Mit gondoltok Vlagyimir Leninről?

# 29

A Szovjetunióban a tagköztársaságok autonómiája ugyanolyan esti mese és színjáték volt, mint a szovjet alkotmány cikkelyei a demokráciáról, a szólás- és a vallásszabadságról. Nem volt valós autonómia, Moszkva végig kénye-kedve szerint váltogatta a tagköztársasági vezetőket, még Gorbacsov is rendezhetett közöttük nagytakarítást. Azaz Gorbacsov mellett is nullák voltak.

Hruscsov nem ám az alkotmánytervezetébe, hanem az egymást követő csúfos bel- és külpolitikai kudarcsorozatába bukott bele.

A cári Orosz Birodalom 1917-es bukásával azonnal felütötte a fejét a legvadabb nacionalizmus a nemzetiségek között, és történt ukrán, észt, lett, litván, finn, örmény, grúz stb. államalapítás, vagy államalapítási kísérlet. Pontosan, mint 1991-ben a Szovjetunió összeomlásakor.

Kürasszír,

azzal gondolom egyetértesz, hogy a jog az állam struktúrájának az alapja. Jog nélkül nincs állam. Vagy létezhet ?

Az már más probléma, hogy a jog szétválik

- a papírjogra,

- a jogállamra,

- és az élő jogra.

A papírjog jelenti az Alkotmány első betűjétől az utolsó betűjéig a dolgokat.

A jogállam ezek maximális / aközeli betartását.

Az élő jog meg azt, hogy a hatalmat birtoklónak tetsző törvényi rendelkezéseket alkalmazzák is a gyakorlatban, a nem tetszőktől meg eltekintenek / félre rakják / szelektíven ignorálják, és lerontják ezzel a jogot.

Ez alapján a Szovjetunióban volt papírjog, amit elméletben lefektettek, és az élő jog, amit a hatalom a saját érdekei szerint alkalmazott, ez lehetett mind belpolitikai, mind külpolitikai alapon.

A Szovjetunió viszonylag békésen, és a saját alkotmánya szerint lett feloszlatva, sőt úgy lett létrehozva, hogy bármelyik tagállam kiléphet belőle. Ez annak volt köszönhető, hogy hangsúlyozom, papíron / elméletben konföderális kormányzati rendszerű állam volt.

A Szovjetunió 1922-es megalakulásakor négy tagköztársaság alkotta a Szovjetuniót, az Orosz - Ukrán - Fehérorosz SzSzK-k, és a Kaukázusi SzSzK.

A Szovjetunió - legalábbis az alkotmánya szerint - szövetségi állam volt, az SzSzK-k az 1944-es alkotmánymódosítást követően névleg külügyi és hadügyi apparátussal is rendelkeztek, tehát elvileg független államok voltak, melyek államszövetségbe tömörültek.

Az más dolog volt, hogy a gyakorlatban Sztálin könyörtelen despota volt, nulla mozgásteret engedett, sőt ő teljesen más irányba ment, és a hatalmi berögződések vezérelték, borzalmas diktátor volt, de attól még a papírjog létezett, leírták, kinyomtatták, bemutatták, és félrerakták a vitrinbe.

[link]

[link]

A Fehérorosz SzSzK és az Ukrán SzSzK külön is felvételt nyert az épp megalakuló ENSZ-be. Az ilyesmi nyílt trükközésnek, szabálytalanságnak, hatalommal visszaélésnek minősült, de attól még le kellett nyelnie az ENSZ-nek, mert a Szovjetunió második világháborús győztesként kivívta a maga pozícióját.

1977-ben beújították megint az alkotmányt, abba még azt is beleírták, hogy az adott tagköztársaság kiléphet a Szovjetunióból, és ott hozzávetőlegesen ki is dolgozták a jogi aktus menetét. Csak belegondoltak-e abba, hogy mi lesz 10 - 14 év múlva ?

Gorbacsov is látta, hogy nem jó a helyzet, feloldásaként első (és utolsó) népszavazást rendezett, azzal a bújtatott, de valódi céllal, hogy a tényleges nyűgöt jelentő, és nem orosz etnikumú tagköztársaságoktól szabaduljanak meg, ellenben Oroszország, Ukrajna, és Fehéroroszország egy új alapokra helyezett államszövetség részeként maradjon meg.

