Miért függ Nyugat-Európa az orosz gáztól és olajtól?
Közismert, hogy az orosz olaj- és gázszállítások leállítása kisebb-nagyobb mértékben kellemetlenül érinti a nyugat-európai országokat. Talán azokat kevésbé, amelyek előbbre tartanak a megújuló energiaforrások kiaknázásában.
Azon kezdtem el gondolkodni, miért függnek ezek az országok az orosz gáztól és olajtól? Amikor hidegháború volt (1990 előtt) nyilvánvalóan nem a Szovjetuniótól vásárolták ezeket az anyagokat. Hollandiának és Norvégiának van számottevő földgázkészlete, de Nyugat-Európa alapvetően behozatalra szorul kőolajból és földgázból. A hidegháború éveiben megvoltak a beszerzési források és az anyagok eljuttatásának infrastruktúrája is nyilván kiépült. Azt megérteném, hogy anyagiak miatt a hidegháború után átnyergeltek az immár nem szovjet, hanem orosz energiahordozókra. Ámde a korábbi beszerzések infrastruktúrája nyilván megmaradt.
A szankciók bevezetése óta miért nem használják ezt? Ha pedig az ellátással van gond, nehezen hinném, hogy a közel-keleti olajországokból ne tudnának vásárolni maguknak.
Ami azért is lényeges, mert ma már mi is össze vagyunk kötve Nyugat-Európával energiahordozó csővezetékekkel, így ha Nyugat-Európába eljut, akkor hozzánk is el kéne jutnia a kőolajnak és földgáznak.
Mivel magyarázható, hogy mégis problémát okoz Nyugat-Európában az orosz olaj- ill. gázszállítások leállása?
Egyrészt mindenhol nőtt a felhasználás, szaporodtak a gépjárművek, nőtt az áramfogyasztás és egyre több helyre vezették be a gázt is.
De drasztikusan ám, ha megnézed az energiaigény növekedését, akkor egy exponenciális függvény kerül a szemed elé mindegyik vonatkozásban, kissé eltérő meredekséggel.
Másrészt elég sok helyen a készletek kimerültek, például a norvégok jó ideje egyre-másra csökkentik a kitermelést, mert már nem volt kifizetődő, most gondolkodnak azon, hogy néhol lehet, hogy megint termelgetnek majd, mert a drágulás talán rentábilissé tette.
Aztán például Algéria is egyre jobban fejlődött, immár alig exportál földgázt, mivel neki magának is szüksége lett rá, pedig korábban nagyjából ellátta a francia piacot. Most viszont annak adja el a maradékot, aki többet perkál, így a szlovénok most elszipkázták a franciák orra elől egy jelentős részét az algériai gáznak, ezzel nekik a fele, harmada már megvan a fogyasztásnak három évre, elég a többiért kajtatni.
Nemrégiben tártak fel új gázmezőket francia cégek Nigériában, de abban voltak érdekeltek, hogy haszont, nyereséget szerezzenek, ezért rászoktatták a nigériaiakat a gázuk használatára és most már ez olyan jól sikerült, hogy ők is inkább importőrök lettek és ehhez hasonló tendenciák máshol is léteznek, mert az egész világ egy fejlődésen ment keresztül, így az egy dolog, hogy mi volt évtizedekkel ezelőtt és az egy másik, hogy mi van ma.
Kérdező, nincsen "korábbi struktúra" mivel korábban nem kellett az ipar számára ekkora mennyiségben sem energia, sem alapanyag, sem földgáz.
a kérdésed olyan, mintha nem értenéd miért vannak az emberek részorulva a vízvezeték hálózatokra, miért nem térnek vissza a "korábbi struktúrára", hiszen régen is kellett a víz.
Igen, csak akkor volt a kút meg volt a folyó és onnan kellett a lakásba vinni a vizet vödörrel. Most meg ott van a vízvezeték, ami nem volt még 40 éve sem általános minden településen. Azért nem térnek vissza a korábbi struktúrához mert bár megoldható lenne hogy egy 5000 fős lakótelepen kutakat fúrjanak meg esővizet gyűjtsenek, de egyrészt nagyon fárasztó lenne a mindennapos tisztálkodáshoz, mosáshoz felcipelni a vizet a 10. emeletre, másrészt a minősége sem lenne olyan, mint most a csapvízé.
Nyugat-Európában a II. világháború után folyamatosan nőtt az ipar és ehhez egyre több energia, nyersanyag kellett. Azokat meg próbálták a legjobb minőségben beszerezni a legjobb áron. Attól mert lehet földgázt venni a szomszéd kontinensen is, még nem tudtak ide földgázt hozni, mert 60 évvel ezelőttig nem létezett az LNG technológia. Utána is lassan terjedt el és a földgáz lelőhelyektől távolabb ez tette lehetővé a földgáz felhasználását.
A kőolajat is szállítják tartályhajókkal az óceánokon csővezetékek helyett. Ennek azonban nagy a költsége is és nagy a veszélye is. Volt már sajnos pár ilyen katasztrófa és sok kilométerem pusztította el a teljes élővilágot az oda kijutott kőolaj.
