Tanácstalan az ukrán/USA vezetés hogy mit is kellene kezdeni az orosz védelemmel?

Az usa vezetés nem tanácstalan. A háttérben már rajzolják az oroszokkal ukrajna új határait és egyeztetnek az amerikai érdekeltségek sorsáról.

Az ukrán vezetés tanácstalan. Ha nem kapnák meg a nato felderítési adatokat akkor fingjuk se lenne róla mi történik a fronton.

Arról végképp fogalmuk sincs hogy miről tárgyalnak az amcsik meg az oroszok.

Egyszer majd megkapják a békeszerződést hogy itt kell aláírni. Ha nem tetszik akkor folytathatják egyedül.

Május 28-án az Orosz Kormány küldött egy diplomáciai jegyzéket, pontról pontra leírták a követeléseiket, hogy a Krím + 4 megye kell, legyen államnyelv az orosz is, stb.

Of course, az Ukrán Kormány elutasította, és válaszul ők is írkáltak egypár pontot, amik között akadnak hülyeségek, minthogy Oroszországnak létre kell hoznia egy demilitarizált zónát, 100 - 150 km széles legyen a zóna, nemzetközi ellenőrzéssel, és magát az Orosz Hadsereget és a belügyi erőket is feloszlatni, hogy írmagjuk se maradjon, ez is ment a levélszemétbe / levéltárba a hülyeségek részhez.

Napokkal később megindult ez a megkérdőjelezhető értékű ukrán támadás, erre válaszul június 11-én az oroszok megint címeztek egy követeltést, a Szövetségi Tanács írta és küldte meg, miszerint „Ukrajnának még három régiót kell átadnia Oroszországnak – Nyikolajevet (Mikolajiv), Odesszát és Harkovot, csak ezután ülhet le tárgyalóasztalhoz”.

Elutasították jó gyorsan.

És Putyin június 13-án sajtótájékoztatót tartott, melyen szokatlan nyíltan felelt a kérdésekre és mondott beszédet.

A legelső, Putyin beszédében fordulat állt be, a sajtótájékoztatóján többször is a "háború" kifejezést használta. Az eddigi másfél év során a "különleges katonai műveletet" ismételgette görcsösen, erőtlenül, de szakított ezzel. Emellett figyelmeztetések sorát intézte a Nyugathoz is.

A másik, a lengyel zsoldosok jelenlétét is nyíltan elismerte, és az őáltaluk okozott problémák kiküszöbölésére DMZ-t javasolt, amely Harkov, Szumi, és Csernyigov oblasztyokból állna.

És végül hogy pontot tegyen az egészre, Kijev elleni offenzíváról beszélt.

,, Visszatérjünk oda vagy ne? Miért teszek fel egy ilyen költői kérdést ? Erre csak én magam tudok válaszolni. "

Az Orosz Állami TV közvetítette a Reuters szerint.

Putyin: "A Szovjetunió összeomlása tragédia volt számomra"

Putyin: „A Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája”.

Putyin: "ha még létezne a Szovjetunió, szerinte nem lennének háborúk"

Putyin: "Elég megnézni, mi történik most Oroszország és Ukrajna között, és mi történik néhány más FÁK-ország határán. Mindez természetesen a Szovjetunió összeomlásának eredménye."

Putyin: „Mi a Szovjetunió? A történelmi Oroszország”

#24

Az orosz nagyhatalmi és nacionalista gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve Nagy Péterrel, 1709-től, és folytatva Putyinnal.

Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz államterületet, és a befolyási övezetet.

A bolsevikok ebbe a képbe már nem illenek, mert Lenin decentralizálni igyekezett Oroszországot, a lenini nemzetiségi politikával és a korenyizacijával és ezért nyíltan elítélte Putyin, sokak megrökönyödésére. Az oroszoknál népszerű történelmi személy mind Lenin, mind Sztálin, de merő tudatlanságból.

Amint hatalomra jutottak a bolsevikok, az ukrán nacionalizmus felkarolása Lenin politikájanak egyik fontos, sőt elengedhetetlen része volt.

A Cári Oroszországban asszimilálni, oroszosítani próbálták / orosznak tekintették a népeket, és csak néhány nemzetiséget tartottak számon. A lenini nemzetiségi politika a Cári Oroszország asszimilációs politikájának megfordítását / ellentettjét jelentette, a szovjet kormányról vagy inkább szovjethatalomról alkotott kép javítására és a köznép körében való népszerűségének növelésére irányult.

Ennek szellemében a lapok, folyóiratok, könyvek, színházak többsége ukrán nyelvű volt, és a törvényhozás is ukrán volt, mármint az adott tagköztársaságban.

Lenin erősen kérdőjeles körülmények között meghalt, utódja Sztálin lett, ő rájött arra, hogy nem jó az ukrán nacionalizmust támogatni, nemhogy a kommunista ideológia szerint eljárni, mert félt, hogy ez már Szovjet-Oroszország létezését is fogja fenyegetni

Nem csak az ukránok, hanem ha nem is akkora mértékben talán, de a birodalom más kisebbségei is felül voltak reprezentálva a bolsevikok között a zsidók, a lengyelek, a kaukázusiak, és a közép-ázsiaiak stb, a kommunizmus egy szakaszában minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az államalkotó népet leépítsék, Sztálin ezügyben teljes ellenkezőjét csinálta.

