Hogyan kell elképzelni a Magyar Királyság és Horvátország közös történelmét, amikor a horvátok Magyar Királyság alá tartoztak? Milyen formában és viszonyrendszerben léteztek?

A Magyar Királyság helyzete a Habsburg Birodalmon belül soha nem volt olyan, mint a Horvát Királyság helyzete a Magyar Királyságon belül.

A Habsburg-magyar (és nem osztrák-magyar...) viszony elemzése az egy külön történet, én ez alatt a kérdés alatt a magyar-horvát viszonyról írtam le a gondolataimat, mert erről szólt a kérdés. És ezen belül is csak a középkori, azaz a török-kor előtti időkből.

Egyébként a magyar-horvát kapcsolat is jelentős változásokon ment keresztül az újkorban, azon belül is több alkalommal is. Viszont ami a Habsburg-magyar kapcsolatokat illeti, ott gyakorlatilag évről évre vagy évtizedről évtizedre változott valami, a török-korban gyakorlatilag állandóan szerződéseket, békéket kötöttek a magyar rendek a Habsburgokkal, felkelések törtek ki, a magyar rendek sérelmi politikát folytattak, aminek vagy érvényt szereztek vagy nem. A Habsburg uralkodók centralizációs politikájukat pedig vagy rá tudták kényszeríteni a magyar rendekre, vagy nem. És ebbe az egészbe az erdélyi fejedelmek is beleszóltak. Állandó volt ez a huzavona a bécsi udvar és a magyar rendek között, aminek következtében is az ország helyzete állandóan más volt, állandóan változott. Szerződések, békekötések, királyválasztó országgyűlések, hitlevelek, törvénycikkek állandóan módosították a magyar rendek mozgásterét, illetve a bécsi udvar mozgásterét is. De ez végigkísérte a 18. századot, illetve a 19. századot is, ha nem is olyan intenzíven, mint a török időkben. Pl. a 18. században lehet, hogy II. Józsefnek sikerült centralizáltan irányítania a teljes birodalmat, azaz a magyar rendeket háttérbe tudta szorítani, viszont a halála után a magyar rendek pont ezért a következő uralkodóval körülbástyázták a saját szabadságjogaikat, és a magyar államiság helyzetét is visszaállították a korábbi időszakra, ismét rendszeresen össze kellett hívni a magyar országgyűlést, és természetesen az uralkodónak magyar királlyá kellett magát koronáztatnia stb. Vagyis 1790-ben pont hogy a magyar rendek akarata érvényesült II. Lipóttal szemben.

Ez a huzavona, két politikai akarat kötélhúzása (vagyis a magyar rendek Magyarországot külön országnak látták, amit csak a közös uralkodó köt össze a Habsburg Birodalommal, addig a bécsi udvar Magyarországot csak egy tartománynak látta a többi tartomány mellett). A valóságban egyiknek sem volt igaza, hanem Magyarország helyzete mindig a pillanatnyi erőviszonyok függvénye volt, éppen azon múlott, hogy adott pillanatban melyik fél az erősebb. Ez azért lehetett így, mert a magyar rendeknek óriási politikai ereje volt, illetve Magyarország súlya nagyon nagy volt a birodalmon belül, így a Habsburgok soha nem tudták úgy beintegrálni és centralizálni, mint az örökös tartományokat. Az osztrák rendeket idővel letörték, a cseh rendeket letörték, de a magyar rendeket sohasem. Ez a közjogi huzavona egészen 1867-ig folyt (igaz, más politikai környezetben és más korszakokban, a különféle korszakok különféle sajátosságaival). 1867 után pedig két egyenrangú állam reáluniójáról beszélhetünk, amelyre semmiféle politikai alátvetettség nem volt jellemző közjogi értelemben. Úgyhogy nem, ez teljesen más, mint a magyar-horvát viszony, én semmilyen hasonlóságot nem látok.

Csak úgy kijelenteni sommásan valamiféle párhuzamokat és hasonlóságokról beszélni szerintem hülyeség.

És még annyit, hogy én szívesen vitatkozom bárkivel, ha meg is indokolja, amiket állít. Mert én eddig csak állításokkal találkoztam, de odamondogatni és kijelenteni dolgokat, aztán pedig személyeskedni bárki tud. Ez a mentalitás egyébként gyakori ezen az oldalon. Ezzel szemben én szerintem meg is indoklom, ha állítok valamit.

Szóval szerintem nem lehet párhuzamot vonni, és úgy érzem, meg is indokoltam, hogy miért nem. Röviden: a magyar állam súlya sokkal jelentősebb (és megkockáztatom, hogy akár egalizált) volt a Habsburg Monarchiában, ebből pedig az következett, hogy a két fél folyamatosan harcolt (akár fegyverrel, akár politikai síkon, akár más hatalmakat bevonva, vagy egy nagy háborút kihasználva), hogy a saját akaratát a másikra erőltesse.

Emellett a Habsburg-magyar kapcsolat teljesen más történelmi kontextusban született, a Habsburg Monarchia eleve egy középkori, dinasztikus birodalom volt, tehát eredetileg I. Ferdinánd idején, 1526-tól kezdve különféle rendi államok egyenrangú konglomerátumaként jött létre, és a Habsburgok csak később kezdték el a központi hatalmat kiépíteni, és úgy kezelni ezt az államkonglomerátumot, mint egy birodalmat. Éppen ezért sokáig Habsburg Monarchiáról beszélhetünk és nem Habsburg Birodalomról. És árnyalja a képet, hogy közben Magyarországon itt volt a török, illetve a magyar államiság más államalakulatban is manifesztálódott, illetve az is, hogy a Habsburgok emellett Német-római császárok is voltak. Tehát teljesen más a kontextus, más a történelmi háttér, más sajátosságokat kell figyelembe venni, ha a Habsburg-magyar kapcsolatrendszerről beszélünk.

Most érted, erre jöhet egy olyan válasz, hogy "hülye vagy, márpedig az osztrákok ugyanúgy elnyomtak minket, mint mi a horvátokat". Oké, de akkor kérem az érveket is, nem csak az ilyen odamondogatásokat.