Mit szólnátok ha Putyin elvesztené a háborút?

"Mit szólnátok ha Putyin elvesztené a háborút?"

Már elvesztette.

Az csak vergődés, fölösleges vérontás, ami ott megy.

#14

És akkor mit javasolsz? Putler az atombombáit lóbálva mostantól bármelyik területre igényt tarthat a világon, eleve adjuk át harc nélkül, mert jaj, mi lesz, ha atomot vet be? :D

Hát ezt a NATO nem fogja benyelni, te kis ruszkibérenc, abban biztos lehetsz.

Ha atomháború kell, hogy megállítsák Putlert, akkor atomháború lesz.

#15 nem vagyok ruszkibérenc, csak próbálom reálisan nézni a helyzetet.

1. Putyin egy elmebeteg, nem lesz képes elfogadni a vereséget, szerintem az utolsó leheletéig küzdeni fog. És ezt most negatív értelemben mondom.

2. Ha atomháború lesz, akkor az egész emberiség ki fog halni (Kivéve az a pár újgazdag pöcs meg politikus akik lemenekülnek a földalatti bunkereikbe).

#16

1. Akkor Putyin is meghal a picsába, viszont annyira ő se elmebeteg, hogy saját magát kinyírja, túlságosan félti a fostos életét - legalábbis a koronavírustól úgy be volt rezelve, hogy évekig egy bunkerben bujkált és csak 2 hetes karantén után találkozhatott vele bárki.

Szóval én nem veszem be ezt az "Őrült vagyok" blöfföt.

2. Nem hal ki az emberiség. Ez nem hollywood, hanem a valóság.

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Egy atomháborúnak is léteznek fokozatai.

Totális háború esetén lehet, hogy a föld lakhatatlanná válik, de néhány atomfegyver bevetése valószinűleg csak olyan veszélyt jelentene, mint amit csernobil jelentett 1986-ban.

#18

"Totális háború esetén lehet, hogy a föld lakhatatlanná válik"

Nem válik. Hacsak nem céloznak meg atomerőműveket direkt.

"de néhány atomfegyver bevetése valószinűleg csak olyan veszélyt jelentene, mint amit csernobil jelentett 1986-ban."

Még olyat sem. Értem én, hogy az átlag jóskapista fejében az van, hogy atom-atom, maghasadás-maghasadás, de valójában ezt a kettőt összehasonlítani olyan, mint a starking almát a kucsmagombával. Mindkettőben van szénhidrát meg fehérje, oké.

De az a helyzet, egy modern, kétfázisú, fissziós-fúziós nukleáris fegyver és egy atomerőmű között még ennél is nagyobb a különbség.

Egy atomerőműből, pláne egy csernobili típusú baleset esetén sok-sok tonnányi sugárzó anyag szabadulhat ki, és ezeknek az összetétele is teljesen más, mint egy modern nukleáris fegyver esetén.

Az atomerőmű-reaktoroknak eleve sok típusa van, pl. a csernobili reaktorok könnyűvizes, grafitmoderátoros reaktorok voltak.

Na most a helyzet az, anélkül, hogy nagyon belemerülnék a tudományos részletekbe, az U235 izotóp, ami az atomerőművek legjellemzőbb hajtóanyaga, a bomlás során komoly neutron-sugárzással jár, a grafit pedig viszonylag könnyen felveszi a szabad neutronokat és ezáltal maga is egy instabil izotóppá válik.

Egy atombombában pl. nincs grafit.

És ezen kívül még rengeteg olyan sugárzó anyag keletkezik egy atomerőműben, ami egy atombombában nem.

Ezzel szemben egy "hidrogénbomba" triggere, azaz a fúziót beindító fisszionáló anyag nagyon kevés egy atomerőműhöz viszonyítva - 3-4 kg- nyi uránium az úgynevezett "gyújtás", egy atomerőműben ennél több nagyságrenddel több uránium "fő" folyamatosan.