Sztálin kezdett átmenni (régies kifejezéssel) a nagyorosz nacionalizmus feltámasztására, Szovjetunió helyett Szovjet-Oroszország elnevezést használta, a halála előtt meg már többek között a zsidók deportálását is tervezgette, volt egy rövid, de annál intenzívebb, és agresszívabb antiszemita kampány is akkoriban Szovjet-Oroszországban.

A nagy szovjet kísérletet feladta Sztálin, eltérítette a projektet és "vörös fasizmust" csinált belőle.

Ő sem halt természetes halált, a hatalmi harcokból Hruscsov került ki győztesen. Hruscsov az orosz nyelv használt favorizálta még Kijevben is, ugyanakkor olyan átalakításokat tervezett, mint Krím Ukrán SzSzK-hoz való csatolása, vagy az alkotmánytervezete, mint tagköztársasági haderők és társai. Nem véletlen, hogy aztán a színfalak mögött lemondatták a párttársai, mert már veszélyt jelentett.

Ugyan Brezsnyev volt a pártfőtitkár, de attól még a tagköztársaságok is bírtak főtitkárokkal, Petro Seleszt főtitkársága idején megint erőre kapott az ukrán nacionalizmus, amiért 1972-ben leváltották. Hivatalosan egészségügyi indokok miatt mondott le, de a valóságban az ukrán nacionalizmus túltolásáért. A sors iróniája, hogy Petro Seleszt nagy-ukrán érzelmei ellenére Moszkvában hunyt el 1996-ban.

Utódja Volodimir Scserbickij lett, ő Brezsnyevhez közel állóbb és engedelmesebb volt, ugyanakkor a késő 80-as években ő is nyílt ukrán nacionalista tempót hirdetett.

Ha a Szovjetunió történetét áttanulmányozzuk 1920-tól 91-ig, akkor azt látjuk, hogy az egész tákolmány internacionalista projekt volt, nem pedig orosz.

Putyin pedig orosz nacionalista, ennek többször hangot is adott. A Szovjetunióval csak azért példázódik, mert katonailag, és iparilag akkor volt ereje teljében, neki meg egy, a szétesés szélén levő Oroszországot kellett egyben tartania, megragasztózni, és elindítania valamilyen irányba.

Nem csak a Szovjetunió esett szét, hanem még amit értünk jelenleg Oroszország alatt, annál is megvolt az esélye, hogy 9 - egy tucat további kis köztársaságra, országocskára, miniállamra essen szét.

[link]

Lenin bombát helyezett el az Oroszország alá, és ez a bomba aztán felrobbant, darabjaira szaggatta, és megosztotta mind a mai napig, nemzetiségi konfliktusok kreálásával.

Közvetlenül a 2022. február 24.-i művelet megindítás előtt beszédet mondott Putyin, melyet sugároztak az ukránoknak is, és abban megint fontos szerepet kapott Lenin.

A 2022. február 21.-i beszédében Vlagyimir Putyin többször is kijelentette, hogy Ukrajna lényegében Vlagyimir Iljics Lenin és a bolsevikok mesterséges kreálmánya.

" Dekommunizációt szeretnétek? Rendben, nekünk ez tökéletes. De akkor ne álljunk meg félúton. Készen állunk arra, hogy megmutassuk, mit jelent Ukrajnának a valódi dekommunizáció. "

– mondta Vlagyimir Putyin.

Putyin arra a vezérgondolatra alapozta beszédét, hogy Ukrajna a Cári Oroszország megkülönböztetés nélküli, békebeli része volt, a modern Ukrajna és a tagköztársasági szint a kommunizmus kreálmánya, az ukrán terület a történelmük része, ukrán nép szerinte nem létezik, ők is oroszok, teljes dekommunizációt fog végezni, azaz Ukrajna eltörlését és Oroszországba való beolvasztását, nem Ukrán Köztársaság az Orosz Föderációban, hanem Zsitomir / Cserkasszi / Odessza / stb oblasztyokként, mint ahogy a közigazgatási egységek 90 % azon a fokon van.

Alekszandr Szolzsenyicin is vitatható megítélésű. Annak idején azért népszerűsítették őt, mert ütősnek találták azt, ahogyan a Szovjetuniót szidta.

De ha tudnák, hogy milyen nézeteket vallott, orosz nacionalista volt, nemhogy hogyan vélekedett Ukrajnáról / az ukránokról, egyből elhatárolódnának tőle.

Szolzsenyicin rendszeresen kifejtette, hogy utálja az ukránokat, nincs létjogosultsága Ukrajnának, egy mesterségesen kreált ország, ennek ragozásai, és persze Putyin nem száll be az utálkozásba, de attól még szóról - szóra egyeznek Szolzsenyicin gondolatai Putyinéval, azzal a minimális különbséggel, hogy egyik a Kijevi Ruszig vezeti vissza a dolgokat, a másik megelégszik Nagy Péterrel.

Nem lehet, hogy Putyin eszmeisége Szolzsenyicintől származik ?