A latin nyelv alkalmas lenne az EU közös nyelvének?

A latin egy kihalt nyelv

Ismersz olyan embert aki latinul beszél?

Nem tudom tanultál-e latint, de én igen, és borzasztóan bonyolult nyelv, ráadásul elavult, használhatatlan. Alig pár ember van a világon aki tud latinul beszélni.

Ezzel szemben az angol egyszerű, könnyen tanulható, és az Egyesült Államok nyelve is, emiatt sokkal praktikusabb.

A skálázási problémáktól eltekintve szerintem elvileg alkalmas lenne: létezik élő latin közösség, de kicsi, és a latin nekik sem anyanyelvük, maximum képesek hétköznapi szituációkat megterementeni benne. Aki nagyon akar és utánajár, képes lehet tudását olvasmányokra, filmek és élő előadások hallgatására használni, megélni azt, esetleg plusz pénz rááldozásával még beszélgetési szituációkat is gyakorolhat, bár az élő párbeszédet folytatni tudó tanárok száma korlátozott.

A latin kérdéstől függetlenül, attól némileg tágabban nézve a kérdést: a kis nyelvek kihalásának folyamata ma a leggyorsabb talán a történelem során. Nyelvrevitalizációra tehát szerintem mindenképp szükség van, részben tudományos szempontból --- kis törzsi népek nyelveinek vannak értékes vonásai, amit barbárság veszni hagyni az emberiség emlékezetéből, --- részben pedig azért, mert az emberiség az őkor végéig igen soknyelvi nyelvi közegben élt, valószínűleg kialakulása óta, és ennek az ősi soknyelvűségnek a radikális csökkenése okozhat még ismeretlen veszélyeket, kultúrantrolológiai, evolúcióbiológiai értelemben, bár az erről való elméletek érvényessége nehezen ellenőrizhető.

Ami szűkebb hazánkat illeti, a latin kapcsán még felmerülhet a kínos kérdés --- vajon Magyaroszágon a nemzetiségi problémát tompíthatta-e volna a latin úgy, mondjuk 1844-től kezve még, hogy az országunk eleve a nemzetiségekkel való óvatosabb, közösebb keretek közt maradóbb, ,,svájciaabb'' nemzetpolitika útjára lépjen, és a magyarosítási láz elkerülésével az első világháború kitörésének időpontja eltolódjék, sőt akár át is ugorja azt az kényes időablakot, amikorra már a globalizáció megakadályozta volna a háború kitörését?

Ezt nem tudom. Szerintem sok más kedvező körülmény további fennállása esetén talán igen, de ezek közé mindenképp bele kellett volnia férnie annak, hogy lemondjuk a beszűkült értelemben vett nemzetállami lét erőltetéséről. Sajnos ilyen értelemben vett kohézió nem alakult ki.

Kossuth maga megbánta, hogy nem fordított több gondot a nemzetiségekre, Széchenyi pedig eleve türelemesebb nemzetiségi politikát képzelt el. A pontos arányokat nem tudom, mennyit bukott a dolog, mindenesetre a kiegyezés után már eléggé nylvánvalalóan afféle traumát kompenzáló pótcsekekvésként csapódott le a nemzetiségekkel való türelemetlenebb, ,,franciás'' nemzetszemlélet, ami talán Nyugat-Európában sem volt üdvös, nálunk meg kifejezetten pusztítónak bizonyult. Amit sajnos sokszorossá dagasztva a trianoni győztesek is reprodukáltak velünk szemben, amely végül az egész térséget sebezhetővé tette.

Mikszáth és Jókai műveiben még egy kedélyes, klasszicista műveltségű nemesi világot ábrázol, ahol a joviális földesúr egyaránt ismeri az antik műveltséget és akár saját szlovák jobbágyainak nyelvét is, afféle különösen egyszerre poszmodern és egyszerre konzervatív közösség képét sugallva.

Mindenesetre akár létezett ilyen, akár nem, szóval akár csak fikció volt ez, akár volt valós alapja, úgy tűnik, ahhoz végül nem volt elég erős, hogy a rossz értelemben vett nyugati ,,franciás'' nyemzetállam-idea betörését tompítsa.

Lehet „élő” „híradóműsort” csinálni latinul, de azért ezeket szerintem művileg csinálják, rákészüléssel:

https://www.youtube.com/watch?v=ZCF3FuQTwz0

Azonban vannak híradó-podcastok is. Ezekre is felkészülnek, de ezek rendszeres sugárzásúak:

[link]

[link]

[link]

És vannak „valódi” élő előadások

https://www.youtube.com/watch?v=E-xDYU978l0

És kifejezetten élő hltköznapi témákról való, igazán élő beszélgetések is

https://www.youtube.com/watch?v=s7bMGXOQJcY

https://www.youtube.com/watch?v=DYYpTfx1ey8

az utolsó még direkt vicces is: Rómában próbálja magát latin anyanyelvű turistaként feltüntetni, és kizárólag latinul beszélni emberekkel, mint ha mi sem történt volna a 2000 év alatt.

Passzívan egyébként hamar rááll a füle, ugyanúgy érti egy idő múlva az ember, mintha angolul menne az egész.

Olvasni meg minden nap lehet, jobb esetben még kétnyelvűek is vannak, például Kepler János csillagász „Somnium” című „scifi”-jét elég szépen kiszedték kétnyelvűre:

[link]