Hogyhogy nem mondhattak magyar imát Szatmárnémetiben az 1989-es forradalomra történő emlékezéskor? El akarják törölni, hogy magyaroknak is volt köze hozzá, sőt, nem is kicsi?

Akármikor Magyarországra költözhetnek, még a közlekedés is ingyen lenne nekik. :D Ha nincsenek biztonságban, költözzenek ide. Mert amúgy nagyon szimpatikus dolog ám Tusnádfürdőn ájtatoskodni, miközben itthon világbajnok infláció, rohadó eü., lakhatási válság és nyíltan oroszbarát politika idegeli szarrá a belföldi magyarokat.

Nem lehet, hogy az utóbbi időben egy kicsit jobb volt külhoni magyarnak lenni, mint anyaországinak? Csak kérdezem.

Valóban hasznos volna az anyaország kiállása a határon túli közösségek jogaiért - csak ehhez abba kellene előbb hagyni Putyin fenekének a teljesen értelmetlen nyalogatását a vezetőiteknek!

Amúgy nem vagyunk mi olyan rossz helyzetben, Szatmárnémetiben sem, magyar a polgármester, a megyei tanácselnök - ez a hülye prefektus akciója volt, amivel a kampányévre készül az idiótája, ilyenkor kell egy kis etnikai feszültségkeltés, ami mindenik pártnak jó. Ő szerez pár száz szavazatot, mert milyen nagyívűen nagy román ő és helyretette az ungurok papjait - az RMDSZ meg szerez pár százat abból, hogy lám, lám, a gonosz románok már magyarul imádkozni se hagynak minket!

Utána a román és magyar szavazatokkal a zsebükben koalíciót kötnek és röhögve együtt kormányoznak 3 évet (majd a kampányévre megint felrúgják a kormánykoalíciót, hogy az etnikai kártyával is lehessen operálni szavazatokért).

A politika mocskos dolog mindenütt. Mielőtt könnyekre fakadsz a román elnyomás fölött, megsúgom, Rokkant Rádu, a prefektus annak a PSD-nek a Szatmár megyei alelnöke, amelyikkel az RMDSZ koalícióban vezeti a várost (a magyar polgármester mellé két alpoplgármestert ők adnak).

Itt éppen a magyar polgármester mond beszédet a koalíciós partnerpárt nagygyűlésén: [link]

Az első sorban balról a negyedik, bajszos fickó az a Radu Roca, aki kihagyta a magyar egyházakat a megemlékezésből - amire az általad idézett cikkben ugyanez a polgármester felháborodottan reagál (nagyon helyesen amúgy).

Eggyel bonyolultabb a világ, mint ahogy elképzeled, kérdező!

Amúgy az összes nyelvi jogainkat kb. akkor szereztük, amikor Magyarország és Románia jó diplomáciai viszonyban volt egymással, az akkor még Markó Béla által vezetett RMDSZ pedig kormányon volt Bukarestben és komoly közvetítőszerepe volt a két ország között (azaz Budapesten az RMDSZ-re nem a fidesz nyúlványaként, hanem partnerként tekintettek)!

Akkor lettek kétnyelvű helységnévtáblák, anyanyelvhasználati jog az adminisztrációban, akkor került vissza a helyére az Aradi Szabadságszobor, stb.

Most az RMDSZ-re csicskaként tekint a magyar kormány, a magyar kormányra meg csicskaként tekint lassan egész Európa.

Ugyan kit érdekelne a magyarországi futsal-külügy tiltakozása bármi ellen, amikor gyakorlatilag egy 10 milliós kis ország, szövetségesek nélkül (ügyesen elvesztették a lengyeleket is a Putyin-szimpátiájukkal)?

Az egyetlen a környező országok közül, amelyikkel jó a viszonyuk, az Szlovákia, de ott sem a magyarok jogaiért állnak ki, hanem a magyarságot semmiben sem érintő ügyekért. Nyalják a Ficó hátsóját, hogy legyen még valaki Európában, aki vétózzon, ha kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen.

Milyen érdekérvényesítő ereje maradt a magyar külügynek Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, Londonban vagy Washingtonban? Márpedig Bukarestet csak ezeken keresztül lehet nyomás alá helyezni, Moszkván keresztül nem!

Lassan ideje ráébrednünk, hogy a saját jogainkért csak mi magunk harcolhatunk Erdélyben. És mi nem is harcolunk rosszul! Az RMDSZ négy megyét és vagy 200 önkormányzatot vezet, a mi nagyonis fegyelmezett és hűséges szavazatainknak hála!

Mostmár csak ők maguk kellene kicsit megrázzák magukat, kitolassanak Orbán Viktor hátsójából, és észrevenni, hogy az egyetlen eredményes út a közösségi jogaink érvényesítésére elsősorban Bukaresten és Brüsszelen keresztül vezet, Budapestről csak "bónuszt" kaphatunk maximum.

De nem fogja Budapest eltartani sem az iskolahálózatunkat, sem a román állami egyetemelk magyar szskjait, sem az egyházainkat, romániai közpénzekből, adókból működő közintézmenyeinket (múzeumainkat, könyvtárainkat, sajtónkat, színházainkat, operánkat, táncegyütteseinket, civil szervezeteinket), ha akarná sem volna ereje hozzá (persze nem is akarja, csak a határon túli szavazatot).

Nincs itt mit a magyar külügyre számítani, a saját érdekeinket kell hatékonyan érvényesíteni!