Gustáv Husák milyen vezetője volt Cseszlovákiának, a nép körébe akkor népszerű volt mind náluk a Kádár akkor és akkor az emberek jobban vagy rosszabbul éltek akkor mind nálunk akkor?

# 9

Miloš Jakeš konkrétan azzal csinált magából bohócot, hogy Magyarország Csehszlovákiával szembeni jobb életszínvonalát említve, azt hitte, a magyar "brojlercsirke" bojlerben neveltet jelent.

Hát átlagban is hasonló volt a kettő.

Itt volt a gulyáskommunizmus, ott meg másképpen hívták, de voltak saját kiváló minőségben gyártott spesiális termékei, mint a hiradástechnika(Tesla),autóipar(Skoda),fegyvergyártás(Skoda),robbanóanyag-iparuk is speciális volt.

Például a fegyveriparuk a szocializmusban is kiemelkedő volt, és volt nem "licence" alapján gyártott saját autó,busz,teherautógyártásuk is.Ezek teljesen saját fejlesztésűek voltak.A Tatra teherautó rettentő jó teherbíró, és terepjáróképességű szörnyeteg volt.

Nem tudtak belőle eleget gyártani, pillanatok alatt eladták a világban a minősége annyira jó volt, keresték őket. Magyarországra is került olyan 6-700 db akkoriban,és a legnehezebb építkezéseken, gátakon használták, mint a folyószabályozási munkáknál, mert mindenhol elment.

Nem tudom a mezőgazdaságon kívül miben voltunk akkoriban mi jobbak, ezt azért nyugodtan ki lehet jelenteni. Sajnos a Cseh Korona is mindíg erősebb pénz volt a Forintnál, először 1:1,6,majd 1:3,aztám mára 1:13 körül vagyunk a váltásban.

# 12

IDÉZLEK: "Hát átlagban is hasonló volt a kettő.

Itt volt a gulyáskommunizmus, ott meg másképpen hívták..."

Csehszlovákiában "normalizációnak2 hívták az 1968-1989 közötti kommunista hatalomgyakorlást.

A csehszlovák kommunizmus 1968-1989 között egy kemény kommunista diktatúra volt a magyar gulyáskommunizmushoz képest.

Tudod miért volt gyengébb a csehszlovák gazdaság?

Azért mert ott egy ortodox kommunista, a piaci mechanizmusokat kiküszöbölő tervutasításos gazdaságirányítás működött, amely sokkal kevésbé hatékony és gyengébb színvonalú volt, mint a sokkal korszerűbb magyar.

A Magyar Népköztársaság gyakorlatias, pragmatikus gazdaságirányítása modernebb, hatékonyabb volt, mint a begyöpösödött, ideológia által vezérelt csehszlovák.

Nálunk is volt az ortodoxiából bőven a gulyáslevesbe téve: A neve az "Országos Tervhivatal" volt.

Nehogy már azt sugalljuk, hogy nálunk nem egy tervutasításos rendszer működött, hiszen ez volt a rendszer lényege. Minden országnak meg volt központilag az adva, illetve kiróva, hogy mikor mennyit, és mit gyárthatott.

Magyarország is a KGST tagja volt, nem valami függetlenül működő szocialista "piacgazdaság",aki azt gyárthatott amit akart!

Tudod hogyan hívják a cseheket a mai napig: Ők a "szlávok poroszai",ez sokat elmond róluk.

# 14

Nincs igazad.

Magyarország ugyanis gazdaságpolitikájában markánsan eltért nemcsak Csehszlovákiától, de a többi szovjet blokk országtól is.

Magyarországon az "új gazdasági mechanizmussal" olyan gazdaságpolitikai irányváltás és gazdasági liberalizáció vette kezdetét, amelyhez hasonló a kommunista Csehszlovákiában és a szovjet blokk többi országban soha nem ment végbe.

A Magyarországon az állami vállalatok az 1960-as évek során összehasonlíthatatlanul nagyobb autonómiát élveztek, mint Csehszlovákiában.

1.) Gazdaságpolitikai decentralizáció ment végbe Magyarországon: a vállaltok nagyobb önállóságot kaptak, a központi tervutasításos rendszert drasztikusan visszanyesték.

2.) Magyarországon a kapitalista világpiac árstruktúrája alapján új árrendszert vezettek be.

