A Svájc az mitől, minek hatására lett ilyen gazdag ország?

Érdekes hogy mindenki szinte csak negatívat ír okoknak, mintha meg sem érdemelnék a gazdagságukat. Pedig azért elég sok pozitívumot tudnak felmutatni aminek óriási szerepe volt a gazdagság elérésében:

- tolerancia: nem állandóan egymás torkának esnek, végtelen vitákba keverednek, hanem megoldásokat keresnek a problémákra. Ez az átlag emberben is ugyanúgy megvan mint a politikában. A viták is civilizált színvonalon maradnak meg, egymást mindig tisztelve. Csak a koronavírussal kapcsolatos dolgokban vettem észre először, hogy már sértegetéssé fajultak a dolgok (végülis alap emberi jogok eltörlése volt a tét, ami azért teljesen új helyzet volt), de ott is népszavazás lett a vége és az eredményt utána mindkét fél szó nélkül elfogadta. Minden vitának amúgy általában ez a vége.

- pontosság, megbízhatóság: egy svájci munkavállalónak ha megmondod, hogy ezt vagy azt csinálja, abban biztos lehetsz hogy azt mindenféle sumákolás nélkül, becsületesen, mindent beleadva meg is csinálja. Ha problémák vannak, akkor azt azonnal jelzi, nem halogatja, nem kávézgat órákig, netezget munkaidőben stb. A munka az szent számukra. Ezért is ér 10x annyi pénzt a munkaideje egy keletihez képest akiből tizet kell felvenni hogy ugyanazt a munkát elvégezze (jó, persze ez nem pont így kalkulálandó, sok mindenből tevődik össze, pl milyen sok embert kell felvenni mire egy használhatót találsz, mennyi kárt okoz a cégnek hogy nem megbízható, sokat hibázik stb, ezekből is adódik össze a munkabér értéke).

A korrupció is az egyik legalacsonyabb szintű a világon. Gondoljunk csak bele Magyarországon mennyi iszonyat sok pénz pazarlódik el az urambátyám rendszer miatt.

- bevándorlóbarát: nincs migráncsozás, mindenki jöhet aki megüti a mércét. Még aki idegenellenes, az is tisztességesen és korrektül elintézi a dolgát veled ha bevándorló vagy, még ha a szemedbe is mondja közbe hogy mit gondol (bár ez is ritka). Nem fog kicseszni veled, nem fog keresztbe tenni, vagy külön hátrányosan megkülönböztetni, hanem a szabályt, törvényt, munkaköri előírást 100% betartva ellát. (de pluszt se várj)

A bevándorlóbarátságra bizonyíték, hogy a Svájcban élők 20%-a (több nagyvárosban majdnem 50%) külföldi. A külföldi hátterű svájci állampolgárok pedig akár még 20% ezen felül (ezt nehezebb kimutatni meg sok a keveredés is).

A bevándorlók pedig a világ minden tájáról hozzák a kreativitásukat, egyedi világlátásukat, újításaikat ami nagyon jót tesz az üzletnek, a munkaerőhiány is sokkal kisebb ezáltal. És mint tudjuk, a korcs kutya is mindig sokkal életrevalóbb mint a telivér :)

Most hirtelen ezek jutottak eszembe, de még sok van.

Persze az is igaz, hogy a háborúkból kimaradás is nagy előny, de annyira azért mégsem, hiszen sokszor az újáépítés pezsdítette fel a gazdaságot, hozta az innovációt, rombolta le a régi, gúzsba kötő szokásokat, szóval ez is kétélű.

"Érdekes hogy mindenki szinte csak negatívat ír okoknak, mintha meg sem érdemelnék a gazdagságukat."

Tőlem megérdemlik, de ki kellett emelni hogy a legtöbb (főleg gazdagabb) ország sosem volt szent. Más kérdés hogy ki-kinek nézi el a (szép szavakkal) érdekek mentén cselekvést.

"Még aki idegenellenes, az is tisztességesen és korrektül elintézi a dolgát veled ha bevándorló vagy, még ha a szemedbe is mondja közbe hogy mit gondol (bár ez is ritka). Nem fog kicseszni veled, nem fog keresztbe tenni, vagy külön hátrányosan megkülönböztetni, hanem a szabályt, törvényt, munkaköri előírást 100% betartva ellát. (de pluszt se várj)"

Ez nem rendes ok, mert a legtöbb ember így teszi bárhol.

"A bevándorlók pedig a világ minden tájáról hozzák a kreativitásukat, egyedi világlátásukat, újításaikat ami nagyon jót tesz az üzletnek, a munkaerőhiány is sokkal kisebb ezáltal. És mint tudjuk, a korcs kutya is mindig sokkal életrevalóbb mint a telivér :)"

Munkaerőhiány ok, hasonlat nagyon sántít logikailag.

A tolerancia (vitás részt értve) sem mindig feltétlen kifizetődő egy pont után. A túlzott kompromisszum sokszor káros lehet, nem minden árkot kell betemetni.

Leírnám jobban, de pl. a pontosság rész ellen/mellett érvelni nincs időm mert jön a meló (nem a sztereotípiád alapján dolgozom én sem).

#5

Kicsit utópisztikusan látod a svájci dolgokat.

#6: "a legtöbb (főleg gazdagabb) ország sosem volt szent"

Szerintem egyik sem volt szent, és attól hogy egy ország szegényebb, cseppet sem jelenti hogy "szentebb". Egyszerűen nincs korreláció a két dolog között.

