Miért drogoznak ennyit az Amerikaiak?

Gondolod, hogy itt nem drogoznak? Naponta olvasni, hogy drog hatása alatt követtek el valami bűncselekményt a svédek, vagy autót vezetett valaki drogosan.

És a gazdagabb rétegekre is áll ez, van a fideszben is a a sokk cikkben emlegetett drogos Tompika, illetve az alaptörvényünk írója is drogozott, pl. amikor a 20 fős melegpartin vett részt.

Nézd meg, hány lakosa van az USA-nakes ehhez viszonyítsd ezt a számot.

Utána meg tedd emg ugyanezt MO-gal, rájössz, hogy itt legalább olyan magas a drogosok arány.

Mennyi hülyeséget hordott össze itt a sok tudatlan...

A fentanil- és úgy általában az ópiátválság az USA-ban NEM azért van, mert ott az emberek annyira szeretnek drogozni, vagy mert túlságosan lazák a drogtörvények. Ez a probléma ugyanis elsősorban pont, hogy a konzervatívabb, déli, és általánosságban a republikánusabb területeket érinti legsúlyosabban.

Ahogy fentebb is írták, az amerikai munkás- és középosztály élete egyre stresszesebb lett az utóbbi évtizedekben, a fizetések stagnálnak, a lakáshitel, a lakbér, az egészségügyi ellátás, és az oktatás egyre inkább megfizethetetlenebb, az emberek évről évről többet dolgoznak, kevesebb fizetéséért. Ennek köszönhetően a stressz, a depresszió, és az ezzel járó egyéb betegségek ma már népbetegséggé váltak. Erre természetesen az amerikai egészségügyi- és gyógyszerlobbi egyből megtalálta a megoldást: úgy kell osztogatni a különböző szorongás és depresszió ellen ható gyógyszereket, mint a cukrot. Emiatt a különböző ópiátok, benzók, és egyéb nagyon komoly fizikai és pszichológiai függőséget okozó gyógyszerek rohamtempóban terjedtek el az utóbbi két évtizedben.

Igen ám, de az USA-ban ugye nincsen általános egészségügyi ellátás, hanem az egészségbiztosítás a munkahelyedhez van kötve: ha jó munkád van, akkor minden f@sza, kiváló egészségügyi ellátást kapsz, ha meg szar a melód, akkor kevésbé jót, és mellé még az összes megtakarításod is erre fog elmenni. Itt már a figyelmesek számára talán kezd körvonalazódni a probléma: itt van egy ördögi kör. Vegyük egy átlagos John Doe lecsúszását: Johnnak van egy tök átlagos irodai munkája, ahol mondjuk bütyköket árul más, bütyköket igénylő cégeknek. Johnt folyton hajtja a főnöke, egyre jobban stresszel, elhízik, heti 10-20 óra túlórát is lehúz, ami miatt a magánélete sincs olyan állapotban, ahogy szeretné. A stressz és az elhízás miatt kialakulnak nála különböző egészségügyi problémák, fáj a feje, fáj a háta, folyton fáradt, szorong, ezért elmegy az orvoshoz. Az egészségügyi biztosítása csak havi egy óra terápiát fizet (ami zsebből 500 dollár per óránál kezdődik), viszont a gyógyszerekért 7000 dollár per hónap helyett csak 300 dollárt kell fizetnie, micsoda üzlet, és terápiára úgy sincs sem ideje, sem energiája. Így John kap egy rakás bogyót, amit szednie kell minden nap.

John szedi rendesen a bogyókat, de egy idő után napi egy bogyó este már nem elég, így inkább bevesz egyet reggel is. Aztán később már a 10 perces ebédszünetében is. Aztán Johnt kirúgják a munkahelyéről, mert félig zombi állapotában nem tud rendesen dolgozni.

John munkanélkülivé válik, és így elveszíti az egészségbiztosítását és a stabil jövedelmét is. John viszont függő, ezért muszáj neki valahonnan beszereznie a gyógyszereit, amelyek biztosítás nélkül havi 7000 dollárba kerülnek. Johnnak nincsen havi 7000 dollárja, így az egyik volt egyetemi haverjával felveszi a kapcsolatot, akitől anno évekkel ezelőtt füvet vett. John 20 dollárért kap egy hétre elég "heroint", vagy "xanaxot", vagy valami egyéb random szert, amire rámondják, hogy "ez a tuti". John ezzel elvan egy darabig, amíg egyszer csak nem kap egy fentanilos csomagot. John túladagolja magát és meghal.

Így néz ki, ahogy az amerikai középosztály lecsúszik. Az ópiátokhoz nem a fű, meg az egyéb könnyűdrogok jelentik a kaput, hanem az az egészségügyi rendszer, amely úgy osztogatja a legális keménydrogokat, mint a cukrot. Majd természetesen, mivel ezekkel együtt nagyon nehéz normális, egészséges életet élni, a fogyasztók függővé válnak, lecsúsznak, és illegális forrásokból próbálják kielégíteni a függőségüket, ahol senki sem tudja, hogy pontosan mit vesz.