Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Mikor utálták meg a szerbek a...

Mikor utálták meg a szerbek a magyarokat?

Figyelt kérdés
Nagyon sokszor harcoltunk együtt a közös ellenség, azaz a muszlim megszállók ellen. Ma is hasonló az általános felfogás velük kapcsolatban, bár a Szerbek a közelmúltban sokkal keményebben felléptek ellenük. Nem is ez a lényeg. Mikor romlottak meg a történelem folyamán a szerb magyar kapcsolatok? Vagy rosszul tudom, hogy valaha egyáltalán jó volt? Én rendkívül tudok szimpatizálni velük, és nagyon érdekesnek tartom a kultúrájukat, ezért kicsit sajnálom, hogy nincs a közös történelemre tekintettel egy hasonló testvériség, mint Lengyelországgal mondjuk. Tudom hogy az hideg napok és a 45ös reakció mindkét félnek egy tüske, de végül is a Lengyelek is mondhatták volna, hogy utálnak minket, tekintve, hogy Németország oldalára sodródtunk, akik a lengyeleket el akarták pusztítani, mi meg kvázi kollaboránsok voltunk.
2022. márc. 2. 10:53
 1/10 MDaniel98 ***** válasza:
100%
A régebbi korokkal kapcsolatban bevallom, annyira nem vagyok képben, de úgy tudom amióta Vucic van hatalmon a két állam közötti kapcsolatok viszonylag jónak mondhatók, szerintem az sem segít egyébként a kapcsolatok még jobbá fordulásában, hogy Szerbiának vannak magyar lakta vidékei, és ez a szerb nacionalisták szemében tüske lehet, valamint az is igaz, hogy a modernkori történelmünkben azért volt, hogy a két fél érdekei keresztezték egymást.
2022. márc. 2. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
Hát én a régi korokból arra gondolok, hogy a délvidéken sok szerb élt, akik velünk harcoltak a törökök ellen, és tudtommal Nándorfehérvárnál a várvédők között, sok szerb is volt. Amire persze később rájött még Hunyadi serege és a keresztesek. De maga a várvédők száma 7000 volt, amiben magyarok és szerbek is voltak.
2022. márc. 2. 11:12
 3/10 A kérdező kommentje:
A török mellett pedig az osztrák is közös ellenség volt. De a 14es megszállás miatt is minket hibáztatnak, miközben Osztrák döntés volt.
2022. márc. 2. 11:15
 4/10 sadam87 ***** válasza:
100%

"A török mellett pedig az osztrák is közös ellenség volt."

Pontosan mikor voltak az osztrákok közös ellenség? Mert például 1848-49-ben a szerb felkelők a Délvidéken ellenünk harcoltak. (Nyilván akkor sem volt minden szerb magyarellenes, Damjanich János például szerbszármazású volt.)

Szóval szerintem a nemzetiségi eszme, a nacionalizmus kialakulásától alakulhatott ki az ellentét, hiszen a szerbek függedtlenedni szerettek volna, míg a magyarok megtartották volna a szerb lakta területeket.

"De a 14es megszállás miatt is minket hibáztatnak, miközben Osztrák döntés volt."

Hát ez azért így nem igaz. A háború megindításába Tisza István is belement például, pedig ő nagyon nem volt osztrák. (Az tény, hogy eleninte ellenezte, és területszerző háborút nem akart kéőb sem.)

2022. márc. 2. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
Pár éve rátaláltam a szerb Viva vox együttesre, akiknek meg is írtam, hogy milyen csodálatos a Prodigy acapella, amit csináltak. Kedvesen válaszoltak. Őket szeretem. Más szerbeket nem ismerek.
2022. márc. 2. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:

Tisza tudtommal tiltakozott, és nem számított a döntése, a külügy osztrák kézen volt. Vagy rosszul tudom négyes?


Osztrákok mindig ellenségeink voltak, ahogy minden kelet Európában élő népnek.

2022. márc. 2. 15:49
 7/10 sadam87 ***** válasza:

Igen, Tisza eleinte tiltakozott, de miután garanciát kapott a németektől, hogy semlegesítik a románokat, ha belépnek a háborúba, már támogatta a háborút tudomásom szerint. (Régi Rubiconban olvastam.) Itt is azt írják, hogy az utlimátum küldése után megváltozott a véleménye.

"After sending the ultimatum, his view changed. The ultimatum had expired after 48 hours, so Tisza wrote: "it was a difficult decision to take a stand to propose war, but now I am firmly convinced of its necessity"[24] He was, however, still opposed to the annexation of Serbia to the Monarchy, but failed."

[link]

"Véleménye azonban július 14-ére megváltozott. Miután megszövegezték az ultimátumot, amelyhez 48 órás lejárati időt adtak, Tisza már ezt mondta: „Nehezen határoztam el magam arra, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan meg vagyok győződve szükségességéről, és a Monarchia nagyságát minden erővel védelmezni fogom”[14] Tartva azonban a kiszélesedő konfliktustól továbbra is garantálni akarták, hogy Szerbiát nem annektálja a Monarchia. A terv azonban nem sikerült"

[link]

Nem igaz, hogy a külögy osztrák kézen volt. A külügy közös volt, és a magyar politikusok is jelentős befolyással voltak rá (például korábban Andrássy 8 évig volt a Monarchia közös külögyminisztere). Az azért tény, hogy a közös miniszteri posztokat gyakrabban töltöték be osztrákok, úghgoy valószínűleg jelentsebb hatásuk volt a külpolitikára.

Mintha úgy rémlene, hogy Tisza beleegyezésére is szükség volt a hadüzenethez (magyar miniszterelnökként), de erre lehet, hogy rosszul emlékszem.

"Osztrákok mindig ellenségeink voltak, ahogy minden kelet Európában élő népnek."

Ezt így nem nagyon tudom értelmezni. Ha már említetted, hogy a szerbekkel együtt harcoltunk a törökök ellen, ez ugyanúgy igaz az osztrákokra is. Ha nincs az összefogás az osztrákokkal, könnyen lehet, hogy a törökök teljesen elfoglalják a Magyar Királyságot. (Persze ugyanígy az osztrákok is rászorultak a magyarokra.) Az ország felszabadítása is nagyban volt köszönhető osztrák (és mellette más német) csapatoknak.

De például ha már az 1848-as forradalmat említettük, az akkori bécsi felkelők kifejezetten szolidárisak voltak a magyarokkal.

És a Monarcha ideje alatt sem épp ellenségképpen viselkedett egymással a két nép.

2022. márc. 2. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:
Én gimnáziumban úgy tanultam, hogy a külügy, pénzügy, és hadügy a császár kezében volt.
2022. márc. 2. 17:27
 9/10 sadam87 ***** válasza:
A külügy, pénzügy és hadügy közös volt. Gondolom a császár-király nevezte ki őket, mint ahogy Ausztria és Magyarország kormányát is a császár-király nevezte ki. Ilyen értelemben persze mondhatjuk, hogy osztrák beflyás alatt volt a külügy, hiszen Ferenc Jóska (és IV. Károly) osztrák volt. De formálisan nem, közös volt, a közös uralkodó vezetésével.
2022. márc. 2. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:
Tehát a végső döntés nem az osztrákok kezében volt? Szóval ha a magyar külügy nem akart volna háborúzni, akkor az a tömeggyilkos nem háborúzott volna? Kétlem.
2022. márc. 2. 18:50

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!