A Kisantant a magyarok húsán nőtt ilyen nagyra?
A szomszédos országok lakossága jelentősen nőtt 100 év alatt, míg a magyarságé csak nagyon kicsit.
Szlovákok: 2 millióról 4.5-5 millióra
Erdélyi románok: 3 millióról 5 millió+-ra. Az össznépességük is több mint kétszeresére nőhetett.
Ruszinok, ukránok: 5-600 ezerről kb. 1-1.2 millió. Ukrán össznépesség is nőhetett jelentősen.
Szerbek: nem tudom, de nagyon jelentős lehet, főleg Délvidéken, ahol alig éltek akkor, most a nagy többség rác.
Csehek: 6 millióról 10 millióra, még 3 millió német kitelepítése után is.
Magyarok: 10.5 millióról kb. 12-13 millióra. Országon belül 7 millióról 10 millióra (jelentős menekülttel).
Tudjuk, hogy a Kisantant gyakorlatilag elvette a magyarság tulajdonának, megtakarításainak, ingatlanjainak, iskoláinak, egyházi épületeinek, állásainak, stb. nagy részét, a magyarok nagyon keveset kerestek, vagy nem volt munkájuk, milliókat elűztek ilyen-olyan módon. Így módon jelentős anyagi javakat szereztek ezek a népek gyerekek vállalására, míg a magyarok csak vegetáltak.
Vagy egyszerűen szaporábbak ezek a népségek? Mindegyik?
Továbbá az asszimiláció is őket segítette.
#8.: "Minek jöttek a magyarok a Kárpát-medencébe?! Mi mikor adunk jóvátételt az előttünk itt élőknek? És a "kalandozásainkért" mikor adunk jóvátételt"
Miért, talán előírta valaki, hogy nem jöhettünk ide?
És milyen előttünk itt élőknek kéne jóvátételt adnunk? Csak mert ez akkoriban egy gyéren lakott és államszervezet nélkül levő terület volt. Szlováknak, ukránnak, románnak, szerbnek meg főleg se híre, se hamva nem volt még itt akkoriban.
Mi hoztunk itt létre először és tartósan a mai értelemben vett államot.
Ha nem jöttünk volna ide, akkor most Oroszország része lennénk és éppen Ukrajnában "kalandoznánk" - ez tetszene?
#10.: "Angol és francia mintára Eötvös József 1868-as nemzetiségi törvénye fektette le a magyarosítás alapjait a Monarchiában."
Köszönöm; tehát akkor az angoloknál és franciáknál reklamálj a nemzetiségi törvényünk miatt.
Amúgy milyen nagy pofa kell már ezen két Antant állam részéről ahhoz, hogy minket oktassanak ki a nemzetiségi politikánk milyenségéről, holott pont ők azok, akinél törvény mondja ki, hogy a nemzet egy és oszthatatlan és nemzetiségek nem léteznek.
Amúgy meg jól tették eleink, hogy megpróbálták a magyarosítást; bárcsak sikerült volna nekik, de nem voltak eléggé erélyesek és így az ide a török kiűzése után betelepült nemzetiségek nemcsak hogy nem menekültek vissza a Kárpátokon túli anyaországaikba, de egyre jobban elpofátlanodtak, alkalmanként rabolva-gyilkolva támadtak a szomszédos békés magyar településekre a 18. sz. végén és a 19. sz. első felében, majd felbátorodva azon, mikor ránk törtek területéhes szomszédos államaink 1916-1918 táján.
Anyaországi bankjaik támogatásával vásárolták fel a szegény magyar emberek földjeit és űzték el őket szülőföldjükről.
12-es
Nem kell senkinél reklamálni, annak idején és akár most is egy egészséges nemzetiség támogató törvénnyel az ég világon semmi probléma nincs, azzal van baj, ha a kisebbséget el akarja nyomni, pl. napjainkban ilyen van Szlovákiában meg Ukrajnában a nyelvtörvény, ezzel igen is baj van.
Azzal volt baj meg, hogy erőszakosan akartunk nagyon rövid idő alatt kvázi 1 generáció alatt elmagyarosítani elnyomni az ország kisebbségét. Fokozatosan kellett volna és nem 1890 meg 1900-ben, hanem sokkal de sokkal hamarabb, már az 1800-as évek elején, de legkésőbb a század közepén neki kellett volna kezdeni.
A tény, hogy elsőnek mi magyarok kezdtük, hogy a más nemzetiségűek oktatását nyelv használatát és közigazgatását korlátoztuk, Trianon után az utódállamok szintén ehhez az eszközhöz nyúltak.
Nem pofátlanodtak el és nem jó kedvükből raboltak-fosztogattak főleg a románok, hanem Mária Terézia kiadta az Urbáriumot, amit sajnos főleg az erdélyi meg az ország keleti régióiban a magyar földesurak nem voltak hajlandóak a gyakorlatban alkalmazni, ellentétben a felvidékiekkel meg a Dunán-túliakkal. Erdélyben kevés volt a magyar parasztság, itt ekkortájt főleg a magyarság alkotta a földesúri réteget, a jobbágyokat meg a román nemzetiségűek, követelték az Urbárium bvezetését, amivel csökkenhetett volna a terheik meg az adóik száma. De a magyar földesurak nem voltak hajlandóak, ezárt a román parasztság fellázadt és rabló hadjáratra indultak Erdélyben. Tehát ott is volt ok, méghozzá mi magyarok, hogy lázadoztak.
