Ha Németországban kisebbségbe kerülnek a németek, akkor mi motiválhatja a bevándorlókat, hogy megtanulják még a német nyelvet?

Megint ez a hanyatló Nyugat, kihaló németek duma.

Inkább azon aggódnék, hogy Magyarországon miért társulnak balkáni fizetések a nyugati árak mellé. Illetve az arabok többsége diplomás, több nyelvet beszélő. Itt élek Németországban. Nincs velük semmi gondom. Ellenben Magyarországon a cigányokkal, illetve a tömegesen betelepült ukránokkal volt.

"az arabok többsége diplomás, több nyelvet beszélő. Itt élek Németországban. Nincs velük semmi gondom. Ellenben Magyarországon a cigányokkal, illetve a tömegesen betelepült ukránokkal volt."

A magyarországi cigányok meg ukránok is csupa diplomás ember volt? Ja, hogy nem... Akkor nyilván azért lehetett velük több gondod, nem pedig a nemzetiségük miatt.

A Gyerekvállalás,nevelés kategóriában volt egy olyan kérdés, amit egy Németországban élő magyar anya tett fel, hogy mitől lehet az, hogy ő és a férje (mindketten magyarok) hiába beszélnek a 2 gyerekükhöz születésük óta magyarul, a két gyerek egymás között viszont németül beszél és mégsem magyarul. Ha a szülőkhöz beszélnek akkor persze a magyart használják, viszont ha a két gyerek egymáshoz beszél, az szinte mindig német szokott lenni. Ez a jelenség amiről beszámolt egyáltalán nem egyedi és nagyon jellemző mindenhol, rengeteg bevándorló hátterű családban. Nagyon általános jelenség, hogy egy második generációs bevándorló már annak az országnak a nyelvét fogja preferálni ahol él, mivel már azon tud jobban gondolkodni, azon a nyelven álmodik, azon a nyelven számol magában és azzal tudja jobban kifejezni magát, még akkor is ha mindkét szülő másik országban született és más nyelven beszéltek hozzájuk pici koruk óta. Egyes válaszolók itt azt feltételezik, hogy egy adott országból szármozó bevándorlók még az 5. generáció után is megtartják elsődleges nyelvüknek a felmenőik nyelvét, de ez nem így van. Már a második generációsok között is elég nagyok azok aránya akik már az "új" ország nyelvét folyékonyabban beszélik mint a szüleiét, a 3., 4. stb generáció meg már gyakran egyáltalán nem is beszéli azt a nyelvet, amit a nagyszüleik/dédnagyszüleik használtak egymás között a mindennapokban vagy csak nagyon tördelve. Jelentősen alábecsülik azt itt egyes válaszolók, hogy gyerekkorban az óvodai, iskolai környezet milyen nagy hatással van arra, hogy a gyerek a későbbiekben milyen nyelvet fog tudni elsődlegesen beszélni. Egy óvodás, kisiskolás kb hasonló mennyiségű időt tölt el ezekben az oktatási intézményekben mint otthon (ha az alvást persze nem számoljuk), az óvodai foglalkozások keretében folyamatosan hall beszédet, vagy a pedagógusok vagy óvodástársai felől, még talán többet is mint otthon (mivel a szülőknek egy fárasztó munkanap után nem mindig van kedvük a gyerekhez folyamatosan beszélni, az óvódai/iskolai pedagógusoknak meg ez a munkájuk). Aztán mikor már a gyerek nagyobb lesz, egyre több időt tölt el a szülői házon kívül (pl. barátokkal találkozik, játszik), ahol szintén az állam hivatalos nyelvét fogja használni nem pedig a szüleiét.

Egy Németországban született arab/török/lengyel vagy bármilyen bevándorlók gyereke, felnőve legalább annyi németet hall mint a szülei anyanyelvét. Így az a feltételezés, hogy egyszer a németet lenyomja valami bevándorló nyelv irracionális, még akkor is ha az eredeti németek kisebbségbe kerülnek, mivel ez a folyamat lassan, nem egyik napról a másikra történne. Annyi idő alatt a sokadik generációs bevándorlók már régen átveszik a nyelvet.

Ja és azokban a háztartásokban ahol az egyik szülő bevándorló, a másik meg echte német (mivel a statisztikák szerint az így született gyerekek is bevándorló hátterűnek a számítanak), ott 99%-ban a német lesz a gyerek anyanyelve.