3.) Új bérrendszer teljesítményelvű bérdifferenciálással, amely szintén radikálisan eltért a kommunista gyakorlattól, így a csehszlováktól is.

4.) Magyarország tudatosan fejlesztette a kapitalista nyugattal való gazdasági kapcsolatait, amelynek következtében az 1970-es, 1980-as évekre Magyarország exportjában és importjában a kapitalista nyugat országai arányaiban sokkal nagyobb részt tettek ki, mint a Csehszlovák gazdaságéban.

5.) Magyarország csatlakozott a kapitalista nyugati pénzügyi intézményekhez, azaz integrálódott a kapitalista világgazdaságba. Csehszlovákia ezt meg sem kísérelte, sőt mereven ellenezte.

Vagyis a szocialista Magyar Népköztársaság az 1960-as évektől gyökeresen más gazdaságpolitikai utat járt, mint Csehszlovákia.

Kádár János magyar pártfőtitkár jelentős reformokat végrehajtására kész vezető volt, aki összehasonlíthatatlanabbul liberálisabb, a nyugat felé nyitottabb politikát vitt, mint a bigott kommunista, mereven reformellenes csehszlovák Gustáv Husák.

1/ I972-ben vezették csak be, nem az 1960 években a viszonylagosan nagyobb önállóságot adó "Új Gazdasági Mechanizmust". Fock Jenő fémjelezte a folyamatot, de ennek nyomán le is váltották Fehér Lajossal együtt akik a liberalizációt képviselték a továbbiakban a párton belül háttérbe is maradtak. Lázár Jánossal a folyamat megtorpant,de viszonylagosan maradt mozgástere a magyar gazdaságnak, de nem a korábbi Fock Jenői elképzelések szerint.

2/ Új árrendszer vezettek ugyan be ,de a bérek még a szocialista zónán belül sem számítottak kiugróan jónak.

Ugyanaz volt mint most, gyengécske bérek, vásárlóerőben semmivel nem volt jobb a csehszlováknál. A mostaniról meg ne is beszéljünk, a csehek lekőröztek minket a minapi adatok mutatói szerint is. Iparosodottabb ez az ország, hát látszik!

3./Lehet hogy létezett ilyen irányzat, de az 1980-as évek elején a 2000-2500 Ft körül megkapott bérek nem ütötték meg az ottani béreket.

Tudom, mert akkor többször már jártam ki a rokonaimhoz Pozsonyba,és a bőrömön éreztem ezt.

4/Ez így igaz, de ez a gyenge vásárlóerőnkön nem igazán változtatott sokat.

Költeni csak az tudott akkor is, akinek volt miből.

Megjelentek 1982 után nagyobb számban az első nyugati import termékek idehaza. Választékbővülés történt idehaza.

5/ Ennek volt az a következménye, hogy az 1980-as évek második felére hazánk kezdett nyugat kölcsöneket felvenni, ami már az évtized végére elérte a 20-22 Milliárd US Dollárt. Ilyen eladósodása a cseheknek nem volt, a románoknak pedig nulla eladósodása volt ebben az időben !!Adósságspirál megjelenése.

Az 1960-as évektől tehát még nem gyökeresen lett a magyar gazdaságpolitika, mint a csehszlovák, ez csak 1972 után lett igaz, de Fock menesztése után ez is elakadt.

Igen, Kádár az akkori szocialista keretek között tovább el tudott menni a gazdasági liberalizáció terén, mint Husak. Ez 1956-nak volt köszönhető, de ne felejtsük el, hogy a cseheknél is volt 1968,ami ott is változásokat generált.

Ezzel együtt a magyar átlag életszínvonal a "reformokkal" együtt sem haladta meg lényegesen a csehekét. A mai helyzetről inkább már ne is beszéljünk, mert a csehek sokkalta jobban állnak már vásárlóerőben, mint mi.

# 16

IDÉZLEK: "I972-ben vezették csak be, nem az 1960 években a viszonylagosan nagyobb önállóságot adó "Új Gazdasági Mechanizmust."

TÉVES.

Hiába írod le újra és újra, akkor is 1968. január 1-én lépett hatályba az új gazdasági mechanizmus Magyarországon.

Kb. 1 perc lenne leellenőrizned, hogy téves az 1972-es dátumod.