Mekkora különbség a két hódító között ?

Akkoriban a hódítás nagyjából annyit jelentett, hogy egy adott terület melyik királynak fizette az adót, adta a katonát.

Ha adózott rendesen, akkor hagyták békében, hogy meg tudja termelni az adóra valót.

# 1

Ez így nem egészen igaz.

A török csatatérnek tekintette Magyarországot, háború esetén hivatalosan is korlátlan, szabad rablást engedélyezett a katonáinak.

Sőt a török hadsereg jó felét kitevő, irreguláris elemek (akindzsik, krími tatárok) semmiféle zsoldot, vagy ellátmányt nem kaptak, őket a magyarországi szabad rablással, zsákmányolással, beleértve a lakosság rabszolgának hurcolását "fizette" a szultán.

#2

A háború egy teljesen más tészta.

A háborúban, harccal elfoglalt ellenséges városban, a katonáknak meghatározott időre engedélyezett fosztogatás széles körben megszokott volt.

A keresztény királyok éppúgy engedélyezték.

Pl. Miksa római király amikor Mátyás halála után elfoglalta Fehérvárt így fizette ki a katonáit. Még az egyházakat is kifosztották.

# 3

Nem ugyanaz a helyzet.

A nyugati seregek reguláris erőkből álltak. Mellesleg nem voltak túl mozgékonyak, gyalog el lehetett menekülni előlük.

A török viszont egy-egy nagy hadjárat során rázúdult Magyarországra vagy 25 000 akindzsival és 30 000 krími tatárral, ezek mind villámgyors könnyűlovasok voltak, akár 120- km-t is megtehettek naponta, nem volt menekülés előlük.