Mi most az esély egy 3. vhra ezen a nyáron?

# 20 Nem állok le vitatkozni olyanokkal akik nem tudnak egy picit ssm utána nézni a dolgoknak. Feleslegesen vered itt magad.

Csak egy kérdésem van feléd.

Ki kezdte ezt az egészet, és mikor?

Na majd ha erre tudsz megfelelően válaszolni lehetünk vita partnerek.

21:

Természetesen a Nyugat, ezen belül pl. Magyarország, amikor felvételét kérte a NATO-ba, ezzel fittyet hányva Oroszország “biztonsági igényeire”, holott Gorbacsov tökre úgy értette James Bakert, hogy a NATO egy inchet sem fog terjeszkedni kelet felé.

Jól sejtem? :)

23:

Ne kinozz, akkor azzal kezdte a nyugat, hogy nem hívta meg Oroszországot a NATO-ba? :)

Még van egy pár tippem a kezedben szorongatott Kreml-kiskátét ismerve, de fedd fel bátran a megfejtésedet, ne szerénykedj. Csak bátran, halljuk!

Menjünk vissza egy kicsit az időben.

1. „A Nyugattól kaptunk olyan ígéreteket, hogy a NATO nem fog keletre terjeszkedni, mégis ezt tették. Lengyelország, Románia, balti köztársaságok... Egy dolgot mondtak, más dolgot cselekedtek, egész egyszerűen becsapták Oroszországot.” (Putyin)

Ilyen ígéret nem volt. Sem szóban, sem írásban. Mikor a hidegháborúnak vége lett, 1989-1990-ben sem esett erről szó, ahogy 1997-ben sem a NATO-Oroszország alapokmányok tárgyalásakor sem.

1997. március 21.-én találkozott Borisz Jelcin és Bill Clinton ahol Jelcin arra kéri a Clintont, hogy a posztszovjet államok ne csatlakkozanak a NATO-hoz, amit Clinton elutasított. Tehát itt sem történ ilyen ígéret.

„A NATO azt mondja, hogy a »nyitott ajtók« politikáját folytatja. De hol van ez lefektetve? Az 1949-es szerződés 10. cikkelyében arról van szó, hogy a NATO egyezteti álláspontját a tagállamokkal, és akkor felvehet új országokat is. Felvehet, de nem köteles. Amerika és a NATO mondhatná Ukrajnának, hogy nem tudunk titeket felvenni, mert vannak korábbi nemzetközi vállalásaink is.” (Putyin)

Ez a bizonyos 10. cikkely így fogalmaz:

„A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerződésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál leteszi.”

Ukrajna esetében semmilyen meghívásról nem volt szó. 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozó záró nyikagkozata fogalmaz úgy, hogy Ukrajna és Grúzia a NATO tagja lesz, de ennek idejét nem határozták meg.

„Ukrajna belső, doktrinális dokumentumaiban az is írásba van foglalva, hogy a Krímet katonailag szeretnék visszaszerezni. Ha Ukrajna NATO-tag lesz, ott is lesznek csapásmérő eszközök. És ha elindul egy akció a Krím ellen, akkor mi lesz: Oroszország a NATO-van fog háborúzni?” (Putyin)

Az ukrán Nemzeti Biztonsági Stratégia 6. pont 2. bekezdése azt mondja (és ebben a sorrendben), hogy „nemzetközi jogi, politikai-diplomáciai, biztonsági, humanitárius és gazdasági lépéseket kell tenni annak irányába, hogy megszűnjön a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderáció általi törvénytelen megszállása.”

Ukrajna 2021-es katonai biztonsági nyilatkozatában sincs egy szó sem arról, hogy a Krímet katonai úton akarnák vissza szerezeni.

Ez az egész háború akkor kezdődött, mikor Oroszország fittyet hányt minden nemzetközi jogra, köztük az 1994-es budapesti memorandiumot is, aminek egyik épp Oroszország volt az egyik biztosító nagyhatalma.

2014-ben elcsatolta a Krímet, és destabilizálta a donbaszt.

Egyszóval Oroszország kezdte a háborút még 2014-ben, bár nem ilyen intenzitással mint amit 2022 februárjában elindított.

Persze a Amerikának, és Europának is mélyen benne van a keze, hogy nem ért még véget és, hogy elkezdődött.

Az amerikaiak pl rettegtek attól, hogy Németország és Oroszország gazdasága szorosra fűződjön. Ezzel a háborúval sikeresen eltávolította ezt a lehegőséget.

Nehéz felelősöket találni. De az bátran elmondható, hogy sem Amerika, sem a NATO nem tett biztonsági garanciákat Oroszországnak.

Ukrajna is, a háború 2022-es kitörésekor visszaléphetett volna azzal, hogy nem akar NATO tag lenni, inkább megmarad ssmlegesnek, és akkor ez az egész cirkusz nincs.

Valamint a kisebbségi jogokkal sem kelett volna úgy bánnia, ahogy ezt tette Ukrajna.

Alapvetőlegesen azt mondanám, hogy Oroszország kezdte el a terrorrt. Ukrajna és a nyugat pedig kiprovokálta azt.

Éppen ezért állunk most egy sokkal komolyabb, akár Europára is át terjedhető háborújoz közel, mert a nyugat provokál, Ukrajna megy utánuk, Oroszország pedig kompromisszumokat nem tud kötni.

“ezért állunk most egy sokkal komolyabb, akár Europára is át terjedhető háborújoz közel, mert a nyugat provokál”

Például mivel?

#25 Vagyok.

Pintozzatok le. Ennyit tudtok, de releváns válszra nem telik. :)

Ezr is pontozd le azt recsizz rá egyet. Szebb lesz a napod. ;)