lehet legális a háború, támadás:

- Önvédelemből történik. Ha veszélyben van az ország, a megelőző csapás is megengedett, hogy megvédjék magukat (erre példának általában az 1967-es Egyiptom, Jordánia, Szíria elleni háborút mondják, ahol Izrael legyőzte az őt fenyegető arab országokat).

- A ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja a támadást, a nemzetközösség támogatja a háborút (pl. 1991 első öbölháború, Irak megtámadása).

Oroszországnak esélytelen lett volna, ha az ENSZ BT-ben próbál meg határozatot elfogadtatni Ukrajna ellen és felhatalmazást szerezni a katonai műveletekhez.

Az önvédelemre próbáltak hivatkozni. Oroszország szerint Ukrajna biológiai fegyvereket fejlesztett állítólag a laborokban, egyéb módon fegyverkezett és a NATO terjeszkedése is fenyegetést jelent Oroszországra.

Vitatott dolog (az ENSZ szabályai között nincs benne) a jogászok és politikusok között, de vannak olyan vélemények, hogy valamilyen humanitárius válság, az emberek védelme érdekében is jogszerű megtámadni egy másik szuverén országot, beavatkozni. Erre hivatkozott például a NATO a Szerbia elleni agresszió során a koszovói válság kapcsán és alapvetően ez volt a fő érv Oroszország részéről is a Grúzia elleni háború során, a dél-oszétiai válság kapcsán (ott az önvédelem is felmerülhetett, mivel a orosz békefenntartók grúz bombázása tekinthető Oroszország elleni agressziónak is).

Ezt a humanitárius szempontot is próbálta hangsúlyozni az orosz propaganda a háború indokaként (ukrajnai orosz kisebbség elnyomása, népirtás a Donbaszban...).

Az USA autoriter berendezkedésű prezidenciális ország. Az elnök nem csak politikai vezető, hanem a hadsereg főparancsnoka. Elrendelheti egy másik ország megtámadását, hadműveleteket (lásd pl. Reagan elnök parancsára Grenada inváziója, Líbia bombázása, Bush elrendeli Panama invázióját, Clinton a boszniai Szerb Köztársaság, Szerbia bombázását, Obama Líbia bombázását, Trump Szíria bombázását).

Hivatalosan az elnök nem indíthat háborút és nem köthet békét a kongresszus támogatása, jóváhagyása nélkül, de a gyakorlatban ez csak a nagy háborúkra vonatkozik, talán időhöz is van kötve, ami 90 napnál jobban elhúzódik. A kisebb háborúkat lazán veszik. Viszont például az első és a második öbölháborúról nem csak az idősebb és a fiatalabb Bush döntött, hanem a képviselők is, szavazás volt róla, mivel látszott előre, hogy komoly hadműveleteket igényel, szárazföldi felvonulást, elhúzódó háború lehet. Ha nagy háborúra számít az elnök, sok amerikai erőforrást igényel, akkor úgy tisztességes, ha felhatalmazást kér, nem egyedül dönt.

# Kürasszír / 20-as válasz

Az USA elnöke nem csak vétózással élhet, hanem fordítva, törvénykezdeményezéssel is, azonban az sem jön össze neki, vajon miért ?

Obama négyszer akarta betiltani a fegyvertartást, vagy nagymértékben beszabályozni, azonban nem sikerült neki.

# 23

IDÉZLEK: "Obama négyszer akarta betiltani a fegyvertartást, vagy nagymértékben beszabályozni, azonban nem sikerült neki."

azért nem, mert a fegyverviselés jogát az amerikai alkotmány mondja ki, amelyet csak minősített többséggel lehet módosítani.

A sima törvényekhez elég 50% +1 szavazat a Kongresszus mindkét házában, a Szenátusban és a Képviselőházban. Amelyeknél nagy az alkulehetőség, hiszen az elnök vétója kinyírhat minden törvényjavaslatot, így nagy a kompromisszumkényszer az elnök és a Kongresszus között.