A mediterrán országok (GR,TR,IT) miért nem figyelnek oda jobban az árvízvédelemre, megelőzésre? Ehelyett a klímaváltozást hibáztatják...

Láttál már hegyekből lezúduló csapadékot?

Arra nem lehet felkészülni, mert sem az időpontja, sem a mértéke nem kiszámítható.

Nagy, alföldeken folyó folyamokat lehet szabályozni, és védekezni egy magas vízállás ellen, de a hegyekben ez nem működik.

#1

A belinkelt cikk így kezdődik: „Budapesten és az agglomerációban némi közlekedési fennakadással, vízzel teli garázsokkal és pincékkel lényegében megúsztuk a heves zivatarokat”

Ez azért nem hangzik túl ijesztően, a problémák Szlovéniában voltak.

A problémát szerintem több részre lehet osztani, az egyik domborzati jellegű, egy másik inkább éghajlati jellegű, az harmadik éghajlatváltozás és még sorolhatnánk.

Az éghajlatváltozás szerepe az egyik legjelentősebb, mert ez nagyon rávilágít a gyenge pontokra. A mostani ciklon hozott néhány meglepetést a görögöknek, például egy nap alatt volt hely ahol 754mm csapadék hullott. Ez közel annyi eső, ami Budapesten másfél év alatt esik le!

Amit Magyarországon már özönvízként hoz le a sajtó ( pl augusztusban BUdapesten 41mm ) az a huszada volt ennek a mennyiségnek! A 2021 júliusi budapesti káoszhoz 50mm csapadék elég volt, a görögöknek 754mm jutott!

Képzeljük el a 2021-es Budapesti esetet tízszer annyi esővel, az ott game over lett volna :D

Már itthon is felhívták arra a figyelmet többen is, hogy nálunk az éves átlagnál 40-60mm eső az nem számít soknak, de ha egy kis területen 4 óra alatt hullik le ez a 40-60mm az helyi katasztrófát okoz és ezek nálunk is egyre gyakoribbak. Infrastrukturálisan mi is arra vagyunk felkészülve, hogy alacsonyabb intenzitású de hosszabb esős időszakokat élünk meg ( csapdékos ősz-tél-tavasz ) és nem arra, hogy a havi csapadék leesik egy délután.

Azok a területek nagyon jól fel vannak készülve az ilyenekre,ahol ennek évszázados hagyománya van. Az ős tengerparti városok ( pl Koper Szlovéniában) meg sem éreznek napi 60-80mm csapadékot, mert ez ott klimatikus sajátosság és ehhez igazodott a város infrastruktúrája az évszázadok alatt.

Ha a megszokottól jóval eltérő nagy mennyiségű eső nagy területen hullik az gyakorlatilag a világon mindenhol katasztrófa, azzal nem tudsz mit kezdeni. Senki nem épít ilyenekre védelmi rendszereket és nem is tud. A görögországi balhé alacsonyan felvő területeiről csak úgy tudták volna hatékonyan elvezetni a vizet, ha rendelkezésre állt volna egy üres/száraz csatorna a tenger felé, ami kb kétszer akkora mint a Duna medre. Ilyet azért nem nagyon tart készenlétben senki :D

Az másik érdekes kérdés a hegyvidék kérdése és talán ide kapcsolható Szlovénia is. A hegyekben némileg más problémát jelent a lehullt csapadék, ott az lefolyik, mozgási energiája lesz és elmos mindent. Az alapvető probléma itt is ugyanaz, mint a többi klímaváltozásos esetben: túl sok csapadék túl rövid idő alatt. Az Alpokban élők fel vannak készülve a csapadékra ( Ljubljanaban az éves csapadék duplája a budapesten lehullónak ), de arra ott sem tudsz felkészülni, hogy egy nap alatt lehullik az éves csapadék harmada. Az index cikke szerint idén Szlovéniában volt ahol 12 óra alatt 200mm csapadék esett, ami már alulról közelíti a budapesti éves csapadékmennyiség felét. Azokon a területeken egy nap alatt annyi eső esett, mint Magyarországon 9 hónap alatt. A szlovén területeken az éves csapadék meghaladja az 1300mm-t, de ennek egy jelentős része hó, ami nek leesése nem okoz azonnali villámárvizet. Ha kettéválasztod az éves csapadékot hóra és esőre, akkor ott 12 óra alatt leesett az éves esőmennyiség minimum negyede, ami a hegyekben gyilkos mennyiség.

A Savinja most településeket mosott el, míg az átlagos Savinjában a víz derékig sem ér..

Az olaszoknál az északi területeken, ahol sok a hó és sok a csapadék, ott vannak elég komoly árvízvédelmi megoldások. Ha nyár vágán utazol Udine és Ausztria között, akkor a pálya áthalad a Tagliamento folyón, amiben kb 10 méter széles és 20centi mély vizet fogsz találni, de maga a meged 900 méter széles. Ugyanott tavasszal egy 900 méter széles folyót találsz, ami közel száromszor akkora mint a Duna a Lánchídnál. Ez és több ilyen magashegységhez köthető folyómeder különleges sajátosság, mivel ez rendelkezésre áll évezredek óta és a normáls árvizi szezonon kívül is alkalmas a villágárvizek levezetésére. Ilyenek viszont az alföldeken nem állnak rendelkezésre.

Svájcban 1-2 éve nyáron egy hétvége alatt leesett 300mm csapadék az Alpokban és csak minimális problémákat okozott. Ha az a 300 egy délután esett volna le akkor valszeg ők is csak pislogtak volna :)

Az éghajlatváltozás igenis nagyon problémát jelent, ugyanis az éghajlatváltozással gyakoribbá váltak a megszokottól eltérő rövid ideig tartó de intenzív esőzések, amiknek a hatásait nem tudod kivédeni.

Vannak olyan árvizek is amiket nem ez okoz és amik védhetőek lennének, de nem költünk rá. Azokon a sivatagos-félsivatagos területen ahol az emberi tevékenységnek köszönhetően nem maradt felszíni növényzet és normális talaj, ott visszatérő az éves árvíz, amiért nem a klímaváltozás a felelős. Törökország egyes területei, Irán, Pakisztán stb ezek mind védhetőek lennének ha költenénk a problémára.

Remélem most már kb érhető, miért hibás a leírásban felvetett:

" Az miként lehet, hogy ugyanilyen szélsőséges esőzések mifelénk alig okoznak problémát, ott meg mindent visz a víz?"

Ha nálunk esne egy nap alatt 754mm csapadék, akkor a Balaton Hegyeshalomtól Battonyáig tartana :D

Több oka is van, mint általában mindennek, mondok párat a teljesség igénye nélkül.

A globális felmelegedés okozza, hogy az esőfelhőkben több a csapadék, mert a párolgás mindenhol nagyobb, a tengerek és a szárazföld felett is, viszont az esők koncentráltan zúdulnak le.

Aztán a völgyeket, hegyoldalakt is felparcellázták mindenhol, ahol eddig nem volt lakóövezet és a növényzetet megritkították a rendezettség, az élhetőbb környezet és a turizmus érdekében, alaposan ritkították az erdőket, a két méteres bozótot, aljnövényzetet is kiirtották, így a növényzet vízmegkötő képessége csökkent, ez a 'kulturált', vagy annak látszó táj átka és ez az oka a sárlavináknak is, mert nincs már olyan dús, burjánzó bozót sehol, ami a talajt és a lezúduló vizeket megtarthatná, felfoghatná.