Törökország hogyan volt olyan erős, mint az antant?

Az első világháború utáni időkre gondolsz?

Akkor gyakorlatilag megszünt az addig létező oszmán birodalom, és csak a mai Törökország területe maradt meg, remgeteg területet vesztettek,

Nem tudom milyen függetlenségi háborúról beszélsz.

Volt függetlenségi háború, de a törökök ellen vívták:)

A Görögök és más népek:)

A kérdező az első világháború utáni időszakra gondol. Törökország vesztesen került ki és nagyon súlyos feltételekkel kötöttek velük békét. Szinte az egész országot megszállták az Antant hadseregei. Csak egy kis területet hagytak volna a törököknek Ankara környékén de a görögök azt is megtámadták. A sárga maradt volna csak a törököknek.

[link]

A törökök ebbe nem törődtek bele. Atatürk vezetésévvel összeszedték a megmaradt haderőt és függetlenségi háborút indítottak. Egymás után győzték le az Antant hadseregeit, végül az egész mai Törökország területét felszabadították. Megjegyzem Magyarországnak is ezt kellett volna tenni. Ez úgy sikerülhetett hogy volt egy olyan zseniális vezetőjük mint Atatürk. Másrészt a török tábornokok a világháború után nem hagyták szétszéledni a katonákat mert tudták hogy még szükség lesz rájuk.

Kedves kérdező és kedves # 3-as!

Törökország nem volt olyan erős, mint az antant. Hiszen a britek és a franciák óriási területeket szakítottak el Törökországtól és tettek brit, vagy francia gyarmatokká, illetve álfüggetlen brit bábállamokká.

A török "függetélenségi háború" eredménye az lett, hogy Törökország 1914-es területének és lakosságának egyharmada maradt csak meg, méghozzá a török nemzetiségű területek.

Törökország ugyanis ugyanúgy elveszítette 1914-es területe és lakossága kétharmadát, mint Magyarország.

1.) TÖRÖKORSZÁG A TÖRÖK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚBAN NEM AZ ANTANTOT, HANEM CSAK GÖRÖGORSZÁGOT GYŐZTE LE.

Atatürk Görögországot győzte le, valamint az örmény és a kurd nemzetiségi mozgalmat. Atatürk seregei a britekkel, vagy a franciákkal egyetlen komoly csatát sem vívtak.

A török függetlenségi háború összes nagy csatáját a görög hadsereg ellen vívták a törökök.

2.) AZ 1914-ES TÖRÖKORSZÁG TRERÜLETÉNEK ÉS LAKOSSÁGÁNAK KÉTHARMADÁT LESZAKÍTOTTÁK ÉS BEKEBELEZTÉK A BRITEK ÉS A FRANCIÁK 1923-RA.

Az 1914-es Törökországból brit fennhatóság alá került 1923-ra: Egyiptom, Szudán, Ciprus, Palesztína, Jordánia, Omán, Jemen, Irak.

Az 1914-es Törökországból francia fennhatóság alá került 1923-ra: Libanon, Szíria.

3.) A TÖRÖK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ EREDMÉNYE AZ LETT, HOGY AZ 1920-AS SÉVRES-I BÉKÉHEZ KÉPEST AZ 1923-AS LAUSANNE-I BÉKE TÖRÖK KÉZEN HAGYTA A TÖRÖK ETNIKUMÚ TERÜLETEKET.

Azonban még az 1923-as lausanne-i béke is elcsatolta az 1914-es Törökország területének és lakosságának kétharmadát.

"Törökország ugyanis ugyanúgy elveszítette 1914-es területe és lakossága kétharmadát, mint Magyarország."

Igen de ha hagyták volna hogy a sevresi békét megvalósítsák ma sokkal kisebb lenne Törökország. Hatalmas területeket nyertek vissza és ma Törökország területe tizszer akkor mint Magyarország.

"Atatürk Görögországot győzte le, valamint az örmény és a kurd nemzetiségi mozgalmat. Atatürk seregei a britekkel, vagy a franciákkal egyetlen komoly csatát sem vívtak."

