Todor Zsivkov milyen vezető volt?

Zsivkov egyfajta korlátozottabb személyi,illetve népi kultuszt vezetett be a kommunista Bulgáriában. Ceausescu tőle, illetve Kim Ir Szentől emelt át jellemzőket diktatórikus rendszerébe. A Keleti Blokk többi országához hasonlóan, Bulgáriában is üldözték a munkásosztály vélt vagy valós ellenségeit, nevezetesen a parasztokat, az ortodox egyház vezetőit, illetve tagjait, az értelmiségieket, nem utolsó sorban pedig az ellenzéki képviselőket, mi több a Bolgár Kommunista Párton belül is leszámoltak az ellenségnek, hazaárulónak, kémnek, imperialistának, szabotőrnek, fasisztának stb. kikiáltott párttagokkal is. Több százezer embert börtönöztek be,vagy internáltak koncepciós perek megrendezése útján. Mindezekben Zsivkovnak nem elhanyagolható, bár nem kizárólagos szerepe volt. Az 1970-es évektől kezdve némi enyhülés mutatkozott, azonban a nemzetközi történések (pl.: 1973-as olajárrobbanás, 1985-től kezdődően pedig Gorbacsov reformjai) megpecsételték az ottani rendszer sorsát is. Bulgária szintúgy eladósodott, hitelt vett fel a Világbanktól, ebből finanszírozta az életszínvonalat az 1980-as években. A média-és sajtó-, valamint a gyülekezési- és lelkiismereti szabadság, valamint a Nyugatra történő utazás lehetősége is jóval korlátozottabb volt Kádár Magyarországához képest. Bulgária gazdaságilag is jóval le volt maradva Magyarországhoz képest: értelmetlen beruházásokkal igyekeztek fejleszteni a nehézipart, mely adósság-növekedést, költségvetési hiányt, ezáltal pedig életszínvonal-romlást eredményezett. Nem utolsó sorban, Zsivkov korrupt is volt, ő maga is hozzájárult a költségvetési deficithez (értsd: sikkasztás) az ottani rendszerváltást követően felelősségre is vonták érte (többek között ezért is), viszont betegsége miatt már nem tudta büntetését kitölteni. Kádár bár maga nem volt korrupt, de párttársai korrupcióját elnézte. Míg Zsivkov jelentős magánvagyont halmozott fel az államkasszából, addig Kádár halálakor lényegében nem rendelkezett vagyonnal. A munkásosztály egy jelentős hányada kedvelte Zsivkovot, viszont a paraszti, egyházi és értelmiségi rétegekben nem nyert legitimációt, ezzel szemben Kádár

a magyar paraszti társadalomban, illetve még az értelmiség körében is részben ki tudta vívni magának az elismertséget.

Mindent összevetve, Zsivkov és Kádár nagyban különbözött a Világhoz viszonyuló felfogásban, meggyőződésben.