Sok mai gazdag országnak felhozzák pl a gyarmatosítást mit piszkos múltat aminek a gazdagságát köszönheti. Svájc még ebben sem vett részt, legalábbis állami szinten semmiképp (persze egyes egyéni üzletemberek igen, de annak mi köze bármihez?)

Szerintem a rabszolgatartó múltja miatt sokkal hamarabb kéne pl az USA-t elítélni mint Svájcot vagy a többi európai országot. A gyarmatosított országok nagy része (főleg az angolokra gondolok itt) viszont bár sokat szenvedett, végeredményben nagyon sokat köszönhetnek a gyarmatosítóknak (infrastruktúra, közigazgatási rendszer, rend, egységesített nemzet/nyelv, demokrácia, ipar, gazdasági kapcsolatok, stb), szóval az nem is akkora csapás számukra mint pl a rabszolgakereskedelem volt.

Érdek mentén cselekvés? Mutass egy országot amelyik nem így cselekszik! Inkább csak az értékekben van különbség meg hogy milyen messzire mennek el az érdekeik érvényesítésében, ill. milyen eszközökhöz mernek nyúlni.

"Ez nem rendes ok, mert a legtöbb ember így teszi bárhol." Jó hogy neked ilyen tapasztalataid voltak. Nekem ez új volt itt.

"hasonlat nagyon sántít logikailag."

Hol sántít?

"A túlzott kompromisszum sokszor káros lehet, nem minden árkot kell betemetni."

Ilyenről még nem hallottam. Kompromisszum helyett akkor mi az alternatíva? Jobb a másik eltiprása, erővel érdekérvényesítés? Mondj példákat légyszíves.

Ha nem kompromisszumokra törekednek a felek, akkor az egyik érdeke mindenképp sérülni fog és az csak egy időzített bomba lesz ami csak a megfelelő pillanatra vár hogy felrobbanjon. Minden háború gyökere a kompromisszumképtelenségben találandó.

"(nem a sztereotípiád alapján dolgozom én sem)"

Attól hogy te kivétel vagy (persze mindenki az ha magáról beszél), attól még tény hogy minél keletebbre mész, annál nehezebb megbízható munkaerőt találni ÁTLAGBAN. Magyarországi vállalkozó ismerőseim évek óta csak arról panaszkodnak hogy nem tudnak felvenni senkit, mert vagy nincs munkaerő, vagy aki van az bár ne lenne.

#7:

Saját tapasztalat főleg. Lassan másfél évtizede itt élek, már állampolgárként. Lehet kicsit elfogult is vagyok, nem tagadom.

"Érdek mentén cselekvés? Mutass egy országot amelyik nem így cselekszik!"

Nem tudok, nem mondtam hogy van ilyen. Gyarmatosításban nehezen tudunk megegyezni, de ugye az Svájcnál off-topic ha jól tudom.

"Ha nem kompromisszumokra törekednek a felek, akkor az egyik érdeke mindenképp sérülni fog és az csak egy időzített bomba lesz ami csak a megfelelő pillanatra vár hogy felrobbanjon. Minden háború gyökere a kompromisszumképtelenségben találandó."

Csúszós lejtő.

Emellett pedig sokszor nem lehet a két felet kibékíteni ha van bennük tartás (pl. gondolj sok ideológia keresztmetszetére).

A kompromisszum sokszor igazábóĺ senkinek nem jó ahelyett hogy tényleg megoldaná a problémát. Ha mindig kompromisszumot kell keresni azt középutas érvelésnek hívjuk (hibás).

Van hogy a megfelelő álláspontot kell elfogadni és nem a mediált, finnyásan elfogadott változatot. Nem lehet mindenkivel egyetérteni meg jóban lenni.

"Hol sántít?" (hasonlat)

Teljesen más a szituáció. Genetikai sokféleségnek mi köze van ezen szociológiai jelenségekhez?

A munkaerő hatékonyságára rendes bizonyítékot nem találtam eddig és ez engem bánt mert csak anekdoták hangzottak el. A bizonyítás kényszere viszont rajtad áll, mert te állítottál

"Teljesen más a szituáció. Genetikai sokféleségnek mi köze van ezen szociológiai jelenségekhez?"

Sok köze van. A diverzitás mindig jobb eredményt hoz, legyen szó genetikáról, immunrendszerről, vállalati döntéshozásról, innovációról, társadalomról, stb.

Mutass egy homogén országot amelyik sikeresebb egy sokszínűnél! (természetesen azok közül amelyek inkluzívak, tehát a sokszínűséget nem rekeszti ki egy homogén többség)

Érdekes témába vágó cikk:

[link]

"A kompromisszum sokszor igazábóĺ senkinek nem jó ahelyett hogy tényleg megoldaná a problémát"

Ha tényleg meg lehet oldani a problémát, és mindkét félnek az elfogadható, akkor persze hogy azt kell tenni, de akkor nincs is probléma, kompromisszum természetesen akkor kell ha ilyen megoldás nem található. A kompromisszum persze hogy senkinek se jó, de legalább, senki sem érzi igazságtalannak, egyik fél sem érzi hogy kitoltak vele. Ez a lényeg.

A munkaerő hatékonyságára részben bizonyíték maga a tény hogy többet fizetnek egy nyugatinak mint egy keletinek. Ha nem érné meg, akkor minden munkát kivinnének keletre.