Okos döntés a németektől, hogy lekapcsolják az utolsó 3 atomerőműt?

"Azért mert a napelemekel simmán ki lehet váltani itt is több áramot termelnek mint paks."

Oké. Németország egy 80+ milliós ország, nem is túl nagy, tehát sűrűn lakott. Baromi drága a telek, bárhol veszel is. Számoljuk össze, hogy mekkora helyre van szüksége egy 5GW teljesítményű atomerőműnek, és mennyi egy 5GW teljesítményű napelemparknak. És akkor az olyan apróságokon átléptünk, hogy a napelemek éves átlagban kb. 3-4 órányit tudnak csúcsteljesítményt leadni egy nap, míg az atomerőmű közel 24 órában. Meg pl. azon is, hogy egy atomerőmű kb. 50-80 évig üzemel nagygenerál nélkül, a napelemparkot meg kb 20-30 évente nagygenerálozhatod/dobhatod ki akkuparkkal együtt.

Már megint a szokásos "hülye nyugat, mi bezzeg...!"

A németek elhatározták, hogy hosszútávon kivezetik a nem-megújulókat, ezt pedig következetesen végigvitték. Előbb-utóbb nekünk is meg kell majd tenni ezt a lépést.

Az atomenergiával az a legnagyobb baj, hogy nem megújuló és kevés van belőle. Jelenleg az energia 10%-át biztosítja, ebben az arányban bő kétszáz évre elég. Ha ez most jelentősen megnőne, és figyelembe vesszük a növekvő energiaigényt, akkor könnyen belátható, hogy a fenntarthatóságtól nagyon messze van.

Igen, abszolút jól döntöttek. A nukleáris energia mint technológia zsákutca, egy kudarc. Egy nagyon jól sikerült kudarc, de attól még kudarc, nincs értelme toldozgatni-foldozgatni, jobb tőle minél hamarabb megszabadulni.

Ha visszaolvasol Csernobil-előtti időkbe ott még lelkes rajongók azt aposztrofálták, hogy 2000-re atomenergiából fogjuk fedezni a világ enerigaszükségletének csaknem 100%-át, nukleáris hajók, nukleáris autók és nukleáris háztartási kiserőművek lesznek. Gondolom mondani sem kell, hogy ez a jövendölés mennyire félrement, aktuális becslések szerint egy-két évtizeden belül 10% alá esik majd az aránya.

A nukleáris energia kezdetben azért tudott olcsó lenni, mert a fejlesztést és a fűtőanyag kezelését nem magánvállalatok végezték, hanem a hadiipar, így egy csomó költséget nem kellett beépíteni az energia árába, el lehetett mondani, hogy milyen olcsó az energia. Ma már ez nincs így, az atomenergia iszonyatosan drága - valójában a németek is az egyik legdrágább energiaforrásuktól szabadultak meg, ha beleszámoljuk a beruházás, biztonságos üzemeltetés, hulladékkezelés, stb. költségeit. De hát botorság is lenne azt képzelni, hogy egy olyan erőmű ami állandó jelleggel magasan képzett és fizetett fizikusok, mérnökök és operátorok jelenlétét igényli majd olcsón fog termelni, miközben pár MW napelemet ledobsz a mező közepére egy technikussal és 25 évig hozzá sem kell nyúlnod.

Németország az atomenergia kivezetését már a Fukushima-i baleset után eldöntötte. A mostani energiakrízis miatt csak néhány hónappal elhalasztották az utolsó három, még működő erőműblokk leállítását.

Látjuk, hogy a túlméretezett biztonsági elemek és minden elővigyázatosság ellenére néha olyan események történnek, amire nem gondoltunk előre. Ilyen volt Fukushimában az egyszerre bekövetkező földrengés (ezt még kibírta az erőmű) és a minden addigit felülmúló szökőár (ez okozta a hűtőrendszer üzemképtelenségét). Az atomenergia alkalmazásának lassan 80 éve alatt beláttuk, hogy ez a szakma átlag 30 évenként produkál egy nagy balesetet, amit nem látunk előre:

1957: Kistim-i katasztrófa

1986: Csernobil

2011: Fukushima

Németország úgy döntött, hogy a következőt nem várja meg és leállítja valamennyi atomerőművét. Hasonló elvet követ néhány más közeli ország is. Ausztriában egy 1978-ban népszavazás útján hozott döntés alapján az alkotmányba foglalták, hogy atomenergiát nem használnak. Olaszország már valamennyi atomerőművét végleg leállította.

Valamivel lassabb ütemű kivezetés mellett döntött Svájc, Belgium és Hollandia. Itt a meglevő erőműveket használják az üzemidő végéig, újabbakat már nem építenek.