Erre meg volt az esélye, de a vaskalapos / keményvonalas öregek puccskísérlettel próbálkoztak, az mindenkit, még az esetleges bennmaradással szemezőket is elriasztotta, és még az új orosz államszövetség sem valósulhatott meg.

# 32

IDÉZLEK: "azzal gondolom egyetértesz, hogy a jog az állam struktúrájának az alapja. Jog nélkül nincs állam. Vagy létezhet ?"

Már hogyne lenne jog nélkül állam, példa rá a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország, amelyekben tízmilliókat irtottak ki az ott hatályos jog szerint is jogellenesen.

Kürasszír

Én ugyan nem történészetet tanultam, hanem jogot végeztem, de attól még a nagyon minimális összekapcsolódás megvan a kettő között, mégpedig már az első évben voltak Egyetemes állam és jogtörténet I. - II., Magyar alkotmánytörténet, és Magyar jogtörténet tárgyaim. Ezek alapozó, és súlyozott tárgyak voltak.

A Jogi alaptan is hasznos tárgy volt.

Későbbiekben Alkotmányjog, Politológia I. - II., Nemzetközi jog I. - II., és Jog- és állambölcselet I. - II.

Sőt még a Büntetőjogot is segítségül tudom hívni.

Ezekből releváns fogalmak a fiktív alkotmány, a pozitív jog, a törvényes jogtalanság, és a Radbruch-formula.

Ezekről a fogalmakról mennyire hallottál, Kürasszír ?

Amit írtál, hogy van jog nélküli állam, hááát mit is mondjak.

Afrikában, az arab országokban, vagy egyéb harmadik világbeli helyeken ott valóban jog, ítélet, és államszervezet nélkül írtottak ki tízezreket - milliókat, mindegy, hogy ott törzsi, klánbeli, vagy szabadcsapat szinteken. Vagy a diktátor utasítására, és nem fáradott a "jogi háttér" megteremtésével.

Ellenben a hitleri Németország, a sztálini Szovjetunió, és a társai, mert nem csak ez a kettő volt diktatúra, sok más hasonló is volt, Európában, ott egyrészt volt a Fiktív alkotmány, ami egy jogi, és történészeti fogalom. Fiktív (névleges, hamis, nem valódi) alkotmányról beszélünk akkor, hogyha a közhatalom és fôként a kormány, azaz a végrehajtó hatalom nem tartja meg az alkotmány leírt rendelkezéseit.

A pozitív jog a közállapotokat, a közrendet szolgáló jogszabályok összessége. A pozitív jogot kell alkalmazni akkor is, ha az merev, rugalmatlan, célszerűtlen, sőt igazságtalan. A szabály az szabály.

És a törvényes jogtalanság (gesetzliches Unrecht): a pozitív jogot akkor kell jogtalannak tekinteni, ha a törvény és az igazságosság közötti ellentmondás elviselhetetlen mértéket ölt / ért el, hogy a törvénynek mint igazságtalan jognak az igazság előtt meg kell hátrálnia. Az a törvény, ami nem is törekszik az igazságosságra, elveszti jogi jellegét.

Erre példa a hitleri Németország, amely formailag legitim törvényeket hozott, azonban tartalmilag igazságtalanok, sőt teljesen ellenségesek voltak. A sztálini Szovjetunióban is ugyanez volt, nem jogszerűtlenül tartottak népirtásokat, hanem sajnos arról formálisan szabályos bírósági ítélet / népbiztosi rendelet / sőt törvény is szólt. Az más dolog, hogy Sztálin meghalt, azután amit felülvizsgáltak, és visszamenőlegesen próbálták érvényteleníteni, és az áldozatokat rehabilitálni.

És ezek mellett ott volt inaktív üzemmódban a Szovjet alkotmány, ami rendelkezéseit aktiválták is az új szelek fújásával.

# 34

IDÉZLEK: "Erre példa a hitleri Németország, amely formailag legitim törvényeket hozott, azonban tartalmilag igazságtalanok, sőt teljesen ellenségesek voltak. A sztálini Szovjetunióban is ugyanez volt, nem jogszerűtlenül tartottak népirtásokat, hanem sajnos arról formálisan szabályos bírósági ítélet / népbiztosi rendelet / sőt törvény is szólt."