Egy probléma volt van itt Európában, hogy itt folyton azt nézik az emberek, hogy kinek mi a vallása, nemzetisége, és a többségi nemzet dönti el, hogy kik azok, akik segíthetnek előre vinni az országot és kik nem, ezzel a szellemsiéggel szembe megy az Amerikai gondolkodás, hogy telibe ssz.rják mi a vallásod, mi a nemzetiséged megérkeztél az országba nem akadályoznak semmiben, te pedig az országért dolgozol, ez a legjobb asszimilálódási folyamat régen és most is, nézd meg pl. a latinokat, megérkeznek az országba és teljesen magukénak érzik Amerikát és ahogy átlépi a határt már amerikainak vallja magát.
13, nem igaz, hogy magyarosítani akartunk, ez nagyon kis mértékű volt, csak a kisebbségek hazugsága. Akik amúgy sok esetben már sokkal korábban el akarták szakítani a területeinket, és dákoromán és hasonló meséket találtak ki. Gusztustalan ez a magyarellenesség egy magyartól. A végén még mi tehetünk az elnyomásunkról és Trianonról... Mellesleg megtehettük volna, ez a mi országunk volt, nem másoktól loptuk, ha nem tetszett nekik valami, visszamehettek.
Az Urbábiumnak semmi köze ahhoz, hogy 1849-ben irtották a magyarokat.
14, nem tudom, hogy jött az egész kérdéshez a magyarosítás... A magyarosítás csak hazugság volt sok szempontból. Pl. rendkívül enyhe volt, a korban teljesen megszokott volt. Illetve semmi összefüggés nincs a kisebbségek helyzete és Trianon között. Ugyanis nem a kisebbségek ragadtak fegyvert, hanem a cseh, szerb, román haderő, ill. az Antant. Mellesleg sok elszakított területen még csak többségben sem voltak a kisebbségek.
A Lex Apponyinak nem volt semmilyen gyakorlati hatása.
De az ilyen mondatok mindent elárulnak:
"Szerintem teljesen jogos volt, hogy elvettek területeket, más kérdés, hogy mekkorát, miért és hogy mely területeket."
Gusztustalan, hogy ilyen magyarok léteznek, akik magyar elűzését, meggyilkolását ilyen hülyeségekkel igazolják, mert "elnyómtukőket".
"Illetve semmi összefüggés nincs a kisebbségek helyzete és Trianon között."
Azért volt egy elég erős belső ellentét ennek a kis apróságnak köszönhetően, és éppen ezért lett is egy nem kis társadalmi támogatottsága az adott kisebbségek részéről.
De tényleg nem érdemes veled beszélni.
17, nem tudjuk, mekkora volt a társadalmi bázisa. Meg azért nem mindegy, miért. Nem mindegy, hogy valaki csak el akar ragadni területeket jó dolgában, vagy tényleg elnyomják. A szlovákoknak nagyjából mindegy volt, milyen uralom van, sokan maradtak volna, ez biztos. A ruszinok szintén. A románok sem jártak túl jól. Több helyen alig voltak többségben a kisebbségek, Délvidéken pl. elég kevés szerb élt, de ez nem érdekelte Szerbiát, mert nem felszabadítani akartak. Ahogy a csehek sem, románok sem.
Ha a kisebbségeket megtesszük a gazdáinknak Trianon előtt, és a magyarok a rabszolgáik, akkor is ugyanúgy megtámadtak volna minket. Csak más lett volna a fedősztori. Talán még többet, az egészet elveszik, hisz mi csak rabszolgák vagyunk. Az ott élő kisebbségek gyakorlatilag nem vettek részt ebben, nem voltak megszervezve, talán pár román, szerb belépett a hadseregükbe. Sőt, egyébként néhány magyar is, mert földet ígértek nekik.
Az akkori hozzáállás megítélésében nem az számít, hogy utólag jól jártak-e, vagy sem, hanem az, hogy AKKOR ŐK HOGY ÉREZTEK, miben reménykedtek, milyen indulataik voltak, milyen sérelmeik voltak... Márpedig voltak, és azt gondolták, hogy jobb lesz, na meg lehet, hogy ők is szerettek volna csatlakozni az "anyaországukhoz", és ez egy vissza nem térő alkalom volt ehhez.
A békediktátum nem arról szólt, hogy Magyarországnak a kedvére tegyenek, nem is kérdeztek "téged" így konkrétan le van szarva, hogy neked mi az egy-két szavad, és van-e egyáltalán bármilyen szavad-e. Sokaknak volt, és azt is leszarták.
Nem mondom, hogy igazságos volt, az se, hogy lovagias, de azt se, hogy mi hú de jók voltunk.
Mindig a győztes diktálja a békefeltételeket, ennyi. Harcolhattunk volna még talán, aztán lehet, hogy Tiszán-túlunk, Dunán-túlunk se lett volna.
Ha a nemzetiségeink állítólag úgyis el akartak szakadni tőlünk, akkor miért nem tartották be legalább a Wilson-i elveket és tartottak népszavazást az elszakítandó területeinken?
Mert akkor így legalább meg lett volna a jogalap az elcsatolásra, de enélkül Trianon csak egy mocskos rablódiktátum.
Talán féltek, hogy mégis Magyarországot választja a többség?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!