Változott-e már Oroszország megítélése? A háború első napjain ruszofóbia volt jellemző

Igyazad van, amit írtam, az a nemzetközi megítélésre vonatkozott. Magyarországon nem kevéssé az állam oroszbarát politikája miatt egészen más a helyzet. Itt mintha sokan ismét az oroszokhoz akarnának tartozni, mintha csak újra egy "Szovjetuniót" akarnának. A nemzettudat sajnos nagyon feledékeny.

Minden EU tagállam elítéli Oroszországot, és tevőlegesen támogatja Ukrajnát - ezalól egyedül Magyarország a kivétel. A magyar kormány igen látványosan megtagadja a segítségnyújtást, arra hivatkozva, hogy el akarja kerülni, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba. Érdekes, hogy a többi Oroszországgal határos nemzetet ez nem érdekli, sem Lengyelország, sem Szlovákia, sem Románia de még Moldova nem tart ettől. És természetesen nem is támadták meg őket sem, Oroszország sem akarja eszkalálni a háborút, messze nem érdeke, hiszen még Ukrajnával sem boldogulnak...

Magyarország viszont határozottan elszigeteli magát mindenkitől Európában. A V4-ek már mindenhol csak V3-ként nyilatkoznak, Magyarországot nem tekintik többé tagnak. Kaczinsky szemüveget ajánlott Orbánnak, ha nem látja, mi történik Ukrajnában, és közölte, hogy véget érhet a több évszázados lengyel-magyar barátság. Ukrajna is pontosan tudja, hogy egyedül Magyarországról nem kapott segítséget a háborúban, ennek alapvető kihatása lesz nem csak a későbbi ukrán-magyar viszonyra, de az ukrajnai magyar nemzetiség helyzetére is. Az EU országai is pontosan tudják, hogy hogy viszonyult Magyarország ehhez a háborús helyzethez.

Gyakorlatilag mindenhol bizonyítottuk, hogy mi nem állunk ki egy megtámadott ország mellett.

Az már látható (de eddig is valószínűsíthető volt), hogy Oroszország nem tudja "bekebelezni" Ukrajnát, talán csak a vitatott hovatartozású két megyét tudják megszerezni, de még ez sem egészen biztos. Vagyis a háború után egy nagyrészt gazdaságilag tönkrement Ukrajna és Oroszország fog megmaradni, amelyek közül Ukrajnát az EU erőteljes segítségével hamar talpra fogják állítani, míg Oroszországnak ez sokkal hosszabb időbe, évtizedekbe fog telni.

Mi pedig ismét a vesztes fél oldalán fogunk szerepelni a háború alatt tanúsított hozzáállásunk miatt, mi leszünk Oroszország egyetlen megmaradt barátai - és egész Európa ennek megfelelően fog hozzánk viszonyulni.

Mint tudjuk, madarat tolláról, embert barátjáról...

7: Azért ez nem játék:

[link]

Ez a Zelenszij pökhendibb, mint Orbánunk, és még az arca is nagyobb. Vajon tényleg ilyenekre van szüksége az EU-nak és/vagy a NATO-nak?

Ettől még az oroszok az agresszorok és nagyon úgy néz ki, hogy ők követnek el háborús bűnöket. Igazából sem az ukránokkal, sem az oroszokkal nincs baj. A két jelenlegi vezető(sége)t kell egymás mellé húzni a lámpavasra és kész a béke.

@8

Persze, hogy nem játék. Főleg azért, mert nem tudjuk, hogy mire is képes Putyin a hatalmának és Oroszország (látszólagos) nagyhatalmi státuszának megtartásáért. Képes-e taktikai- vagy stratégiai atomfegyvert bevetni, akár azon az áron is, hogy hasonló ellencsapásra számíthat? Megáll-e Putyin a fenyegetőzésnél, vagy valóban atomfegyvert fog bevetni?

Azért tudni kell, hogy Oroszország teljes GDP-je a spanyol- és az olasz GDP közé esik, tehát alig valamivel kisebb, mint a NATO egyik tagjáé... Ezzel a gazdasági teljesítménnyel még egy "normális" környezetben sem lenne jó helyzete egy háború megvívásához, de a mostani szankciók között tökéletesen reménytelen. Minél jobban elhúzódik ez a háború, Oroszországnak annál nagyobbak lesznek a veszteségei. És már régóta tudjuk, hogy a háborúhoz rengeteg pénz kell. Ez igaz, sőt még igazabb a modern háborúkra, mikor egyetlen rakéta milliókba (forintban) kerül. Iszonyú pénzt felemészt az utánpótlás, nem csak élelemben, hanem hadianyagban is. Oroszország gazdasági teljesítőképessége viszont igen nagyot csökkent a háború kezdete óta. Ukrajnát pedig gazdaságilag is, hadianyaggal is messzemenőkig támogatja nem csak az EU, hanem a NATO is...

Nem egyenlő küzdelem ez. Az idő pedig Ukrajnának dolgozik. Látható, hogy ami villámháborúnak indult, az nem érte el a célját, nem sikerült "demilitarizálni és nácitlanítani" Ukrajnát. (Sőt, sikerült egy szanaszét húzó, destabilizált országból határozott nemzettudattal rendelkező, összetartó Ukrajnát létrehozni. Ami nem ment 30 éven keresztül, azt most Putyin megoldotta egy hónap alatt.)

Az oroszok Kijevet sem tudták elfoglalni, visszavonulásra kényszerültek, Jelenleg a két keleti megye (Luhanszk és Donyeck) megszerzésére összpontosítanak - talán ezeket sikerül megszerezniük.

A kritikusabb helyzet akkor következik be, ha nem tudják megszerezni ezeket a régiókat. Mennyire fogja Putyin elfogadni az esetleges vereséget? Egyáltalán elfogadja-e? Mennyire destabilizálja az ő hatalmi pozícióját egy Ukrajnai háborús vereség?

Sok függ itt az orosz belhatalmi helyzettől, a hadsereg (vezetőinek) hűségétől, az orosz nép tűrőképességétől. Putyin minden áron meg akarja tartani a hatalmát, és nincsenek kétségeim, hogy ennek érdekében a végsőkig elmenne, talán még atomfegyvert is bevetne. De azt se tételezzük fel azért, hogy hülye lenne, pontosan tudja, hogy ez milyen következményekkel járna Oroszországra nézve is.

Egy valami biztos, ez a háború nem olyan, mint a Krím elcsatolása volt 2015-ben. Nem várták tárt karokkal a "felszabadító orosz csapatokat", sőt, igen erős ellenállásba ütköztek.

Alapvetően hiba volt belekezdeni ebbe a háborúba. Az pontosan látszik, hogy ebből már nem lesz egy szép fényes győzelem, amivel büszkélkedni lehet.