EZ NEM IGAZ.

Például a haláltáborokról Németországban semmiféle törvényi rendelkezés sem szólt. Teljesen a jogon kívül működtek. Ugyanis még a náci Németországban sem tette lehetővé semmiféle jogszabály a haláltáborok működését, milliók kiirtását.

A sztálini Szovjetunióban jellemzően nem volt jogi alapja 22 000 000 ember kiirtásának. Legjobb példa erre, hogy a sztálini Szovjetunióban akkor is zajlottak tömeges kivégzések, amikor formálisan éppen el volt törölve a halálbüntetés.

# 34

A jogi karok oktatóival az a baj, hogy erősen hiányosak a történelmi ismereteik.

Van jogtörténet egyetemi oktató közeli barátom, a történelmi ismeretei neki is erősen hiányosak.

Kürasszír,

Fun fact, az első nap írattak velünk történelem szintfelmérőt, akinek nem sikerült, mehetett propedeutikára. Nekem sikerült, nem kellett ismétlő foglalkozásra járni.

Természetesen volt Római jog tárgyam is, és a Római jog I. is az történelemóra volt az Ókori Róma államszervezetéről, Kr.e. 753-től Kr.u. 476-ig, és a Római jog II. volt az, amely a tényleges joggal, vagyis a személyállapotokkal, eljárásrenddel, dologi joggal, és kontraktuális felelősséggel foglalkozott.

Na de ez a kitérőt hagyva, amikor a hitleri Németország a végóráit élte, akkor mennyi szenzitív, vagy akár terhelő iratot, és dokumentumot próbáltak elégetni, vagy bányákban és hegyi tavakban elsüllyeszteni, vagy egyéb módszerekkel olvashatatlanná tenni ?

A Szovjetunióban sem volt sehogy máshogy a dolog.

És ott van az USA. Persze ott nem volt semmilyen népirtás, de előfordul, hogy aki a kormányzati archívumban kutat, valami szenzitív témában, még 1950-ből is, akkoriból is szénné cenzúrázott doksikat fog találni, az egész lapot a tetejétől az aljáig feketével besatírozták, és olvashatatlanná tették, végeredményben a titokbirtokos az magával vitte a sírba az államtitkokat.

# 37

Azért az USA esetében sok százezer oldalnyi terjedelemben tették közzé a CIA legtitkosabb aktáit is a hidegháború időszakából.

A náci Németország és a sztálini Szovjetunió bizalmas anyagainak nagy része is nyilvános mára.

Többek között azok az ügyiratok, melyeken ott van Sztálin saját kezű, piros ceruzás megjegyzése, az akár tömeges kivégzésekről is.

Kürasszír, a tagköztársaságosdira visszatérve, egyetlen dologban megértem a létesítésüket, mégpedig azért, hogy fel tudják mérni, hogy az országon belül merre, és mekkora lélekszámú nemzetiség él. De más értelme nincs az ilyesminek. És ezzel vissza is lehet élni.

Nem tudom, hogy jól vagy rosszul értem a dolgokat, ugye azt írtad, hogy a Szovjetunióban azért kreáltak tagköztársaságokat, hogy pozitív képet prezentálhassanak magukról az akkori nemzetközi közösségnek / külföld fele.

Ezzel az a baj, hogy a Népszövetséget már 1920-ban megalapították, de a Szovjetunió csak 1934-ben kérvényezte a felvételét. És rövidéletű tagság után 1939-ben kizárták onnan, mert nyíltan és kirívóan sértett nemzetközi jogot a Szovjetunió. A Népszövetség 26 éves fennállása alatt egyetlen tagot zárt ki sorai közül: a Szovjetuniót.

A Császári Japán, a hitleri Németország, Olaszország, Magyarország, és Spanyolország saját elhatározásukból léptek ki 1933 és 1937 között.

Az USA meg soha nem is lépett be a Népszövetségbe.

Ezenkívül az USA 1933-ig, 16 éven keresztül (1917-től) nem ismerte el a Szovjetuniót.