Manapság az ár a lényeges szempont, ha van a közelben nagy mennyiségben földgáz kitermelés akkor sokkal olcsóbb azt csővezetéken szállítani mint cseppfolyósítva, pont így a kőolajat is olcsóbb vezetéken szállítani, mint tartályokban. Itt nem pár tonnás mennyiségekről van szó, a MOL-ban naponta több tízezer köbméter kőolajat dolgoznak fel. Pont, mintha a vizet akarnád a vízvezeték helyett tartálykocsikban szállítani az emberekhez. Nem az a baj, hogy ne lenne megoldható, hanem hogy rengeteg tartálykocsi kellene hozzá és sokba kerülne.
Európának viszonylag kevés nyersanyaga van. Nálunk is van kőolaj is, földgáz mg szén is, csak ez nem elég ahhoz az ipari termeléshez ami ma létezik a magyar gazdaságban. Ezért vásárolnunk kell és onnan érdemes ahol a legolcsóbban lehet megvenni. Európában az ukrán és orosz területeken vannak hatalmas lelőhelyek mindenből. Ez van legközelebb, ezt lehet szárazföldön szállítani, ezt lehet olcsóbban, csővezetéken szállítani. Ezrét ez kerül kevesebbe és emiatt ebből vásároltak nagy mennyiségeket.
Máshonnan és másból is vásároltak, mi is vettünk már évekkel ezelőtt is LNG-t, ahogy 30 éve is hoztak már hozzánk kőolajat uszályon és több évtizede vesz a MOL is másféle kőolajat amit aztán az Adria vezetéken hoznak be az országba. De ettől még az adottságaink nem változtak és mi hiába építettünk csővezetékeket minden szomszédos országig az elmúlt években, ők onnan nem építették tovább, hogy az oroszon kívül mástól is olcsón vásárolhassunk.
A probléma itt az idő és az ár, meg az, hogy kicsi a kínálat.
idő: hiába tudunk LNG terminálokat kiépíteni amíg azok el nem készülnek addig nem tudunk LNG-t fogadni. ADDIG nem tudjuk megoldani a földgáz vásárlását máshonnan.
ár: ha máshonnan jön akkor drágább és ha ez drágább akkor minden drágább lesz amihez szükség van rá. Márpedig mindenhez kell áram, kell üzemanyag a szállításokhoz és mindenhol kell fűteni is. Ezért olyan drasztikus az infláció egy éve.
kínálat: Európa eddig sokat vásárolt az oroszoktól. Amit mások termeltek, azt megvette a világ többi országa. Most ha Európa nem vesz az oroszoktól, akkor azt a mennyiséget nem tudják másnak egyből eladni. A többi mennyiségen kell osztoznia Európának az eddigi vásárlókkal. Ugyanannyi termékre most még egy kontinensnyi ország is licitálni fog.
Meg lehet szabadulni az orosz függéstől, csak ehhez idő kell - több év - és rengeteg pénz. A kérdés hogy meg kell-e tenni. Venezuelát még 2021-ben is szankciókkal sújtották és az amerikaiak, európaiak is szankciózták, a diktatúrikus vezetése miatt. Most, alig 2 évvel később meg már ott kuncsorognak sorra az országok, mert nekik van eladó gázuk, olajuk.
Vagyis ami 2 éve még felháborította a nyugati világot az ma már lényegtelen, pedig nem volt változás.
Miért ne lenne ugyanez az oroszokkal is? Most szankciózunk aztán 2-3 év múlva mire éppen megszabadulnánk a tőlük való függéstől meg már velük kellene egyezkedni.
#6 Most. Mert az előző évben sokkal többet vásároltak az oroszoktól, mint az azt megelőző években.
De ez el fog fogyni nemsokára és akkor fog kiderülni hogy lesz-e máshonnan és ha lesz akkor milyen mennyiségben és mennyiért.
lehetnek itt még nagyon csúnya meglepődések. Pár hónapja még mindenki tuti biztos volt abban, hogy a szankciók működnek, mára már a legnagyobb, leghangosabb támogatói is tudják, hogy pont az ellenkezője történt meg. Most abban tuti biztosak ugyanezek az emberek, hogy Európa képes függetlenedni az orosz nyersanyagoktól. De mi lesz pár hónap múlva ha kiderül, hogy ebben is tévedtek?
Mindentől lehet függetlenedni, akár a lábadtól is lehetsz "független", csak nem fogsz örülni annak ami utána következik.
Arról még nem esett szó, hogy ötven éve hárommilliárd ember élt a Földön, akik nagyobbik része nem is használt gázt, meg benzint, sőt még elektromos áramot sem, most meg nyolcmilliárd körül vagyunk és az életszínvonal mindenhol javult. Afrikában is akarnak fürdőszobát, meg TV-t nézni és gépjárművel utazni, meg aztán nem kunyhóban laknak már, hanem panelházakban egy csomóan, ahol konyha is van és oda praktikus bevezetni a gázt és hasonló a helyzet Indiában, Kínában, meg mindenhol a világon, mert az urbanizáció rohamléptekkel mert hódított. Kínában nem ritka a huszonötmilliós város, most gondolj bele két és fél, vagy három Magyarországnyi ember egy városban, elképesztő fogyasztási igényekkel.
Robbanásszerű a fejlődés és vele a fogyasztás. Eddig ugyan Európa nyeregben volt, valahogy mi voltunk a karmesterek, de most kicsúszott a kezünk közül a gyeplő, az alternatív források másnak is kellenek, egy darázsfészek lett az energiahordozók piaca, már nem mi uraljuk, nem mi vezényeljük a folyamatokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!