Az atomerőművek leállítása mellett a kiégett fűtőelemek megoldatlan hosszú távú elhelyezésének problémája tovább is velünk marad. Valamint a jelenleg zajló háború rámutat, hogy egy földfelszíni kiégett fűtőelem-tároló továbbra is háborús célpont lehet, akár évezredekig. Látunk ennyivel előre, hogy mi fog történni Európában egy évezred múlva?

"Milyen napelem parkrol beszél az átlag emberek a tetöre raknak napelemet azt meg van oldva a lakosági áram az állam meg biztosit generátor ahol tárolják és nem a hálozatot terhelik ennyi"

A lakossagi oke, nappak, nyaron. De mit csinaljanak telen, meg este? Uljenek a sotetben? Es mit csinaljanak a gyarak, uzemek? Nekik nem eleg nehany napelemtabla.

"Ha meg egy hatalmas multi akumulátor gyár jönn annak ne én fedezem már az áram számláját oldja meg ö."

Meg tudna oldani, de akkor te nem tudnad kifizetni a termekek arat, amiket gyart. Ezert biztositja nekik az allam az olcso atomenergiat. Persze, biztosithatna olajbol, gazbol, szenbol is, de pont az lenne a cel, hogy a fosszilis uzemu eromuvektol megszabaduljunk.

#18: Az Audinak saját erőműve van és mégis egy csomóan meg tudják fizetni a termékeiket.

De különben van még egy pár energiacég az országban meg régióban: ALTEO, Pannergy, Greenergy, e.On, MOL, Veolia, MET, stb. és senki nem akar közülük atomerőművet építeni, mindenki gázerőművet, naperőművet biomassza- meg hulladékégető művet akar közülük, vajon miért? Hát mert nem jön ki a matek, hogy ez megérné - aki a piacból él az már rég eltemette a nukleárist, csak korrupciós ügyekkel kapcsolatban jön elő az atom. Szóval ha másban nem, az "állam rossz gazdás" válaszolónak ebben igaza van: csak az állami cégek lehetnek olyan ostobák, hogy higgyenek a nukleáris energiában. Az oroszoknál is már rég megkopott a Rosatom hírneve, az okos orosz frissdiplomások fizikusok meg mérnökök elmennek a Gazpromhoz vagy Rosnefthez.

"De különben van még egy pár energiacég az országban meg régióban: ALTEO, Pannergy, Greenergy, e.On, MOL, Veolia, MET, stb. és senki nem akar közülük atomerőművet építeni, mindenki gázerőművet, naperőművet biomassza- meg hulladékégető művet akar közülük, vajon miért?"

Szerintem azért, mert magáncégeknek senki sem ad el uránt, anélkül meg bonyodalmakba ütközik egy atomerőművet üzemeltetni. Ez a legfőbb ok, a másik meg az irdatlan bekerülési költség, amit jobbára csak országok tudnak és akarnak kifizetni. Egy cég nem tervez 50-80 évre előre, amikorra megtérülne egy atomerőmű építési költsége.

"Hát mert nem jön ki a matek, hogy ez megérné - aki a piacból él az már rég eltemette a nukleárist"

Akkor az UK biztos nem piaci alapon működik, meg Franciaország se, meg az USA se. De akkor milyen alapon működhetnek, hogy nekik mégis megéri az atomerőmű? Angliában éppen most akarják majd felpörgetni az atomerőműgyártást, franciáknál is tervben van és épül is új atomerőmű, az USA-ban is, de rajtuk kívül más országok is terveznek, vagy éppen építenek atomerőművet. Náluk biztos magról nő az atomerőmű, ha piaci alapon szerinted nem működhetnek.

Van egy csomó ország, amelyiknek nincs szüksége atomerőműre (legalábbis eddig nem volt), mert meg tudja oldani másként. Ahol sok, nagy vízhozamú folyó van, ahol sokat fúj a szél, ahol lehet geoenergiát kihasználni, oda tényleg kevésbé jön ki a matek, mert olcsóbb, gyorsabb felépíteni egy duzzasztót a folyóra vagy megszórni a hegytetőket szélkerekekkel, mint felhúzni egy atomerőművet. De van egy csomó ország, amelyik egyikkel sem rendelkezik olyan mértékben, amely ki tudná elégíteni az energiaéhségét. Franciaországban több mint félszáz atomerőmű működik. Ha annyira szar lenne a matek meg az atomenergia, akkor már a 3. erőművük után lekapcsolták volna és építettek volna valami mást helyette. Ehelyett ők látják el fél Európát olcsó, zöld atomenergiával. Az összes szomszédos országnak adnak el belőle, ha annyira nem jönne ki a matek, már rég tönkrementek volna.