Ez nem igaz. Dél-Kelet Törökországban komoly fegyveres harcokat vívtak a franciák ellen. Görögország meg nem vett részt az első világháborúban de Törökország igen és még előtte 2 év balkáni háború is volt.

"Az 1914-es Törökországból brit fennhatóság alá került 1923-ra: Egyiptom, Szudán, Ciprus, Palesztína, Jordánia, Omán, Jemen, Irak."

1914-ben sem volt a törököké Egyiptom, Szudán, Ciprus és Omán.

"3.) A TÖRÖK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ EREDMÉNYE AZ LETT, HOGY AZ 1920-AS SÉVRES-I BÉKÉHEZ KÉPEST AZ 1923-AS LAUSANNE-I BÉKE TÖRÖK KÉZEN HAGYTA A TÖRÖK ETNIKUMÚ TERÜLETEKET."

Ami tízszerese annak amit a sevresi békben hagytak volna a törököknek.

# 5

EZT ÍRTAD: „1914-ben sem volt a törököké Egyiptom, Szudán, Ciprus és Omán.”

Egyiptom és Szudán 1914. december 19-én lett brit protektorátussá nyilvánítva, addig Törökország tartományai voltak, amelyekben „ideiglenesen” brit csapatok állomásoztak. Ciprus az 1878-as orosz-török háború óta brit megszállás alatt állt, de a britek csak 1914. november 5-én szakították el hivatalosan Törökországtól.

Tehát az I. világháború kitörésekor Egyiptom, Szudán és Ciprus nemzetközi jogilag Törökország részei, Törökország tartományai voltak, amelyeket az 1878-as orosz-török háború során és azt követően a britek „ideiglenesen” megszálltak. Egyiptom és Szudán élén formálisan 1914. december 19-ig a török szultán helytartója, (kedive) állt. Egyiptom és Szudán arany, ezüst és bronz pénzérméit 1914-ig az aktuális török szultán tuğrája (névjegye) díszítette, jelezve a területek Törökországhoz tartozását, az egyiptomi hivatalnokok és katonák a török szultánnak tettek hűségesküt. Egyiptom és Szudán utolsó török helytartója, az erősen britellenes Abbász Hilmi pasa az I. világháború kitörésekor éppen Bécsben tartózkodott, és nem tudott visszautazni Egyiptomba, ezt kihasználva a britek 1914. december 19-én a török szultán jóváhagyása nélkül leváltották, Egyiptomot pedig brit protektorátussá nyilvánították, azaz formálisan is elszakították Törökországtól. Törökország döntően éppen saját tartományai, Egyiptom, Szudán és Ciprus évtizedek óta tartó brit megszállása miatt lépett be az I. világháborúba a központi hatalmak oldalán, a másik ok ok az orosz-török ellentét volt.

Korrigálok, Omán valóban nem volt Törökország része 1914-ben, viszont a mai Szaúd-Arábia területe az iszlám szent városaival, Mekkával és Medinával Törökországé volt.

EZT ÍRTAD: „Ami tízszerese annak amit a sevresi békben hagytak volna a törököknek.”

NEM IGAZ.

A sèvres-i béke durván a mai Törökország kétharmadát hagyta volna meg, nem pedig a tizedét.

Sèvres-i béke:

[link]

[link]

Lausanne-i béke:

[link]

FRANCIA-TÖRÖK HARCOK:

Fenntartom, hogy a török függetlenségi háborúban franciákkal nem vívtak igazán komoly harcokat a törökök, hiszen csak két jelentősebb ütközet volt, a marash-i és az urfa-i csata, de ezekben csak kisebb francia erők vettek részt.

Például a francia-török háború legnagyobb csatájában, a marash-i csatában csak 2000 francia katona harcolt.

Az urfa-i csatában pedig összesen 473 francia katona vett részt.

A miheztartás végett a török függetlenségi háború görög-török csatái közül a sakarya-i csatában 123 000 görög és 101 000 török katona harcolt, a dumlupınar-i csatában pedig 131 000 görög és 103 000 török katona küzdött egymással.

A török függetlenségi háborúban a görög-török harcok méretéhez képest a francia-török harcok teljesen eltörpültek.

