Az Orosz-Ukrán háború okait, jól látom?

Lássunk tisztán: az egyik oldalon a támadó fél áll, amely háborút indított egy szuverén ország ellen, és amely hatalmas pusztításokat és szenvedést okozva milliókat késztet menekülésre. A másikon pedig egy a kisebbségeit olykor fegyveres erőszakkal is elnyomó állam, amely Európa legkorruptabb és természeti erőforrásai ellenére legszegényebb országa, amelynek hataloméhes, dilettáns, amerikabarát politikusai atomarzenállal fenyegetőzve, egy szuperhatalom háta mögé bújva provokálták a szomszédot.

* * *

Lássunk tisztán: sem az orosz, sem az ukrán fél híreit nem tartom feltétlenül hitelesnek. A dezinformáció ma már egyenrangú a háborús eszközök hagyományos fajtáival. Nagyon zavar, ha valakik az egyik fél szócsövévé válnak. Lassan két hete reménytelen vitát folytatok mindkét fél elkötelezett híveivel. Nem azért vitatkozom, mert hirtelen szakértővé lettem volna, hanem, mert sok éve figyelve, mi történik Ukrajnában, meggyőződésem, hogy ez a háború nem a jó és a rossz harca. Őszintén sajnálom azokat, akik leküzdhetetlen vágyat éreznek arra, hogy valamelyik fél mellé álljanak.

Őszintén sajnálom továbbá az ukrán népet, akiket korrupt politikusaik félrevezettek és felelőtlenségükkel belesodortak ebbe a háborúba, de felháborítónak tartom, hogy Oroszország vezetői azt képzelik, hogy katonai támadással úgymond "rendet csinálhatnak" egy nekik nem tetsző * országban. Ehhez senkinek sincs joga.

* * *

Végül pedig nézzük a nagyobb képet. Kinek is származik mindebből haszna egyedül? Bizony, Európa újabb háborújából megint az Egyesült Államok húz hasznot, az Európai Unió pedig tovább gyengül. Nem hagyható figyelmen kívül az amerikai szerepvállalás az ukrán politikában. Mérhetetlen cinizmusnak tartom a háború kezdete óta folytatott ostoba provokációikat, mint a Zelenszkijről elnevezett utca Washingtonban, ahol az orosz nagykövetség áll, de azt is, amikor fegyvereket szállítanak egy háborúba. Minél nagyobb lesz a pusztítás, annál nagyobb üzlet lesz a helyreállítás.