Tehát sem Lenint, sem Sztálint nem érdekelte a nemzetközi jog, és az országuk megítélése. Persze csináltak showműsorokat, hogy a Szovjetunió a munkások paradicsoma, és hasonlók, de valójában a megítélés a nemzetközi szervezetekhez való viszonyon múlott.

Lenin indíttatását nem tudom mire vélni a tagköztársaságosdiban, mert ő túlságosan rövid ideig volt hatalmon (bár attól még tudott ténylegesen súlyos károkat okozni, évtizedes távlatokban is), de Sztálinét már rég leírták, csak az mégis ez

mégpedig az adott határhoz közeli kisebbségekre hivatkozva kezdte a terjeszkedést, az annexiót, és a szuverén országok megtámadását, mindegy, hogy erőszakkal visszavinni, vagy új szerzeményként lobogtatni.

Ennek eklatáns példája Fehéroroszország, a Moldáv SzSzK, és a Karél-Finn SzSzK.

Fehéroroszország a kezdetben ténylegesen egy nagyon kicsiny, és mesterségesen kreált tagköztársaság volt, azonban nem számított a méret / területi nagysága, bőven megvolt a kamu hivatkozási indok, hogy "felszabadítsák" a Lengyelországban élő állítólagos fehérorosz nemzetiséget.

A Moldáv és a Karél-Finn SzSzK célja is ez volt, a Romániából, és a Finnországból való darabok kitépése, mert ahogy te is mondtad régebben, a moldávok az valójában románok.

Az Ukrán SzSzK az megint Lengyelország maradékainak későbbi bekebelezésénél jött kapóra.

Ezen túllépve az ENSZ-be is szabálytalanul erőszakolt bele kamuköztársaságokat, Fehéroroszországot, és Ukrajnát, akik értelemszerűen egyhangúlag szavaztak, az ő pártján állva.

Az már más kérdés, hogy Sztálin nem gondolt bele, hogy merre tovább az esetleges halála esetén, azt hitte, hogy örökké vaskalapos diktatúra marad Szovjet-Oroszországban, a tartozékaival együtt.

Kürasszír, mik azok a legtitkosabb akták amiket az USA feloldott ?

Pl. a fegyverrendszerek konkrét paramétereit biztos nem fogják, max 80 - 100 éves távlatokban.

Vagy nem akarom komolytalanná tenni a beszélgetésünket, de attól még behozható példának, az USA hivatalosan is futtatott UFO jelenségeket vizsgáló eljárásokat, ügyiratokat több tízezer oldalas terjedelemben, pl. a Project Blue Book, és amiket feloldottak a titkosítás alól, azoknál is kíméletlenül, könyörtelenül, vaskalaposan élnek a cenzúrával, hiába az 50 - 60-as években íródtak, olvashatatlanná, és kutathatatlanná szanálták szét azokat is.

Voltak, akik az UFO jelenségek mögött földönkívülieket láttak azidőtájt, mások meg a hidegháborús rémképek jegyében valami túlságosan fejlett szovjet fegyverrendszert.

A népirtásoknál két módszer van:

- egyik, amikor konkrétan, nyíltan leírják az adott csoport fizikális megsemmisítésére vonatkozó utasítást, pl. a kuláktalanítás ilyen volt. Nem spontán végezték, hanem az OGPU felsőbb utasítás alapján.

- a másik az, amik "csak" áttelepítésekkel / kitelepítésekkel / beszolgáltatásokkal és hasonló bújtatott jelzőkkel élnek, de a gyakorlatban megvalósítva megint kimerítik a népirtást. Azonban ezeket is a bürokrácia gépezete hozza.

A krími tatárokat, és más nemzetiségeket a GKO 5859-es számú rendelete és hasonlók alapján deportálták, Berija kezdeményezésére, és Sztálin utasítására.

A kollektív bűnösség alkalmazása az jó eséllyel népirtásokhoz vezet.

Sztálin röviddel a halála előtt orvospereket kezdeményezett, cionista összeesküvés vádjával, amely a zsidóság deportálásával végződött volna, azonban Sztálin időközbeni halála félbeszakította.

Tehát Sztálin a zsidósággal is nem jogalap nélkül akart leszámolni, hanem ragaszkodott a koncepciós perekhez, és a pszeudo-törvényes eljáráshoz.