Az elmúlt tíz év során miért nem egyesült Afganisztán és Pakisztán?

Afganisztán és Pakisztán eléggé különböző etnikai és nyelvi összetételű államok.

Mindkettőben élnek pastuk, Pakisztán kb. 15 %-a pastu, Afganisztán lakosságának 44 %-a pastu.

De a pastukat leszámítva teljesen eltér a két ország etnikai, nemzetiségi és nyelvi összetétele.

Afganisztán fő hivatalos nyelve a pastu, Pakisztán fő hivatalos nyelvei ellenben az urdu és az angol.

Politikai berendezkedésük totálisan más, még Afganisztán egy tálibok vezette radikális iszlamista, vallási diktatúra, addig Pakisztán kis jóindulattal demokratikus állam.

Így nulla realitása van a két ország egyesülésének.

Előbb fog Pakisztán darabokra esni, mint egyesülni Afganisztánnal.

Arról volt már többször szó, hogy inkább etnikai határok mentén fel kellene osztani a 2 országot, ekkor Pakisztán egy részéből meg Afganisztán kb feléből megalakulna Pastunisztán. A többi nép meg külön országot kap, Afganisztán jó része meg menne Tádzsikisztánhoz, mert nagyon sok tádzsik él ott.

"Pakisztán kis jóindulattal demokratikus állam"

Pakisztán iszlám köztársaság, ahol katonai diktatúrák puccsolják egymást már évtizedek óta.

# 3

Jócskán le vagy maradva Pakisztán történelmét illetően.

Ugyanis 1999-ben volt az utolsó katonai puccs Pakisztánban, azaz 23 éve, most meg 2022 van.

2008 óta Pakisztánban a nagyjából demokratikus választásokon győztes pártok politikai váltogazdálkodása működik.

Pakisztánnak csak a neve "iszlám Köztársaság", de ez nem azt jelenti, mint Iránban, azaz nem a vallási vezetők kezében van a hatalom.

Az Iráni Iszlám Köztársaság teokratikus állam, azaz a diktatorikus főhatalom a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei nagyajatollah és síita muszlim államegyház kezében van.

Pakisztánban a főhatalom a parlament többsége által megválasztott miniszterelnök, a választásokon győztes párt vezetője kezében van.

Pakisztánban az iszlám vallási vezetők még soha nem voltak hatalmon, ellenben Iránt 1979 óta síita iszlám vallási vezetők, főpapok irányítják.

Azaz Irán és Pakisztán politikai berendezkedése tehát totálisan eltérő.

Pakisztán jelenleg a totális káosz felé sodródik, ha pedig minden borul, akkor az ország darabokra esik. Az ország déli részein egyre több a terrormerénylet, a központi hatalom egyre gyengébb és gyengébb, nem áll távol a totális államcsőd sem.

Ha mindez bekövetkezik, akkor inkább az lesz elképzelhető, hogy Pakisztán pastu területei Afganisztánba olvadnak, Beludzsisztán meg Sindh pedig független állam lesz, ezáltal Pakisztán megszűnik létezni.