Milyen illetve hány bázisa volt a Spanyol birodalomnak és, hogyan lett nekik végük a felfedezésektől kezdődően?
Sajnos egy több száz éves, dinamikus folyamatot nem lehet egy kommentben összefoglalni.
Itt érdemes kezdeni: [link]
A MI válasza
"A Spanyol Birodalomnak számos bázisa volt szerte a világban, amelyek legtöbbje a 16. és a 17. században jött létre. Az amerikai hódítások során olyan bázisokat hoztak létre, mint az 1521-ben megalapított Mexikóváros, a 1536-ban megalapított Lima, a 1542-ben megalapított Bogotá vagy az 1598-ban megalapított Santa Fe. Az afrikai partok mentén a legjelentősebb bázisok a 1482-ben megalapított Elmina, a 1445-ben megalapított São Tomé vagy a 1471-ben megalapított Accra voltak. A Spanyol Birodalom fennhatósága alatt álltak a Fülöp-szigetek, a Karib-térség, valamint az újvilági és dél-amerikai területek.
A birodalom fennmaradását az 1700-as években fenyegette az angol, francia és holland konkurencia, valamint az öldöklő indián-latin-háború és az összeesküvések. A birodalom végzetes csapásául a 1733-as Lajosiana-szellem a Spanyol Birodalomban, az 1746-os mohácsi sövényroham a Fülöp-szigeteken, valamint a 1762-es, a brit sereg által megszerzett Habana pusztításának számított.
A birodalom területe, karibi bázisai és flottája számos gazdasági, társadalmi és kulturális téren hozzájárultak az európai gazdaság és kultúra fejlődéséhez. Az amerikai hódítások a Spanyol Birodalomnak jelentős bevételeket hoztak a virágzó tenyésztési rendszerek, a fegyverkereskedelem és a gyarmati adók révén. Az elmarasztaló ítéletek jegyében a spanyol hadiflotta védelme egyre költségesebbé vált, és mivel a birodalmak számottevő maradék bevétele nem volt, a spanyol katonák csak éheztettek. A jövedelmező gyarmatokat és a karibi bázisokat azonban gyakran támadták és elfoglalták, amelyek kedvezően befolyásolták a Spanyol Birodalom gazdaságát és hatalmát.
A könyvajánlók tekintetében a "The Spanish Empire: An Introduction" című mű közelíti meg a Spanyol Birodalom történetét egészen az íbériai hódításoktól napjainkig. A "The Spanish Army in North America, 1700-1783" című könyv hangsúlyozza a spanyol fegyveres erejének szerepét a kontinensen. A "The Rise and Fall of the Spanish Empire" című kötet összefoglalja a Spanyol Birodalom meggyengülését és összeomlását.
A spanyol katonák és tisztviselők zsoldja az időtől és a rangtól függött, de általánosan nagyon alacsony volt. Tisztviselőként és magasan rangú katonaként dolgozni a birodalom szolgálatában az volt a leginkább előnyös, mert a vezető lakóhelyei és az egyéb kedvezmények kényelmes életet biztosítottak a kolóniákban."
Kedves kérdező!
A spanyol birodalom első vonalbeli nagyhatalomnak 1525 (paviai csata) és 1643 (rocroi-i csata) között számított, utána már erősen hanyatlott, és alárendelt helyzetbe került a rivális európai hatalmakkal (britek, franciák, osztrákok).
Az amerikai kontinensen soha nem állomásoztak jelentős spanyol katonai, vagy haditengerészeti erők, azok végig Európában maradtak.
Például a latin-amerikai spanyol gyarmatok függetlenségi háborúi során, 1808 és 1833 között, tehát 25 év alatt ÖSSZESEN 33 000 spanyol katona lett a függetlenségi mozgalmak elverésére Amerikába vezényelve.
1819-ben például a Boyacá-nál Bolivar által legyőzött latin-amerikai spanyol fősereg csak 2670 katonából állt.
A miheztartás végett az anyaországi, tehát spanyolországi spanyol hadsereg 1808-ban 205 000 fős volt.
# 6
Nem Spanyolország háborúzott az Egyesült Államokkal, hanem Mexikó már a függetlenné válása után.
# 6
Az 1819-es Adams–Onís egyezmény háború nélkül rendezte az USA és Spanyolország területi vitáit, kijelölve az USA és a spanyol gyarmat Új-Spanyolországi Alkirályság (Mexikó) határait.
A spanyolok átengedték Floridát az amerikaiaknak, cserébe a kontinensen Spanyolországnak tett amerikai területi engedményekért.
Lásd:
Mexikó 1821-ben szakadt el Spanyolországtól a mexikói függetlenségi háború (1810-1821) során.
1836-ban előbb Texas vált ki Mexikóból a texasi függetlenségi háború során, majd 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz.
Mexikó 1824-ben:
Az USA az 1846-1848-as mexikói-amerikai háborúban szerzett meg óriási területeket Mexikótól: Kaliforniát, Utah-ot, Nevadát egészében, Arizona nagyobbik részét és Új-Mexikó mintegy felét.
# 6
Volt egy nagyszabású spanyol-amerikai háború 1898-ban.
Ekkor az USA elfoglalta a még meglévő, Afrikán kívüli spanyol gyarmatbirodalmat: Kubát, Puerto Ricót, a Fülöp-szigeteket és Guamot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!