"Egyiptom és Szudán 1914. december 19-én lett brit protektorátussá nyilvánítva, addig Törökország tartományai voltak, amelyekben „ideiglenesen” brit csapatok állomásoztak. Ciprus az 1878-as orosz-török háború óta brit megszállás alatt állt, de a britek csak 1914. november 5-én szakították el hivatalosan Törökországtól."

A törököknek Egyiptomhoz Szudánhoz és Ciprushoz 1914-ben már rég nem volt semmi köze.

"A sèvres-i béke durván a mai Törökország kétharmadát hagyta volna meg, nem pedig a tizedét."

Ez nem igaz. A térkép nem jelöli hogy Olaszország megszállta az ország déli részét. A franciák is további területeket szálltak meg. A görögök pedig tovább nyomultak egészen Ankaráig. Tehát ha a törökök nem fognak fegyvert, további területeket vettek volna el. Sőt, lehet nem is létezne ma Törökország.

# 7

EZT ÍROD: "A törököknek Egyiptomhoz Szudánhoz és Ciprushoz 1914-ben már rég nem volt semmi köze."

Dehogynem volt, mindhárom Törökország tartománya volt nemzetközi jogilag, amelyet brit csapatok tartottak megszállva. Hasonlóan Bosznia-Hercegovina 1878 és 1908 közötti helyzetéhez, amely szintén török tartomány volt, egy idegen hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia ideiglenes megszállása alatt.

LÁSD: "Abbas II Helmy Bey (also known as ʿAbbās Ḥilmī Pāshā, Arabic: عباس حلمي باشا) (14 July 1874 – 19 December 1944) was the last Khedive (Ottoman viceroy) of Egypt and Sudan, ruling from 8 January 1892 to 19 December 1914. In 1914, after the Ottoman Empire joined the Central Powers in World War I, the nationalist Khedive was removed by the British, then ruling Egypt, in favour of his more pro-British uncle, Hussein Kamel, marking the de jure end of Egypt's four-century era as a province of the Ottoman Empire, which had begun in 1517."

[link]

Egyértelműen leírja, hogy Egyiptom (és Szudán) Törökország tartományai voltak, a kedive pedig a szultán helytartója egészen 1914. december 19-ig.

# 7

EZT ÍROD: "A térkép nem jelöli hogy Olaszország megszállta az ország déli részét. A franciák is további területeket szálltak meg. A görögök pedig tovább nyomultak egészen Ankaráig. Tehát ha a törökök nem fognak fegyvert, további területeket vettek volna el. Sőt, lehet nem is létezne ma Törökország."

TÉVEDÉS.

Utána kellene olvasnod.

Olaszország éppenséggel Atatürköt támogatta elég masszív fegyverszállításokkal Görögország ellen, és az olaszoknak a sèvres-i béke után nem voltak hódítási, gyarmatosítási szándékaik Anatóliában.

A Görögország anatóliai benyomulására is azért pontosan azért került sor, mert Atatürk nem ismerte el a sèvres-i békét.

"Egyértelműen leírja, hogy Egyiptom (és Szudán) Törökország tartományai voltak, a kedive pedig a szultán helytartója egészen 1914. december 19-ig."

A törökök már az 1800-as évek elején elvesztették Egyiptomot és Szudánt, mikor ott Mohamed Ali vette magához a hatalmat, utána pedig egyre inkább az angolok. Ciprust 1878-ban vesztették el. Az hogy paapíron mi volt az lényegtelen.

"Olaszország éppenséggel Atatürköt támogatta elég masszív fegyverszállításokkal Görögország ellen, és az olaszoknak a sèvres-i béke után nem voltak hódítási, gyarmatosítási szándékaik Anatóliában."

Ez nem igaz. Az olasz hadsreg megszállta Dél-Törökországot amit a te térképed nem jelöl. Továbbá azt sem jelöli hogy a Antant befolyási övezeteket akart létrehozni, tehát valójában csak a sárgával jelölt rész mardt volna a törköknek.

[link]

"A Görögország anatóliai benyomulására is azért pontosan azért került sor, mert Atatürk nem ismerte el a sèvres-i békét."

Nem. Azért került erre sor mert egész Nyugat-Törökországot maguknak arták.