Akik a rendszerváltás előtt vagy akörül jártatok nyugaton, mennyire volt feltűnő a bevándorlók jelenléte?

Szembetűnő volt, de még a nagyja nem kereste a bajt.

Rendszerváltás után nekem Írországban volt nagyon látványos a változás. '98-ban még alig voltak, 5 évvel később meg már sokan. Kérdeztem is egy taxisofőrt, hogy mi folyik itt. Azt mondta, ők se értik.

86-87-88-ban dolgoztam Münchenben és a gyárban sok török volt, de dolgoztak rendesen, többel össze is barátkoztam. (volt egy, akinek megtanítottam a Mehemedet, akit felrúgtak a tehenek, nagyon tetszett neki, állandóan azt lökte a magyaroknak, akik fizették kávéit, nagy röhögve)

Yugókkal is találkoztam, mindezek szépen beilleszkedtek.

Nem is igen tehettek egyebet, mert eleinte kb három havonta kellett megújíttatni a munkavállalási és tartózkodási engedélyt, amit az útlevélbe pecsételtek be, a harmadik évben adták meg egész évre és öt év múlva kapott csak a delikvens hosszabb időre jogosító tartózkodást, majd később lehetett folyamodni állampolgárságért, az engem soha nem érdekelt, mert végleg nem akartam kint maradni.

Aki rendetlenkedett, vagy csak a gyanúja felmerült, az repült hazafelé sebtében.

Volt olyan magyar kollégám, aki berúgott és kifosztották, de nem vacakoltak vele, érvénytelenítették az engedélyét és kiutasították az országból.

A rendszerváltás alatt és után Bécsben próbáltam talajt fogni, az nem volt olyan messze, de nehéz volt, mert a tartózkodási engedélyt csak akkor adták meg, ha volt munkája az illetőnek, de a munkavállalási engedélyhez meg kellett a tartózkodási engedély, így amolyan róka fogta csuka módon lehetetlen volt legálisan kimenni én is schwarzban, vagyis feketén gályáztam a schillingért.

A magyar rendszámú autóm szélvédőjén rendszeresen találtan ilyen címmel brosúrát, hogy - Schmutzige Ausländer raus! - vagyis Piszkos idegen, vagy külföldi takarodj!

Azóta is utálom az osztrákokat, engem mézeskaláccsal sem tudtak volna odacsalni ezután.

Végül itthon talajt fogtam, majd 2008 ban mentem ki megint Németországba, de még egy évet sem voltam kint és jött a válság, majd ahogy elmúlt, kimentem hazajöttem, kimentem egy két évre megint és a nagy bevándorlási hullám miatt jöttem végül haza, én speciel nehezen viseltem, de semmi közöm hozzá, szerencsére ide nem engedik őket nyomakodni, ne tudd meg milyenek ezek a mostani bevándorlók.

Állati nagy a különbség, teljesen más a mai világ, mint harminc-negyven évvel korábban.

Nem volt jellemző.

A törökök jobban egy bolyban laktak ugyan, meg volt görögös rész, ezeken a helyeken volt török kávézó, vagy görög étterem, görög zenével, meg bolt, hazai ízekkel, (mindig a töröknél vettem kenyeret, az príma volt) de viszonylag szűk terület volt és laktak ott németek is, meg ugyanúgy jártak, keltek arra, mint máshová, vagyis nem voltak gettók, no go zónák, csak az adott nemzet képviselői valamivel sűrűbben laktak arrafelé, mint máshol.

Családegyesítés annyiban volt, hogy akinek már hosszabb időre adták a tartózkodást, vagy már állampolgár volt, az odavihette a családtagjait, de azoknak is ugyanúgy eleinte rövid időre adtak tartózkodási és munkavállalási engedélyt, mint bárki másnak, vagyis végig kellett járnia ugyanúgy az utat és ha valami gáz volt vele, mondjuk lopott, vagy ilyesmi, akkor húzott, mint a vadliba hazafelé.